Ultimátumot adott a XIII. kerület a fővárosi önkormányzatnak, a BKM-nek és a MÁV-nak a Tatai úti lakások körüli tarthatatlan állapotok felszámolása érdekében és elvárják annak teljesítését. A kerület egy részletes, meglehetősen szoros határidőket szabó intézkedési tervet állított össze a Rákosrendezőn található volt MÁV-telep lakásainak romosítására, illetve a terület rendezésére.
A Puchner Gábor XIII. kerületi alpolgármester által jegyzett menetrend első határideje saját önkormányzatának szól, és a romosítás elvégzésére vonatkozó közbeszerzés előkészítését és megindítására vonatkozik, amit augusztus 19-re kellene lezárni és augusztus 25-re aláírni a szerződést. A MÁV-nak és a BKV-nak jövő hét szombatra kellene rendezni a birtokviszonyokat, augusztus 25-re ki kell kötni a közműveket és átadni a területet a romosításhoz. Az építési naplót szeptember 1-vel nyitnák meg és a romosítás végeztével október 12-vel le is zárnák. Az építési törmeléket november 15-ig kellene elszállítani a BKM-nek és november végére a tereprendezéssel, a terület bekerítésével, bekamerázásával és világítással való ellátásával is végezni kellene. Az intézkedési tervet Puchner bejegyzése szerint múlt pénteken küldték el a fővárosnak, a BKM-nek és a MÁV-nak.
Az ügyben megkerestük a Budapesti Közművek (BKM) Zrt-t. A cég leszögezte, hogy az érintett területet még nem vették birtokba, ugyanis azt előbb a MÁV-nak ki kell ürítenie az adásvételi szerződésben foglaltak szerint. Ez némileg meglepő, hiszen a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) gyorsan ki akarta söpörni a területet az arab befektetők előtt, így a MÁV Zrt. már 2024 februárjában elindította a 83 bérleti és egyéb használatot biztosító szerződés megszüntetését, illetve felszólította a jogcím nélkül használókat a terület elhagyására. Az ÉKM és a MÁV az azóta a Bosnyák teret beépítő Bayer Construct Zrt.-hez igazolt Horváth Csaba zuglói polgármesterétől kért segítséget a családok kiköltöztetéséhez, aki meg is ígérte ezt, mondván az önkormányzatnak is szociális érdeke fűződik a helyzet békés rendezéséhez.
A területen élők többségével ugyan meg tudott állapodni a vasúttársaság, számukra cserelakást vagy pénzügyi megváltást ajánlottak, sőt a költöztetés költségeit is átvállalták. Ketten azonban perre vitték a dolgot. Az 56 üzleti partnerből négy indított pert, ebből egy később visszalépett. A többiek viszont kitartottak. Az általuk elfoglalt ingatlanok visszavételére csak a bírósági döntést követően kerülhet sor. A Népszava most rákérdezett a perek lezárására, de cikkünk írásáig nem kaptunk választ a MÁV-tól.
A BKM a Népszava kérdéseire válaszolva azt is közölte, tőlük a XIII. kerületi önkormányzat annyit kért, adják ki a kérdéses épületek részleges bontásához (romosításához) szükséges tulajdonosi engedélyt, hogy elvégezhessék a munkát. Ezt a hozzájárulást 2026. június 24-én írásban megadták.
A XIII. kerület polgármestere egyszerre bírálta Karácsony Gergelyt és Vitézy Dávidot, szerinte új Hős utcát hoztak létreTöbb ezer „flakonos”, hajléktalan, drogos, zavart pszichiátriai beteg kószál Budapest utcáin, a megoldáshoz pedig nem lesz elég a rendőrségA BKM tudomása szerint a bontási munkálatok megkezdésre várnak, az ehhez szükséges támogatást (közművek lekötése, adatszolgáltatás) a BKM és a MÁV maradéktalanul biztosítja. A rákosrendezői MÁV-területből 86 hektárt megvásárló fővárosi cég kérdésünkre válaszolva azt is elmondta, hogy a XIII. kerületi önkormányzat által vállalt bontást követően a keletkező építési törmeléket a Budapesti Közművek saját költségén ütemezetten el fogja szállítani és a hulladékot tervezetten a Pusztazámori Hulladéklerakóban ártalmatlanítják.
