A belgrádi érsek szerint a magyar egyházi vezetők többsége hallgatott a kormány gyűlöletkeltő politikája idején

A magyarországi egyházi vezetők többsége hallgatott, amikor a politikai kommunikáció félelemkeltésre, ellenségképek építésére és gyűlöletbeszédre épült - jelentette ki a Klubrádióban adott interjújában a belgrádi érsek.

Német László bíboros úgy látja, a történelmi egyházak felé érzékelhető kormányzati elvárások működtek, és hátrányos következményekkel járhatott, ha egy egyházi szereplő kritikusan szólalt meg. Szerinte nem formális politikai kötelezettségről volt szó, de az egyházi támogatások mellett kialakult egy olyan viszony, amelyben a lojalitás elvárássá válhatott. Példaként Fabiny Tamás evangélikus püspököt és Beer Miklós korábbi váci püspököt említette: állítása szerint kritikus megszólalásaik után kellemetlenségek érték őket, illetve telefonon jelezték feléjük a kifogásokat. A bíboros úgy fogalmazott, az egyházi közéletben a jövőben nem szabadna azt mondani a bírálóknak, hogy „kuss”, hanem teret kellene adni az eltérő álláspontoknak.

Az április 12-i választás eredményét egyértelmű és vitathatatlan társadalmi döntésnek nevezte. Hangsúlyozta, hogy nem valamelyik párt győzelmének örült, hanem annak, hogy a választók világos felhatalmazást adtak, és szerinte ezzel a demokrácia egyik alapelve érvényesült. Az új kormány egyik feladatának azt tartaná, hogy az állam és az egyházak kapcsolatában ne egyetlen kiválasztott partnerre támaszkodjon, hanem az egyházi közösségek több szereplőjével folytasson párbeszédet.

Német László az elmúlt évek egyik legsúlyosabb problémájaként a gyűlöletbeszédet és a társadalom polarizálódását jelölte meg. Fordulópontnak nevezte Oroszország 2022. februári ukrajnai támadását és az akkor zajló magyar választási kampányt. Úgy érezte, a közbeszéd olyan irányba mozdult el, amely ellentétes volt a keresztény erkölccsel: a félelemkeltés, az ellenségképzés és a gyűlölet a választás után sem szűnt meg, és a karaktergyilkosságokkal együtt tartós politikai eszközzé váltak.

XIV. Leó pápa gondolatát idézve azt mondta, „le kell fegyverezni a nyelvünket és a beszédünket”. A bíboros szerint a gyűlölet a szavaknál kezdődik, de könnyen cselekedetekhez vezethet, ezért Magyarországon is olyan közéleti légkörre lenne szükség, amelyben társadalmi párbeszéd és együttműködés indulhat. Ennek kialakítását az egyházak egyik legfontosabb feladatának nevezte.

A kormányzati kommunikáció hatását már a 2015-ös menekültválság idején is érzékelte. Elmondása szerint a délvidéki magyarok körében akkor változott meg a menekültek megítélése, amikor elérte őket a magyarországi propaganda. Azt állította, hogy az M1 műsorait követők hozzáállása is átalakult, miközben a magyar határnál tapasztalt bánásmódot és a röszkei tranzitzóna konténereit az emberi méltóság megsértésének tartotta.