– Igyekszünk egy kicsit bővebben mérni az adagokat, így aztán nemcsak a hivatalosan rászoruló gyerekeknek jut, de a család néhány másik tagjának is sikerülhet csillapítani az éhségét – fogalmazott a Népszavának Rácz Roland, az ezerhatszáz lelkes Nógrádmegyer tavaly szeptemberben hivatalba lépett fiatal roma polgármestere.
Ez az a település, ahol az új vezetés megválasztása után szinte a teljes polgármesteri hivatal valamennyi korábbi dolgozója „lelépett”, az aljegyzőtől kezdve a takarítónőig, úgyhogy meglehetősen nehéz helyzetet örököltek. A munkatársakat ugyan néhány héten belül pótolni tudták, de a falu büdzséje továbbra is meglehetősen korlátozott. Halmozottan hátrányos helyzetű településként magasabb normatív támogatást kapnak, de ez még így sem elég arra, hogy minden szociális kiadást fedezzenek. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő bölcsődések, óvodások és iskolások étkeztetését ilyenkor nyáron is biztosítják, ami itt 223 gyereket érint. Az állam adagonként 900 forintot ad erre a célra, az adagok valódi ára nagyjából kétezer forint.
Mivel termelő cégek nincsenek Nógrádmegyeren, így valójában nem folyik be semmilyen pluszadó a kasszájukba, ezért a szociális keretből egészítik ki az összeget, hogy megfelelő mennyiségű ételt tudjanak főzni.
A családok egy része bejár az iskola konyhájára a napi ebédért, de aki ezt nem tudja vállalni, annak a tanyagondnok viszi ki az ellátmányt. Most gondolkodnak azon, hogy szeptembertől nemcsak a gyerekek, hanem azok a szociálisan rászoruló, jellemzően egyedül élő, alacsony nyugdíjjal rendelkező idősek is kaphassanak majd napi egy adag ingyenebédet, akik a 80-100 ezer forintos havi bevételükből csak szűkösen tudják kigazdálkodni azt.
Nyugat-Nógrád legkeletibb részén számos kistelepülés van hasonló helyzetben. A szociális étkeztetés még megoldják valahogy, de arra például már nem jut pénz, hogy egész nyáron egyfajta napközit üzemeltessenek, ahol a gyerekek értelmesen tölthetnék el a nyár egy részét. Nógrádmegyeren tavaly nyáron szerveztek egy 10 napos tábort, és vélhetően idén augusztusban is sort kerítenek majd egy ilyenre, de nagyjából ennyi az összes lehetőségük.
Két megyével arrébb, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Győrteleken valamivel jobb a helyzet, tudtuk meg Halmi József szocialista polgármestertől. Itt, onnantól, hogy befejeződik a tanév, egészen augusztus 20-áig fogadják azokat a gyerekeket, akiknek a szülei dolgoznak, s ezért kérték a napközbeni felügyeletet és ellátást. Nemcsak étkezést kapnak ilyenkor a nebulók, de programokat is: nemrég a LEGO-gyárban jártak, és hamarosan a nyíregyházi állatkertbe is ellátogatnak majd. Győrteleken nyaranta napi 30 adag ételt főznek az önkormányzat saját konyháján gyerekek számára, s ugyaninnen a szociális étkeztetést is megoldják a rászoruló időseknek: nekik néhány száz forintos térítési díjat kell fizetniük, míg előbbiek ingyen kapják a juttatást. A faluban működik egy ingyenes népkonyha is, az ottani napi egyszeri egytálételt is sokan igénybe veszik, s van, aki ezekből az adagokból is részben a gyerekei étkeztetését oldja meg.
