fesztivál;razzia;Belügyminisztérium;Tisza-kormány;drogtörvény;

„Nem a fesztiválra érkező 18 éves, füvet szívó diák zavarja az embereket, hanem az agresszív, magukból kivetkőzött alakok a parkokban”

Ha változik is a drogtörvény, a Belügyminisztérium szerint az nem liberalizációt, hanem hatékonyabb állami fellépést jelentene. Más kormányzati szereplők ugyanakkor nem feltétlenül rendészeti oldalról közelítenék meg a kérdést.

„A kormány nem tervezi a kábítószerekkel kapcsolatos szabályozás enyhítését” – fogalmazott a Népszavának küldött válaszában a Belügyminisztérium sajtóosztálya.

Múlt héten a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság videót tett közzé arról, hogyan ellenőrzik a B My Lake fesztiválra tartó autósokat. A felvételeken az látható, hogy a rendőrök megállítják a járműveket, majd alaposan, gumikesztyűvel, szolgálati kutyákkal átnézik azok utasterét és csomagterét. A képeken még egy helikopter is feltűnik.

Nem ez az első alkalom, hogy fesztiválokon tartanak drograzziákat, a fokozott rendőri jelenlét és a szigorúbb ellenőrzés a kormányváltás után is változatlanul folytatódik. A videó kapcsán kérdéseket küldtünk a Pósfai Gábor vezette Belügyminisztériumnak arra vonatkozóan, hogy tervben van-e a hatályban lévő drogtörvény módosítása, legalábbis a minisztérium alá tartozó rendészeti kérdések tekintetében?

Mint írták,

 „a cél továbbra is a kábítószer-kínálat visszaszorítása, a terjesztőkkel szembeni következetes fellépés, valamint a megelőzés, a kezelés és a rehabilitáció erősítése. A szabályozás esetleges felülvizsgálata kizárólag a hatékonyabb állami fellépést szolgálhatja, és nem jelenthet liberalizációt.”

Itt érdemes felidézni, hogy az Orbán-kormány még 2025-ben fogadta el az új, Európa legszigorúbbjának titulált drogtörvényét. A szabályozás értelmében, ha valaki fogyasztóként kerül a hatóságok látókörébe csak akkor vehet részt elterelésen – vagyis a büntetőeljárást kiváltó, leszokást célzó kezelésen –, ha feltárja a beszerzés körülményeit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy arra kérik, nevezze meg, kitől szerezte be a szert.

A törvény indokolása szerint az eltereléssel ugyanaz a személy legfeljebb két alkalommal élhet. Ha ezt követően ismét kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt indul ellene eljárás, már nem választhatja az elterelést, hanem a szigorúbb büntetőjogi felelősségre vonás szabályai szerint kell eljárni. Az indokolás arra is kitér, hogy aki valótlanul nevez meg terjesztőt vagy hamis információkat ad a beszerzés körülményeiről, az a hamis vád bűntettét követheti el.

Ezzel párhuzamosan indították el a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodán (KR NNI) belül az új drogelhárító egységet. A Delta Program akkor mintegy 4 milliárdból futott. Az Orbán-kormány drákói drogpolitikáját számtalan szakmai kritika érte, legfőképp azért, mert mindez teljesen szembemegy az európai uniós jogalkotás és drogpolitika irányával, ami egyre inkább egészségügyi és szociális kérdésként kezeli a szerhasználatot.

Noha az előremutató, hogy a belügyi tárca a megelőzés, a kezelés és a rehabilitáció erősítését kiemelte, ugyanakkor a fogyasztók vegzálása továbbra is problémás a törvényi oldalról.

Sárosi Péter jogvédő, drogpolitikai szakértő, a Drogriporter szerkesztője szerint különösen meglepő a Belügyminisztérium válasza annak fényében, hogy a Tisza-kormány a drogpolitikát az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe helyezte, mintegy jelezve ezzel, hogy nem rendészeti kérdésnek látják. Szerinte valóban szükség van nagyobb rendőri fellépésre a lakosságot az utcán zavaró kristályterjesztéssel szemben, ugyanakkor szakítani kell az előző kormány szórakozó fiatalokat vegzáló megközelítésével.

– Nem a fesztiválra érkező 18 éves, füvet szívó diák zavarja az embereket, hanem az agresszív, magukból kivetkőzött alakok a parkokban – fogalmazott, majd hozzátette a szakma részéről megkeresték az Egészségügyi Minisztériumot, ahol türelmüket kérték.

– Úgy tudom, hogy nemrég a Szociális és Családügyi Minisztériumban is folytak egyeztetések a fővárosi közbiztonsági válság kezeléséről, bár engem oda nem hívtak meg. Annyi biztos, hogy az utcai droghasználat és -kereskedelem visszaszorítása kiemelt cél, ugyanakkor az egész rendszer átfogó reformja egyelőre nincs napirenden.

A kormánypárt programja valóban nem tartalmazott „drogliberalizációt”, de nem is az előző kormány egyoldalú büntetőjogi szigorának folytatása körvonalazódik belőle, amelyről a Belügyminisztérium a válaszában írt. Azt feltételezem, hogy a különböző kormányzati szereplők még nem egyeztettek egymással – legalábbis remélem, hogy erről van szó –, mert a szakma már számtalanszor jelezte, az előző kormány megközelítése inkább rontott a helyzeten, mintsem javított rajta – mondta Sárosi Péter.

Kerületi ultimátum az új Hős utca ügyében.