A bélapátfalvi ciszterci apátsági templom az elmúlt évek egyik legátfogóbb és legjelentősebb hazai műemléki rekonstrukcióján esett át. A 2022-ben kezdődött és az Egri főegyházmegye által irányított, nagyszabású projekt nemcsak az épület statikai és esztétikai megújítását, hanem a teljes látogatói infrastruktúra újjászületését is magában foglalta. A komoly állagproblémákkal küzdő épület falait falvarrással és az oldalhajók acélszerkezeti megerősítésével stabilizálták, felújították a teljes tetőzetet és a csatornarendszert, kőrestaurátorok megtisztították és kezelték a teljes külső és belső kőfelületet, beleértve a faragott kapukereteket. A templom négy rózsaablakát a finomabb fényáteresztés érdekében az olaszországi Volterrából származó, üvegre kasírozott alabástrommal fedték be.
A restaurálás alatt levezényelt régészeti feltárások lelassították ugyan a munkát, de értékes középkori sírokat, érméket, az egykori küszöbköveket és a korábbi padlószintet is felszínre hozták.
A templom belső tere új, tarnaszentmáriai kőburkolatot kapott, horvát mészkőből pedig új oltárt alakítottak ki, miközben a sekrestye 300 éves bútorait és a híres Szent Imre-mellékoltárt is restaurálták. A templom mellett lévő egykori kőedénygyár fennmaradt épületének átalakításával egy modern látogatóközpont és múzeum jött létre, ahová a templom egyes barokk berendezési tárgyait – a restaurált barokk szószéket, a régi oltárképet, gyóntatószékeket – is átköltöztették, ezzel a templombelső puritánabb, középkoribb hangulatot kapott. A múzeum pincéjében egy kőtárat is kialakítottak.
A Bükk hegység nyugati lábánál, a Bél-kő sziklafalának tövében lévő épület az egyetlen olyan középkori ciszterci apátsági templomunk, amely szinte teljes épségében fennmaradt. Kilit egri püspök alapította 1232-ben, majd a Pilisszentkeresztről érkező ciszterci szerzeteseknek adományozta a területet. Az építkezés a román kor és a gótika átmeneti időszakában zajlott. A tatárjárás megrongálta a félkész épületet, de a 13. század második felére teljesen befejezték a latin kereszt alaprajzú, háromhajós bazilikát. A szerzetesi élet a 16. század közepéig virágzott, ám Eger eleste és a török hódoltság közeledte miatt a szerzetesek elhagyták a kolostort. Az épületegyüttes elnéptelenedett, a kolostor romba dőlt.
Több mint tizenkét milliárd forint állami támogatást költött az utóbbi években öt szállodára a katolikus egyházA templomot a 18. században barokk stílusban restaurálták és rendezték be faoltárokkal és szószékkel. A ciszterci rend szigorú szabályzata korábban tiltotta a pompát és a hivalkodó építészeti elemeket, ennek megfelelően az épültnek nincs harangtornya. A homlokzat központi dísze a nagyméretű, középkori rózsaablak, amely a kora gótika mestermunkája, és csodásan ereszti át a délutáni fényeket. A templom közvetlen szomszédságában található Mária-forrásnak a helyiek régen gyógyító erőt tulajdonítottak, a kristálytiszta karsztvíz miatt a forrás környéke ma is népszerű zarándok- és pihenőhely.
Éppen a víz az egyik ok, amiért egyelőre bezárt a nemrég átadott műemlékegyüttes.
Közel tíz éve, 2017-ben kezdődött el a bélapátfalvi, egykori ciszterci apátsági templom és környezetének rekonstrukciójának tervezése és az engedélyeztetése, a kivitelezés pedig 2022-ben indult el. Címzett állami támogatásból 2,131 milliárd forintot használtak fel a munkálatokra – tájékoztatta a Népszavát az Egri főegyházmegye.
Ha megszűnne az állami pénzözön, akkor a katolikus egyház kénytelen lenne szembenézni a valósággalAz építési és környezetrendezési munkálatokkal teljes körűen elkészültek idén május elejére, majd a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás követően elindították a használatbavételi engedélyeztetési eljárást is. Június végén kapták meg az ezt elutasító határozatot. Az engedélyező hatóság megállapította, hogy az építési engedélyhez tartozó munkálatokat a műszaki dokumentációnak megfelelően végezték el, építésügyi szempontból a jogszabályoknak, az előírt követelményeknek megfeleltek, az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van. Ugyanakkor örökségvédelmi és vízügyi szakmai szempontból nem elégíti ki teljeskörűen a vonatkozó előírásokat. Az orgonát restaurálás után a templom karzatára kell visszahelyezni, a szószéket pedig – ami a barokk időkre emlékeztet – az új múzeumi épületbe kell áttenni. „Vízügyi szakmai szempontból pedig további vizsgálatok és tanulmány elkészítése szükséges az elkészült munkálatokról és a jövőbeni üzemeltetésről” – írta az egyház, ez ügyben meglehetősen homályosan fogalmazva.
A helyiektől származó információink szerint a védett bükki karsztvízrendszert látják veszélyben a szakemberek, s a templom környékén lévő forrásokat féltik a megnövekedett forgalom és látogatószám miatt.
Az egyház szerint a hiányosságok pótlása folyamatban van, s azt remélik, hogy az idei évben ezek rendeződnek: a javítási munkákhoz kapcsolódó szerződéskötések folyamatban vannak, ezek a felújítás teljes bekerülési költségének töredékét teszik ki.