Van vidéki magyar gyerek, aki ingyen nyaral, van, aki sehogy, akad somogyi falu, ahol a fiatalok többsége még nem is látta a BalatontA Heves megyei Mátraballa nem tartozik a hátrányos helyzetű települések közé, az itteni családok összetartóak, népes a rokonság, szinte mindenki valakinek a valakije, így a gyerekek nyári ellátása is leginkább baráti, rokoni körben oldódik meg – hallottuk Mayer Pétertől, a közel 700 fős falu polgármesterétől. Az önkormányzatnak nincs saját főzőkonyhája – bár tervbe vették, hogy hamarosan létrehoznak egy ilyet –, viszont az idősek vagy más igénylők kaphatnak ebédet térítési díj ellenében. A településnek csak alsó tagozatos iskolája van, ide 20-25 gyerek jár, egy részük a környező falvakból. A mátraballai gyerekek az önkormányzat döntése alapján egész évben ingyen kapják az étkeztetést, és ez igaz a község 20 óvodás korú kisgyermekére is. A nyári táborozás itt két alkalommal is megvalósult: kora nyáron egy hipermarketlánc nyertes pályázatának köszönhetően tölthettek el a gyerekek egy hetet az iskola udvarán és létesítményeiben, ahol természetesen a napi étkeztetést is biztosították nekik, júliusban pedig sporttáborba várták a jelentkezőket, hasonló feltételekkel.
Közel háromszáz adag ételt kapnak ingyen a gyerekek nyáron az észak-magyarországi, az ukrán határ szélhez közeli borsodi Ricsén – tudtuk meg Vécsi István polgármestertől. A szülők jellemzően hazaviszik az ebédet, amit az önkormányzat saját konyháján főznek. Akad, hogy fizetés közeli napokon egy ideig nem kérik az ellátást a családok, aztán később, amikor elfogy a pénz, újból jelentkeznek a lehetőségért. A faluban tanév közben működik a nemzetközi Logiscool hálózat kihelyezett tagozata, s a számítástechnikát tanuló gyerekeknek az intézmény nyári tábort is szervezett.
A szintén Borsod megyei, Mezőkövesd-közeli Szomolyán júliusban három hétig ellátás nélkül maradtak a helyi, zömmel nehéz sorsú roma családok, mert az iskola konyhája – élve a törvényben biztosított kerettel – ennyi időre bezárt, s csak augusztus elején nyílik meg újra
– tudtuk meg az egyik helyi, romákat segítő szervezetnél. Ebben a nehéz helyzetben szerencse, hogy sok szülőnek legalább akad nyári idénymunkája, a szőlőkben, gyümölcsösökben és közmunkában is dolgoznak jó néhányan, a gyerekek ellátása így a kényszerszünetben is valamelyest megoldott.
A gyermekek védelméről szóló törvény alapján a települési önkormányzatoknak a nyári szünidő alatt kötelezően biztosítaniuk kell a napi egyszeri meleg főétkezést a rászoruló, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek, illetve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődéseknek, óvodásoknak vagy iskolás korúaknak. A törvény megszab egy kötelező időszakot, ami szerint a nyári szünetben legalább 43 munkanapon keresztül kell biztosítani a napi egyszeri meleg ételt. Emiatt egyes önkormányzatok eleve úgy kalkulálnak, hogy a nyári időszakban három hét szünetet tartanak ebben az ellátási formában. Azt az önkormányzat határozza meg, hogy az ételt hol lehet elfogyasztani – például a kijelölt iskolai, óvodai menzán – vagy hogy honnan lehet elvinni, kiszállítani.
A nyári táborok és napközik étkeztetési rendje is szabályokhoz kötött: a felszolgált ételeknek szigorú korcsoportos tápanyag-, energia-, só- és cukorhatároknak kell megfelelniük. Ha egy gyerek nem él a közétkeztetéssel vagy otthoni ételt visz, az intézménynek vagy a tábor szervezőinek kell gondoskodniuk a megfelelő tárolásról és étkezési helyszínről. A jogszabályok értelmében a közétkeztetőnek meg kell oldania szakorvos által igazolt diétás étkeztetést – ételallergia, celiákia, diabétesz –, ha a szülő benyújtja ehhez a megfelelő szakorvosi igazolást vagy ambuláns lapot.
