Kell az áram, a lakosságnak lesz is, változatlan áron, de a nagy ipari és egyéb fogyasztókat korlátozni fogják - jelentette be még a hétvégén Magyar Péter, hozzátéve: előfordulhat hogy mégsem lehet kellő mennyiségű áramhoz jutni importból, és akkor, de csak akkor érheti el a korlátozás a lakosságot. Addig is takarékosságra szólított fel, különösen a 17.00 és 22.00 óra közötti sávban.
A tájékoztató tükrözte a helyzetet, taglalta a lehetőségeket, és a nehézségekkel együtt az élhető megoldást is felmutatta. Mi azért foglalatoskodjunk valamennyire nyitottabban az üggyel.
Megközelíthetjük úgy a dolgot, hogy vízre van szükségünk a Dunából ahhoz, hogy biztonsággal működjön az atomerőmű. Víz van a Dunában elegendő, de alacsony a kis vízszint, mert a meder alaposan berágódott, métereket süllyedt az elmúlt évtizedekben. Ezt miniszterelnök is elmondta, azzal, hogy a Dunával kezdenünk kell valamit a nem túl távoli jövőben, amikor át lehet tekinteni a vízlépcsős, esetleg fenékküszöbös megoldásokat, de most az energia napi szintű biztosítása a feladat. A szélerőművek, az energiatárolás előbb hoz eredményt.
Másodpercenként száz köbméter körüli üzemi víz kell az erőműnek. Többször ennyi víz van a Dunában, csak alacsonyan, az erőmű ilyen léptékben nincs felkészülve a vízkivételre, ha az a sugár túl mélyen van. Mint kiderült, ha nincs más megoldás, le kell állítani az erőművet. Ha leállítják, hűteni kell a blokkokat, de ahhoz tudják biztosítani a szükséges (igazán nem sok) vizet.
Lépjünk egy lépést hátra, engedjünk a formális korlátokból! Gondoljunk pusztán arra, hogy csak jó lenne a hó végére másfél méterrel magasabb víz a Dunába Paksnál, mert nagyon is kellene. Mennyire akarjuk azt a vizet az erőműhöz?
Mert amúgy miért ne lehetne. Egy keresztgát a Duna kisvízi medrének alján, egy fenékküszöb jól megválasztva a helyet, a formát és a magasságot előállítja a Dunán az erőmű tápcsatornájának torkolati szelvényében a megkívánt vízszintet.
A bátyám főhadnagy volt a bajai műszaki ezrednél, és kevesebb mint egy óra alatt épített pontonhidat a Dunára, amin azonnal mehettek a negyventonnás tankok. Miért ne mehetnének kővel megrakott teherautók, ha az kell?
Hogyan lehet fenékküszöböt építeni a mederbe néhány hét alatt? Normál esetben kell megvalósíthatósági tanulmány, hatásvizsgálat, tervezés, a kivitelezés előkészítése, nemzetközi megállapodás a hajózásról. No és meg is kell építeni vízépítési terméskőből, ami elég hosszú időt vesz igénybe, mert egy T alakú fenékküszöb kell, hogy hajózni lehessen, és a melegvíz-csatornából kilépő víz se kerüljön vissza a rendszerbe. Kilencvenezer köbméter vízépítési terméskő. Az százötvenezer tonna.
Valójában nincs megoldás, ami megfelel a felsorolt feltételeknek, mármint az összesnek. De ha csak a vízre van szükség, és elég hosszú ideig tartó biztonságos működésre, akkor lehet tenni valamit.
Kell huszonöt dunai bárka a szokásos 1200 tonna teherbírásúból a gát partra merőleges részéhez és négy a T alakú gát kalapjához. A kővel megrakott bárkákat sorban egymás mellé kötve, az üzemvízcsatorna torkolata alatt, de a meleg vizes csatorna torkolata felett úgy kell lehorgonyozni, hogy huszonöten kiadják a gát partra merőleges részét. Négy bárkát egymás után kötve, a gát kalapjának megfelelően a keresztalakzat végéhez kell horgonyozni.
