– Naná, hogy elmentem volna szavazni, az osztályunkban már tavaly ősz óta folyamatosan téma volt a választások, a szünetekben, illetve a zárt Messenger-csoportjainkban komoly viták alakultak ki, s az osztálytársaim több, mint fele részt vett vagy Magyar Péter valamelyik gyűlésén-menetén, vagy a békemeneten. Sajnos be kellett érnünk ezzel, április 12-én csak szurkolhattunk a számunkra szimpatikus pártnak, az persze nem kérdés, hogy a nagy többség a Tiszát támogatta, illetve Orbán és a Fidesz bukását akarta – tört ki egy szuszra a 16 éves kaposvári középiskolásból, Ádámból. Szerinte korosztálya az elmúlt bő két évben lett fogékony a hazai belpolitika iránt, azóta néznek közéleti tartalmú videókat, hallgatnak podcasteket, sőt, akadt olyan ismerőse, akik a szüleivel az egyik Tisza-szigetben önkénteskedett.
– Külön verseny volt, hogy ki tud több politikussal szelfizni, utóbb persze azok többet érnek, akiknek lett valamilyen kormányfunkciójuk, mint például a Kaposváron és környékén nyertes Lőrincz Viktória, aki terület és településfejlesztési miniszterként dolgozik immár. Egy aláírt választási plakátja komoly érték a mi korosztályunkban is.
Magyar Péter július közepén jelentette be egy Facebook-posztjában, támogatná, hogy 16 évre csökkentsék a választási korhatárt. Meggyőződése, hogy ma már a 18 év alattiak túlnyomó része is eléggé felkészült és tájékozott ahhoz, hogy beleszólhasson a közös döntéseinkbe. Később Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is jelezte, hogy támogatná a választójog korhatárának 16 évre csökkentését. Mindez persze nem most dől el, hanem az elinduló alkotmányozás részeként, illetve a választójogi szabályok változásával kerülhet be a rendszerbe, ha erre lesz társadalmi igény.
A 18 év alattiak szavazati joga amúgy nem magyar újítás lenne, Európában Máltán már bevezették, hogy 16 éves kortól lehet voksolni, s Németország egyes tartományaiban is szavazhatnak a 16 évnél idősebbek a helyi választásokon,
míg Dél-Amerikában Argentína és Brazília számított úttörőnek ezen a téren.
Lapunknak néhány napja szakértők úgy nyilatkoztak, hogy egy új, demokratikusabb rendszer fontos lépése lehet a választójog 16 évre való leszállítása, ami nem kerül semmibe, és még csak nem is biztos, hogy a Tisza hatalmát betonozná be hosszú távon. Egy idehaza élő 16-17 éves életére sokkal inkább hatással lenne a saját szavazata, mint például egy határon túlira az ő voksa, azt pedig borzasztó érvelésnek tartották, hogy a 16 évesek még befolyásolható gyerekek, akiknek nincs önálló véleményük – fogalmaztak.
Tizenhat évre csökkentené a választójogi korhatárt Magyar Péter, mert ma a 18 év alattiak túlnyomó része is elég tájékozott már– Ez tényleg durva általánosítás, bár abban azért van valami, hogy nem mindegy, hogy egy napi híreket követő, a barátaival és a szüleivel erről komolyan, érvekkel beszélgető 16 évesnek adnak szavazati jogot, vagy olyasvalakinek, aki csak vicces TikTok-videókat néz, netán az Instán követ celebeket, esetleg álnéven OnlyFansozik, s nemhogy az országos politikáról nem tud semmit, de azt sem tudja, ki a polgármester a településén – vélekedett Hajdú Botond, aki egy Balaton-parti középiskolában most fejezte be a 9. osztályt. – Nálunk a suliban például szerintem sokkal kevésbé volt téma a választás, mint ahogyan a közösségi oldalak alapján láttam például Budapesten, ahol több helyen már a Tisza megjelenése előtt is demonstráltak a diákok az oktatás átalakításáért, vagy kiálltak a tanáraik mellett. Csak április 12-höz közeledve lett érdekesebb sokaknak, de a többség csak azt mondta vissza, amit otthon hallott, saját élménye, akár élő, akár olvasott nem nagyon volt – mondta Botond.