A volt MÁV-telepen kialakult áldatlan állapotok felszámolását azzal intézték el, hogy a területen tulajdonostól, illetve birtokostól függetlenül a Budapesti Rendőr-főkapitányság illetékes és jogosult hatósági intézkedéseket tenni. Ezzel kapcsolatban múlt héten bejelentést is tett a kormányzat. A BKM „minden rendelkezésére álló módon segíti a Rákosrendező területén tapasztalt közbiztonsági helyzet javítását célzó hatósági intézkedéseket”. Majd azt is hozzátették, hogy a cég által már birtokba vett területeken folyamatosan mobil járőrszolgálatot üzemeltetnek.
Az ügy előzménye, hogy Tóth József XIII. kerületi polgármester tőle szokatlanul éles hangvételű nyílt levélben határozott intézkedéseket követelt a fővárostól, a MÁV-tól és a BKM-től. „Egy év alatt Önök a XIII. kerület egy nyugodt környékéből újabb »Hős utcát« hoztak létre. Az egykor MÁV-dolgozók által lakott házakban illegális lakásfoglalók, a környéken drogos egyének, éjszakánként randalírozó antiszociális elemek veszélyeztetik az itt élők biztonságát. Köztisztasági problémák, erőszakoskodás, késelés, drogárusítás, prostitúció, lopás és egyéb bűncselekmények borzolják a környékbeliek mindennapjait” – írta levelében.
A kerületvezető külön-külön megszólította Karácsony Gergely főpolgármestert – mondván itt szavaztak rá a legtöbben, de eddig nem szolgálta meg a bizalmat –, Vitézy Dávidot – számonkérve rajta azt az ígéretét, hogy az állami működést mentesíteni kell a hatalmi gőgtől –, illetve a rendőrfőkapitányt – teljesen elfogadhatatlannak tartva, hogy Budapest közepén kábítószertől bódult emberek, illegális lakásfoglalók, verekedések, ordítozások, különböző bűncselekmények miatt a környéken élők félve mennek ki az utcára.
„A lakosságot joggal zavaró jelenségek egy jelentős része valójában nem rendészeti, hanem szociális kérdés” – vélekedett Karácsony Gergely, aki szerint mindez az elmúlt 16 év antiszociális kormányzásának – mélyszegénységnek, az állami gondozott fiatalokat a hajléktalanságba taszító „gyermekvédelemnek”, a végtelen ostoba és kudarcos drogpolitikának, az addiktológiai és pszichiátriai ellátás összeomlásának – tragikus következménye.
Vitézy Dávid azzal hárított, hogy „a jelzett ingatlanok fővárosi tulajdonban vannak. A MÁV most minden szükséges hozzájárulást megadott az épületek bontásához, és amint a főváros erre készen áll, a területet birtokba is adják. Az állam ezeket az ingatlanokat eladta, így nem bonthatja le.” Azt viszont elismerte, hogy a tarthatatlan állapotokat mielőbb fel kell számolni.
A kerület nem elégedett. A korábban említett intézkedési terv mellett Karácsonyi Zoltán kerületi önkormányzati képviselő aláírásokat gyűjt. A kerületi gyermekvédelmi szakemberek a zuglóiakkal karöltve július elején ellenőrzést tartottak, amelybe a XIII. Kerületi Közterület-felügyelet is bevonták. Az akció célja a területen tartózkodó gyermekek felkutatása, helyzetük rendezése és a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele volt. Végül két várandós nőt kórházba vittek egészségügyi megfigyelésre, négy eltűnés miatt körözött fiatalkorút előállítottak a rendőrségen, egy anyuka és négyéves gyermeke esetében pedig „gyermekvédelmi intézkedésekre került sor”.
A hírre érkezett kommentek jól mutatják, mennyire elszabadultak az indulatok. „Az én általam befizetett járulékokból bevittétek a kórházba a vemheseket, ahol majd kitojja a kis purdét, aki majd hasonlóan semmire nem lesz jó.” „Pusztulat ami ott van...A lakosság itt élő része, pattanásig feszült.” De akadt, aki „elaltatásról”, bentlakásos iskolákról írt.
A környékbeliek petíciót indítottak. Eddig 1750 aláírás gyűlt össze. Csaknem 50–100 illegális beköltözőről tudnak, de ez csak pillanatnyi szám, szerintük érkeznek folyamatosan családosok, egyedülállóak, munkások, szerhasználók, körözött személyek. Látják, hogy a rendőrség, az önkormányzatok, a BKM, a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága, sőt a Katasztrófavédelmi és Polgárőr Egyesület is folyton ellenőrzéseket tart, de ez nem elég.
A megoldást szerintük csak az hozhatja el, ha ledózerolnák Rákosrendező Tatai úti oldalát. Kérdés, hogy hol tör elő újra a nyomor.