Az így rögzített, lehorgonyzott bárkacsoportot óvatosan a fenékre süllyesztjük. A küszöbhatás azonnal érvényesül, azért alul nyíló uszályokról vagy pontonhídról, teherautókból folyamatosan, kőszórással stabilizálni kell az immár a fenéken nyugvó bárkákat. Jól rá kell készülni, mert a legkisebb Duna ereje is óriási. Meglehet, hogy a horgonyzáshoz a régi malomtűmódszert célszerű erősítésnek alkalmazni. Az elsüllyesztett bárkák mögött kőszórással stabilizáljuk a medret.
Egy dunai bárka 10 méter széles, 80 méter hosszú, a merülése 2,5 méter. A szerkezeti magassága ennél valamivel több. Egymás mellett, leterhelve, a fenéken rögzítve bőségesen megfelelnek a megkívánt vízszintet előállító fenékküszöbnek.
Nyilván átmeneti, de azonnali megoldásról van szó. A fenékgátat folyamatosan figyelni, gondozni, korrigálni kell, amíg valami végleges megoldás kialakul. Ilyesmit csak végveszélyben követ el az ember. Vagy ha nem szereti, ha le van kapcsolva az ország áramellátásának közel fele.
Van egy közmondás: hordott vízzel nem megy a malom. Ezért a molnárok kitaláltak ezt-azt, amit használunk ma is. Például a völgy szélén, a dombok lábánál vezetett malomcsatornát, amit a Homokhátság vízpótlásához javasoltam. (Ember kell a gátra, június 22.) Igaz, ott csak ötven köbméter kell másodpercenként, itt meg száz. De azért vízparti üzem ez is, mint egy malom.
A klímaváltozással egyre több szélsőségre kell számítani a Dunán. Nagyon kicsi és nagyon nagy vízhozamokra egyaránt. Kiemelten zavaró, hogy a kisvízhozamhoz tartozó vízszint az egyre jobban berágódó kisvízi medrek miatt alacsonyabb vízállással jár együtt. Ugyanaz a kisvízhozam 30 évvel ezelőtt magasabb, jóval magasabb vízállást jelentett, mint most, amikor a meder kisvízi része majd 2 méterrel lejjebb van. Ez a folyami hordalék gazdálkodás meghatározó problémája.
A kisvízi meder süllyedése alig, nem számottevően játszik be az extrém nagy vizek, az árvizek levonulásába. Attól, hogy a kisvízmeder süllyed, a nagyvizek levonulása az ártereken alig módosul. Ha jön az árvíz, az ugyanúgy fog viselkedni, mint amikor még nem rágódott be a kisvízi meder.
Pakson az élővizes üzemvízellátás gyors biztosítása fenékküszöb alkalmazásával nagyon durva beavatkozás. Amennyiben megtartjuk az élővizes üzemvízellátást, akkor rendes, átfolyó rendszerű, hajózsilippel ellátott vízlépcső építésére van szükség, amivel a kisvízi vízszintet biztonságosan lehet szabályozni. De ez nem a jövő héten lesz.
A jövő héten fenékküszöb alkalmazásával lehet átmenetileg biztosítani a szükséges vízszintet, és ez az átmenet akár évekig is eltarthat. A dunai bárkákból összerakott fenékküszöb gyors megépítésére a honvédség képes. A gyors beavatkozás egyben a szükséges beavatkozás.
Most azt gondolom, megalapozottan vélem úgy, hogy a kisvízi meder stabilizálása nélkül, elegendő víz biztosítása nélkül egy leállás esetén nem lehet az élővizes üzemvízellátást újraindítani. A megbízható üzemi vízszint nem kötődhet egyre növekvő rossz kilátásokhoz. Fenékküszöbbel vagy másként el kell érni, hogy a maihoz hasonló helyzet ne fordulhasson ismét elő.
Amennyiben a gondolatmenetem helyes - és nem látok releváns ellenérveket -, a mederkorrekciót el kell végezni. Még akkor is, ha hétfői tájékoztatóján a miniszterelnök kétszer is kitért arra, hogy a berágódott kisvízi meder semmiképp sem korrigálható. Semmiféle duzzasztás, fenékküszöb nem jöhet szóba, mert azzal - leállás esetén - az újraindítás engedélyezését, a nukleáris biztonságot kockáztatnánk, márpedig azt senki sem akarhatja.
Nekem viszont meggyőződésem: sort keríthetünk rá hosszas előkészületek után vagy egy gyors, átmeneti, de biztonságos beavatkozás elvégzését követően. Az újraindítást pedig mindenképp engedélyeztetni kell.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.