A Duna bajai szelvényében július 16-án hajnali négy órakor az észlelések kezdete óta mért legkisebb vízállás alá csökkent a folyam vízszintje. A reggeli órákban a vízállás 19 centi volt, ami nagyon kevés. A Sugovica látványa a város alatt megrendítő.
Két jól elkülönülő probléma van a Sugovicával. Az egyik az éghajlatváltozás és az ebből következő, a vízvisszatartás és vízpótlás körébe tartozó kérdések, amit hétköznapi nyelven leginkább vízhiányként emlegetünk. Azaz: leürül a Sugovica.
A másik a Duna hordalékviszonyai. Fokozatosan süllyed, berágódik a kisvízi meder, kizáródnak a mellékágak. Évente két köbkilométer hordalék mosódik ki a Duna medréből Bős alatt Magyarországon. Konkrétan Bajánál minden nap öt és fél ezer köbméter hordalék vonul át, aminek egy része a bajai szelvényből származik. A Sugó a torkolatnál fokozatosan kizáródik, a nagyvíznél benyomuló víz pedig lerakja a hordalékát, tehát tölti a pangó mellékágat, így az feliszapolódik.
A folyamszabályozás fontos része a hordalékgazdálkodás. Ha vannak vízlépcsők, a folyam lerakja a hordalékot, ha vannak fenékküszöbök, akkor a meder eróziója megállítható, legalábbis szabályozható. A hordalékgazdálkodás azonnali feladat, amit most is el kellene végezni, mert idén is elmegy két köbkilométer mederanyag.
Egy érzékletes kép: minden évben ásunk magunknak egy új Balatont a Duna segítségével. Minden évben képződik egy balatonnyi térfogat a Duna medrében, ami medersüllyedés formájában érzékelhető. Mondjuk húsz balatonnyi térfogat az utóbbi két évtizedben, eléggé jelentős veszteség.
Barna György egykori bajai alpolgármester szerint „nem csak a gátépítés a megoldás. Fenékbordák, fenékküszöbök létesítésével és további part menti folyamszabályozással vissza lehetne állítani a mederfenék feltöltődését, a vízszintemelést. Egy duzzasztó mű árából a teljes magyar szakasz helyreállítható.”
A nagy, átfogó vízgazdálkodási megoldások tervezése, kivitelezése fontos, de ha azzal jár együtt, hogy a Sugó kisvízi szintjét majd a „nagy, átfogó” mutatvány keretében, egyszer a jövőben állítjuk be, az nem helyes. A hordalékgazdálkodást most kell elkezdeni, konkrétan a Sugó torkolata alatt, egy fenéklépcső megépítésével. A fenékküszöb már jövőre működhet, és része lesz a hosszú távú megoldásoknak. Persze akár húsz év múlva is megépülhet, addig pedig szép tanulmányok készülhetnek. Eddig nem történt érdemi beavatkozás, miért pont most kerülne rá sor.
A legutóbbi önkormányzati váltásig a Dunával foglalkoztam, a bajai országos közforgalmú kikötő felügyelő bizottságának elnöke voltam öt évig.
Főként a kikötő felújítása volt a feladat, ami függőleges rakpartépítésből és -felújításból állt. De legfőképp a vasútépítés vitte el a pénzt. Szétlőtték az Azovi vasművet, ötszörös lett a vasúti váltó ára. A hajózás lehetőségei közben rapszodikusan változtak: a vízjárás, a jégzajlás, a politika, a háború, a szállító cégek állapota, a mezőgazdaság, a vasmű Dunaújvárosban és még számtalan ok miatt. Egy fenékküszöb is durva beavatkozás, és a Duna vízjárásától függően tovább szűkíti a folyami szállítás amúgy is változó lehetőségeit.
Mindenesetre létező megoldást javasolok, ami persze más összefüggésben - hajózás, árvízvédelem - változást eredményez. Ami biztos, hogy a Sugovica jelen állapota siralmas, ha csak erre kell választ adni, akkor valós műszaki megoldás szükséges. Van ilyen megoldás, amit azonnal használni lehet: ha szeretnénk a Sugovicán a mostani helyzetben + 2 méter vizet, akkor a torkolatnál elő kell állítani a Dunán ezt a vízszintet.
Közvetlenül a torkolat alatt egy fenékküszöb megépítésével be lehet állítani a kívánatosnak megjelölt vízállást. A kisvízi mederben a minimális vízállást egy, a meder alján keresztben elhelyezett kőlépcsővel a megválasztott szintre lehet emelni. A technikai megoldás, annak méretezése ismert, bár ritkán alkalmazott módszer. Például a Kvassay zsilip fölött a Csepel sziget csúcsán van egy ilyen.
A Dunán van néhány szelvény, ahol lehet használni a fenékküszöbös megoldást. Ilyen lehet Paks, az erőmű miatt, de Gemenc is kaphat a mellékágak miatt efféle segítséget.
A fenékküszöb viszonylag gyorsan tervezhető, kivitelezhető lehetőség. Döntés és pénz kell hozzá. De egészen biztos, hogy a tartós, érdemi megoldás a dunai vízlépcsők magyarországi megépítésével érhető el, ami a tározás lehetőségével az árvízi védekezésben, a hajózásban, a meder eróziójában, az öntözésben, a Homokhátság vízpótlásában és még számos ügyben jelentene hosszú távú segítséget.
Ezzel együtt érdemes a döntéshozók elé vinni a fenékküszöbös lehetőséget, mert valamire szükség van, ami ténylegesen eredményt hoz, végrehajtható, nem észvesztően drága, és időben is belátható. Nem bízom abban, hogy egyszer csak elkezdünk vízlépcsőket építeni. Bizonyára van olyan érdekkör, amely most is meggátolja. A fenékküszöbök alkalmazása ellenben belátható, hatásos, és néhány problémára érdemi megoldást adó lehetőség.
Magasabb kisvízi vízállásra van szükségünk itt Baján, és másutt is. Elvárható, hogy ezeket az egyszerű beavatkozásokat megkapjuk. Kell hozzá párezer köbméter kő. Úgy négyszáz méter a fenékküszöb, a méretezéstől függő keresztmetszettel, és a küszöb mögötti kőpaplan is fontos, akár százméternyi.
Szóval többezer köbméter kő, rengeteg pénz, és be lehet állítani a Sugovica kisvízi szintjét. Ha az átfogó megoldás a cél, akkor persze mindez kevés lesz.