Szavait igazolta, hogy a cirka másfél tucatnyi, általunk megkérdezett somogyi diák jó harmada nem tudta megmondani, választókerületében ki nyert áprilisban, közülük többen a korábbi, Fidesz-KDNP-s képviselőt nevezték meg, mint regnáló honatyát. (Persze kérdés, hogy a 18 feletti korosztályban egy ugyanilyen kérdésre hányan tudnának válaszolni). Ugyanők a pártokkal kapcsolatban leginkább a választási kampányban elhangzottakat ismételték meg, a voksolás óta eltelt időszak politikai átalakulásáról nem tudtak érdemben beszélni, még a köztársasági elnök lemondatása sem jutott el hozzájuk. A többség azonban valamennyire tényleg képben volt, annyira bizonyosan, mint amennyire a választások előtti, dél-somogyi riportunkban bemutatott, hátrányos helyzetű családok, akiknek egy része – például Babócsán – azzal sem volt tisztában, ki az általuk feltétlenül támogatott Fidesz-KDNP-s képviselő. Utóbbiakat nézve
egyáltalán nem éreztük úgy, hogy a mostani 16 évesek – akik amúgy a következő önkormányzati és parlamenti választáson már mindenképpen szavazhatnak majd a jelen állapot alapján is – alulinformáltak lennének, a többségük simán hozta egy átlagszavazó szintjét.
És még az sem igaz, hogy ilyetén bevonásuk a politikai életbe egyértelműen a jelenlegi kormányt erősítené: cirka a felük ugyan tiszásnak mondta magát, s klasszikus baloldalit, azaz DK-st és MSZP-st nem találtunk közöttük, de többen a Kutyapárttal szimpatizáltak, s – persze nem reprezentatív – felmérésünk szerint közegükben a Mi Hazánk erősebbnek bizonyult a Fidesznél, főként a kistelepülésen élők között.
– Falun az országos politika sokszor a helyi konfliktusokon át csapódik le – jegyezte meg Áron, az egyik balatoni háttértelepülésen élő tizedikes középiskolás. – A nagyszülők egyértelműen fideszesek, de a szülők már megoszlanak, s ha akad akárcsak egy balhés roma család a településen, akkor már a Mi Hazánk a menő. Nálunk is az egész család nézi a Bűnvadászokat, s apa azt mondja, így kellene minden ügyben fellépni, s rend lenne az országban. Nekem is tetszik, ahogy fellépnek, hogy nem félnek bemenni olyan helyekre, ahol láthatóan többen vannak, mint ők, de azt is olvastam a neten, hogy nem feltétlenül jogszerű, amit csinálnak. Vagyis csak ez alapján nem szavaznék a Mi Hazánkra, ahogy apa tette, biztos beszélnék anyával is, aki tiszás, szerencsére emiatt nincs balhé otthon. Szerintem amúgy az internetnek köszönhetően a középiskolások is egyre inkább képben vannak a politikával kapcsolatban, azaz az nagyon gyenge érv, hogy egy kilencedikes vagy tizedikes diák éretlen a szavazásra. Annyit biztosan tudok róla, mint a 84 éves nagyim, aki még mindig attól retteg, hogy háború lesz, s elviszik apát katonának…
Megszólalt Karácsony Gergely, ő is támogatja, hogy vigyék le a választói korhatárt 16 évre– Ha lehetővé tenné a Tisza kormány, hogy még 18 éves korom előtt éljek a szavazati jogommal, akár egy időközi vagy önkormányzati választáson, akkor azt meg is tenném. Biztosan nem totál tudatosan szavaznék egy pártra, hanem inkább érzésből. Most Magyar Péterre húztam volna be az ikszemet, főleg azért, mert tetszik a stílusa, megtalálja velünk, fiatalokkal is a hangot. Bírtam a beszólásait, például azt a slimfit avokádóst. Ha úgy vesszük, a 16 meg a 18 éves kor között alig van különbség, legalábbis érettség szempontjából, nem hinném, hogy sokkal tudatosabban szavaznék akkor, mint most, két évvel korábban - mondta Ricsi. A Dobó téren találkoztunk vele, fagyiztak éppen egy társasággal. Egy egri szakközépiskolába jár, most barátaival jött be szülőfalujából a városba, mert ahogy fogalmazott, otthon már kicsit unalmas a nyári szünet.
