A Fővárosi Törvényszék múlt heti végzése szerint folytatódnak a fővárosi önkormányzat által indított perek a szolidaritási hozzájárulás ügyében. Jelenleg tíz, fővárosi önkormányzat által indított per várja a folytatást, illetve a lezárást, új tárgyalási napokat azonban még nem tűztek ki. Július 15-től pedig nyári ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok egészen augusztus 20-ig. Ez idő alatt a fő szabály szerint nincsenek tárgyalások és az eljárási határidők is szünetelnek.
A tét nem kicsi. A főváros követelése meghaladja a 175 milliárd forintot a 2023-2025-re vonatkozóan, és még erre jön rá a kamat. Az állam ezzel szemben 53,6 milliárd forintos fővárosi tartozást tart nyilván, nem számítva az idei befizetést.
A különbözetből vígan kihúzná a főváros az év végéig, feltéve, hogy a magyar állam fizet.
A Tisza-kormány egyelőre az összes esedékes befizetésre haladékot adott a fővárosnak október közepéig, de azt visszatérően hangsúlyozták, hogy a törvényi kötelezettségeket minden önkormányzatnak teljesítenie kell.
Szolidaritási adó: Budapest október 15-ig kapott haladékot a Tisza-kormánytól, Kiss Ambrus mást is hallott a bejelentésben„A fővárosi szola-perek lezárhatóak október 15-ig, a szolidaritási hozzájárulás halasztott befizetési időpontjáig” – vélekedik Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Ahogy a Népszava kérdésére emlékeztetett: a Kúria elég egyértelmű döntést hozott a Magyar Államkincstár és a fővárosi önkormányzat közötti 2023-as szolidaritási hozzájárulásról szóló jogvitában, tavaly novemberi ítéletében minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat. Ez alapján nem lesz nehéz ítéletet hirdetni az újraindult perekben. A szola-perek eddigi története azért hagy némi kételyt, hiszen évek óta úgy passzolgatják egymásnak a bíróságok a szola-ügyét, mint a forró krumplit.
Egymásnak dobálják a szolidaritási hozzájárulás ügyét a bíróságok, nem világos, Budapest mikor kaphatja vissza a levont milliárdokat„A fővárosi önkormányzat célja nem a tárgyalóteremben való győzelem, hanem az új kormánnyal kötendő megállapodás, amelynek ezek is részei” – tette hozzá a főigazgató. A főváros már össze is állított egy javaslatcsomagot, amely a városvezetés szerint egyszerre felel meg három feltételnek.
Egyrészt nem érinti a 2026-os központi költségvetést, nem jelent további hiányt, másrészt lezárja az államnak sok milliárdos kiadást jelentő szola-pereket, harmadrészt biztosítja a főváros működőképességét
azzal együtt, hogy csak az idei évre hozhat megoldást. 2027 januárjától mindenképpen szükség lesz egy működőképességet hosszútávon biztosító finanszírozási modellre – jelezte Kiss Ambrus –, de egyelőre be sem mutathatták a tervet a Magyar-kormánynak. A Tisza által ígért fővárosi egyeztetések még el sem kezdődtek, miközben az inkasszóóra tovább ketyeg.
Most sem hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék, újra az Alkotmánybíróság elé kerül a szolidaritási hozzájárulás ügyeEllenállnak a bírók az Orbán-kormánynak, van, aki szerint joggal tarthatnak a megtorlástólKiss Ambrus a Népszava érdemi tárgyalásról szóló kérdését azzal hárította hogy „a kabinet időt kért, előbb a központi költségvetést akarja rendbe tenni. A soron következő szola-részletek átütemezésével hagyott időt a tárgyalásra. Addig valóban kihúzhatják a kibővített hitelkeretből, bár ennek milliárdos ára van. Tavaly csaknem a teljes évben, 350 napon át folyószámla-hitelből működött a fővárosi önkormányzat, de a kamatköltség 1,7 milliárd forintra rúgott. Ennyiből épülhetne bérlakás, hajléktalanszálló, vagy nekiláthatnának a Petőfi híd régóta tologatott felújításának.
A városvezetés ezzel együtt elfogadta az ütemezést, miszerint a kormány majd csak ősszel foglalkozik a főváros ügyével. Az önkormányzatok többsége kissé türelmetlenebb.
Lőrincz Viktória területfejlesztési miniszterből azonban egyelőre azt a soványka ígéretet sikerült kicsikarniuk egy május végi egyeztetésen, hogy júliusban összehívják az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsát (ÖNET) és megtárgyalják a fontos ügyeket. A meghívó még nem érkezett meg.
A Fővárosi Közgyűlés múlt heti ülésén is téma volt a költségvetési helyzet, lévén a Tisza tavaly decemberben azzal a kitétellel szavazta meg az idei költségvetést, hogy júniusban felülvizsgálják azt, mondván, a főváros pénzügyi helyzete a Tisza győzelmével gyökeresen meg fog változni. Mint láthatjuk, ez egyelőre nem történt meg, így a városvezetés arra tett javaslatot, hogy töröljék a rendeletből a felülvizsgálatra vonatkozó passzust. A közgyűlés némi Fidesz-Tisza villongás után meg is szavazta. A főváros folyószámlája 50 milliárdot meghaladó mínuszban van.
Szolatörténelem
A szolidaritási hozzájárulás ügye már minden jogi fórumot megjárt: a Fővárosi Törvényszéktől kezdve a Fővárosi Ítélőtáblán és az Alkotmánybíróságon át egészen a Kúriáig és vissza. Az első közigazgatási pert még 2023 júniusában indította a főváros a Tarlós-éra óta tizenkétszeresére emelt, a fővárosi közszolgáltatások fenntartását veszélybe sodró szolidaritási hozzájárulás miatt. Az ügyet már kétszer vizsgálta az Alkotmánybíróság (Ab), mivel a Fővárosi Törvényszéknek alkotmányossági aggályai támadtak. Az Ab már elsőre is kimondta, hogy a kormánynak joga van ugyan szolidaritási hozzájárulást kivetni, de mivel ez nem adó, amelynek összege vitathatatlan, így a beszedés előtt eljárást kell lefolytatni az összeg megállapítására. A pénzbeszedést intéző Magyar Államkincstár (MÁK) pedig nem így járt el. A főváros már az Ab döntés után abban bízott, hogy az eljárások gyorsan lezárulnak. Csalódnia kellett. A MÁK inkasszói ellen sorozatos azonnali jogvédelemmel próbált védekezni, váltakozó sikerrel.
Tavaly a Kúria ítélethirdetése után újraéledő reménnyel hitték, hogy most már gyorsan a végére jutnak a Kúria döntéséig felfüggesztett pereknek. Bár azt már akkor is tudták, hogy a korábban elvont pénzek visszaszerzéséért újabb polgári pereket kell indítani.
A Kúria is a fővárosnak adott igazat a szolidaritási hozzájárulás ügyébenAz Orbán-kormány azonban ezután is tudott újat húzni. Az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva kormányrendeletben mondta ki, hogy a szolidaritási hozzájárulások okán indult közigazgatási pereket megszünteti. Csak így. A Fővárosi Törvényszék azonban ismét az Alkotmánybírósághoz fordult, amely azért nagy óvatosan kivárta a választást, majd május elején visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a kormányrendelet több rendelkezését. A perek tehát folytatódnak. A főváros esetében összesen tíz.
