A Tisza-kormány alatt sincs kegyelem, a Magyar Államkincstár július közepén is leemelt 7,5 milliárdot Budapest számlájáról

A Tisza-kormány több tekintetben ugyanazon az úton halad tovább a szolidaritási hozzájárulás ügyében, amin előtte az Orbán-kormány. Bár Kármán András pénzügyminiszter a fővárosi önkormányzat nehéz anyagi helyzetének rendezése, illetve a működőképesség megőrzése érdekében indokoltnak látta a város szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének átütemezését, és június közepén meg is jelent a miniszeri rendelet, miszerint az idei részletek, összesen 86 milliárd forint befizetését október 15-ig elhalasztotta, július közepén a Magyar Államkincstár újra inkasszózott.

Egy lendülettel 7,5 milliárd forintot emeltek le az év elejétől hitelből működő fővárosi önkormányzat számlájáról – erősítette meg a Népszavának Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Ez ugyan nem az idei, hanem a 2025-re kiszabott szolidaritási hozzájárulás decemberi részletének levonása, de ettől még elég érzékenyen érintette a 60 milliárd forint feletti folyószámlahitelt – s még megannyi tartozást – maga előtt görgető fővárost.

hiszen az új Pénzügyminisztérium több fordulóban kért be adatokat és tett fel kérdéseket a főváros gazdálkodásával kapcsolatban. Vélhetőleg erre alapozva döntöttek az idei részletek beszedésének halasztásáról. 

Kármán András pénzügyminiszter egy júniusi sajtótájékoztatón azzal hárította a Népszava szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó kérdését, hogy „a feladat ki lett adva a Településfejlesztési, illetve a Pénzügyminisztériumnak”. Dolgoznak a megoldási javaslatokon, amelyeket hamarosan megtárgyal a kormány. Úgy tűnik, erre még nem kerítettek sort. Ahogy Lőrincz Viktória településfejlesztési miniszternek is csak egy „általános tájékozódó” találkozóra volt ideje az önkormányzatok képviselőivel.

Magyar Péter miniszterelnök visszatérőleg hangsúlyozza, hogy a szolidaritási hozzájárulást be kell fizetni, mindenkinek be kell tartania a jelenlegi törvényeket. Azon kételyének is hangot adott, hogy Budapest csődveszélyben lenne, hiszen már annyit beszélt róla a városvezetés, de még mindig megoldották valahogy. Sőt, neki még lennének is ötletei a spórolásra.

Mindezek után erősen meglepte a városvezetést a júliusi inkasszó, amelyre egyébként próbáltak haladékot kérni, de nem kapták meg. Ráadásul ezt a részletet éppen úgy vitatja a fővárosi önkormányzat, ahogy a korábban kivetett szolidaritási hozzájárulásokat. Jelenleg tíz per van folyamatban e tárgyban. Az elsőt 2023-ban indította a főváros a Tarlós-éra óta tizenkétszeresére emelt, a fővárosi közszolgáltatások fenntartását veszélybe sodró állami sarc miatt. Az ügyet már kétszer vizsgálta az Alkotmánybíróság (AB) és már elsőre kimondta, hogy a kormánynak joga van ugyan szolidaritási hozzájárulást kivetni, de mivel ez nem adó, amelynek összege vitathatatlan, így a beszedés előtt eljárást kell lefolytatni az összeg megállapítására. A pénzbeszedést intéző Magyar Államkincstár (MÁK) pedig nem így járt el. A Kúria tavaly novemberi ítéletében minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat. A főváros ennek ellenére hiába vár a perek lezárására.

A főváros követelése meghaladja a 175 milliárd forintot a 2023–24–25-ös évre vonatkozóan, és még erre jön rá a kamat. Az állam ezzel szemben 53,6 milliárd forintos fővárosi tartozást tart nyilván, nem számítva az idei befizetést. A különbözetből vígan kihúzná a főváros az év végéig, feltéve, hogy a magyar állam kifizeti. De erre egyelőre semmi nem utal. A városvezetés elfogadta – más lehetősége nem lévén – a kormány időkérését, miszerint a központi költségvetés augusztusra tervezett rendbetétele után egyeztetnek a fővárossal. A városvezetés eleve készül egy javaslatcsomaggal, amelyben lényegében a perek lezárását, a kölcsönös követelések elszámolása alapján az idei év rendezését ajánlják. Ez persze nem oldja meg 2027 kérdését. Arra a többi önkormányzat által is várt reform hozhat megoldást.

A jelenlegi papírforma szerint 2026-ban 97,7 milliárd forintot kellene befizetnie a fővárosnak szolidaritási hozzájárulásként. (A város teljes éves bevétele 534 milliárd forint.) Az idei sarc részeként január végén még az Orbán-kormány felhatalmazása alapján inkasszóztak 11,7 milliárd forintot, ráadásul nem ez az egyetlen módszer a behajtásra. Még az Orbán-kormány találta ki, de a Magyar-kormány is folytatja azt a gyakorlatot, miszerint a főváros által be nem fizetett szolidaritási hozzájárulásokat levonják a működésre járó állami normatívából. A „beszámítás” eredményeként a főváros egyetlen fillért se kapott az idén egyik kormánytól sem az utak, intézmények, közösségi közlekedés, idős- és hajléktalanellátás, közművek működtetésére. Az állami normatíva összege az idén 39,5 milliárd lenne, ami akkor is messze elmarad a tényleges költségektől, ha megkapná a főváros, de nem kapja. Az év első felében járó 10 milliárd forintot „lenyelte” az államkassza.

De nem csak ezt. A tavalyi 12 milliárdos, fővárosi közösségi közlekedésre járó normatívát se fizették ki a szolidaritási hozzájárulási „tartozás” okán. A önkormányzatnak pedig nincs miből kipótolnia a hiányt. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kényszerűségből szeptemberi lejárattal a meglévő 30 milliárdos folyószámlahitel mellé további 45 milliárd forint átmeneti forgóeszközhitelt vett fel.