A csapat egy másik, szintén 16 év körüli tagja szerint hiába látják őket az idősebbek inkább kamaszoknak, mint fiatal felnőtteknek, annyi eszük biztos van, mint azoknak, akik bukdácsolva végezték csak az általános iskolát vagy épp élemedett koruk miatt már nem mérlegelnek úgy, mint korábban.
– A dédanyám elmúlt 90 éves. Néha elindul a faluban, és azt sem tudja hol van. Elfelejt egy csomó mindent, kicsit már demens, de úgy imádja Orbán Viktort, mint az Istent. Sírt, amikor a Fidesz elvesztette a választást, mintha meghalt volna valaki. Ő mennyivel számít tudatosabb szavazónak, mint én, aki ugyan nem olvasok politikai híreket a Facebookon, de azért mégiscsak több csatornán ragad rám valami? – kérdezte.
– Nem korhatárhoz, sokkal inkább iskolai végzettséghez vagy valamilyen alapvető állampolgári vizsgához kellene kötni a szavazati jogot – erről már a szintén 16 éves Levente beszél, aki egy egri elitgimnázium tanulója. Nem szokott elmélyedni a politika bugyraiban, de ha tényleg lenne szavazati joga, akkor biztosan tájékozódna, mielőtt dönt, mondta. Szavai szerint már idén is simán tudott volna pártot választani, és nem titkolja, hogy ő is a Tiszára húzta volna az ikszet.
– Elég nevetséges, hogy cigizni meg piálni nem lehet 18 év alatt, de az ország sorsáról dönteni igen – hallottuk az ellenérveket egy négygyermekes miskolci apától. – Hogy a fenében van, hogy 16 évesként valaki a saját sorsáról nem dönthet, megfosztják például attól, hogy cigizhessen, nagyon helyesen egyébként, de az országnak jelképesen „adhat gyógyszert”. Az apjának nem hozhat bort a boltból, de az országnak „hozhat”. Van egy 16 éves lányom, s nem érdekli még a politika. Láttam a másik lányomon, aki most 21 éves, hogy az érettségihez közeledve kezdett egyáltalán odafigyelni a körülötte lévő szélesebb világra. De ehhez az is kellett, hogy egy nagyon érett gondolkodású középiskolába járt, ahol a tanárok nyíltan vállalták a vitákat a kormánnyal: tüntetni is elmentek, s a gyerekek is – noha nem volt kötelező – a tanár példaképekkel együtt.
– Az a közös véleményünk, hogy a 16 év nagyon vicces korhatár, a gyerekek még nagyon gyerekek, sokszor a 18 évesek is – mondta egy francia szakos tanárnő, aki férjével együtt egy észak-magyarországi egyházi iskolában oktat.
Ő nyolcadikig tanítja a diákokat, odáig azt látja, hogy a gyerekek a szülők véleményét szajkózzák. – Nincs nagyon politikai nézetük, nincs történelmi hátterük ahhoz, hogy átlássák, mi az adott politikai helyzet. Még a nagyobbaknál sincs ez meg. De azt gondolom, hogy a 18 évesek sem feltétlenül érettek arra, hogy politikában véleményt mondjanak. Első pillanatban, amikor meghallottam, hogy 16 éves korra le akarják vinni a korhatárt, rögtön azt mondtam, hogy ez nevetséges, nem kellene. Nálunk az iskolában nem téma a politika, elvileg nem lehet beszélni róla, ha mégis valahogy előjön, akkor tényleg az a tapasztalatom, hogy a gyerekek azt mondják, amit a szüleiktől hallanak. Biztos vannak olyan elitiskolák Budapesten, ahol olyan a szülői háttér, hogy a gyerekek nyitottabbak, és mondjuk külföldről hazajőve nagyobb tapasztalatuk van, de szerintem az átlaggyerek 16 évesen még nagyon gyerek. Nem beszélve arról, hogy állampolgári ismereteket is csak 12. évfolyamon tanítunk, onnantól van valamilyen halvány sejtelmük a tanulóknak az ország és a politikai struktúra felépítéséről – állította.
Új választók, új szempontok