Elkezdtek átállni a futballszurkolók is, a Fidesz visszaesett, a Tisza egyre népszerűbb

Az Orbán Viktor által alapított felcsúti futballiakadémiába ömlő rengeteg pénz mindenkit irritált, az ellenőrzést és a számonkérést a szurkolók most már ugyanúgy evidensnek tartják, ahogyan a társadalom többsége is – nyilatkozta lapunknak Molnár Péter szociológus, az IDEA Intézet operatív igazgatója. A kirívó esetektől eltekintve azonban a szurkolók jelentős része nem szemléli kritikusan a sportban megjelenő állami támogatásokat. Úgy fogják fel, ha a színházak és egyéb területek kaphatnak költségvetési forrásokat, akkor miért ne kaphatna a futball is.

Molnár Péter erről személyes tapasztalatai alapján beszélt a Népszavának. Más állításai viszont – beleértve a felcsúti futballakadémia megítélését – adatokkal is alátámaszthatók. Az IDEA Intézet nemrég publikált reprezentatív kutatása szerint 

A szurkolók körében mindig az átlagosnál népszerűbb volt a Fidesz – hangsúlyozta Molnár Péter. 2024 októberében, amikor a felmérések már azt jelezték, hogy a Tisza beérte az akkori kormánypártot, a magyar szurkolók politikai preferenciájában ennek kevés nyoma látszott: még mindig 48 százalék volt a Fidesz szavazóinak aránya, a Tisza pártot csak 30 százalék támogatta.

A kivételt napjainkban a legnagyobb szurkolótáborral rendelkező klub, az FTC jelenti: a zöld-fehér klub drukkerei között idén júniusban is jóval többen voltak a Fidesz szimpatizánsai (42 százalék), mint a tiszás szavazók (28 százalék). Másfelől tény, hogy

Az elmúlt tíz-tizenöt évben a futball a Fidesz prioritásai között szerepelt, ezért is érdekes, hogy a szurkolók milyen várakozással tekintenek az új kormányra – folytatta Molnár Péter. Azok az adatok, amelyek azt mutatják, hogy összességében a szurkolók között is a Tisza került többségbe, egyfajta megnyugvásról árulkodnak. A szurkolók arra számítanak, hogy a labdarúgás állami támogatása – bár biztosan lesznek változások, szigorodnak a feltételek – a jövőben is megmarad.

Az IDEA kutatásából az a következtetés is levonható, hogy a szurkolók egyetértenek azzal: ideje rendet tenni a labdarúgásban, gondoskodni kell arról, hogy a pénzek a megfelelő helyekre kerüljenek.

Ebben az összefüggésben a legtöbben az FTC-t (71 százalék), szorosan mögötte a felcsúti Puskás Akadémiát jelölték meg (68 százalék). Máskülönben sokan úgy gondolják – jegyezte meg a szociológus –, hogy az összes klub kivételezett helyzetben volt.

Kérdés, hogy a szurkolók, amikor eldöntik, melyik pártra szavaznak, mennyiben tartják meghatározónak az adott politikai erő viszonyát a labdarúgáshoz. Molnár Péter szerint az elkötelezett szurkolók esetében ez nyilvánvalóan az elsődleges tényezők közé tartozik, és nem pusztán a remélt sportsikerek miatt. Sokan nemzeti identitásformáló erőként tekintenek a labdarúgásra, amit egyebek között a fiatalok egészséges nevelése szempontjából is lényegesnek éreznek.

Bátran kijelenthető – fogalmazott a szociológus –, hogy a szurkolók kifejezetten nagyra értékelték mindazt a támogatást, ami a Fidesz kormányzása idején a labdarúgásba érkezett. Legfeljebb az arányokat és az irányokat kifogásolták.

Azok, akik rendszeresen járnak meccsekre, örülnek annak, hogy jobb, kulturáltabb, esztétikusabb körülmények között szurkolhatnak – mondta Molnár Péter. Általánosságban ez még akkor is igaz, ha adódtak esetek, amikor a szurkolók sem értették, miért kap egy-egy csapat új stadiont.

Az első osztályú magyar bajnokság állandó, folyamatos nézői mintegy 800 ezren lehetnek – derült ki az IDEA Intézet kutatásából. Nagyjából ugyanennyien vannak azok, akik kevésbé rendszeresen, de azért évente több meccset is megnéznek. Vagyis hozzávetőleg 1,6 millió felnőttről mondható el, hogy valamilyen szinten érdeklődik az NB I iránt.

Paradox módon ennél sokkal többeknek van kedvenc magyar csapata: a felnőtt népesség 31 százaléka, bő 2,4 millió ember vallja magát valamelyik hazai klub szurkolójának. A magyarfutball.hu adatai szerint a helyszínen az átlagos nézőszám mérkőzésenként 4300 fő volt az előző szezonban. Ebből könnyen kiszámolható, hogy fordulóként csupán nem egészen 26 ezren látogattak ki a magyar bajnokikra.

Mi következik ebből a Tisza-kormány számára? Molnár Péter szerint a szurkolók valóban nem a felnőtt népesség többségét alkotják, viszont olyan közösségi erőt képviselnek, amire a kormányok oda szoktak figyelni. Az új kormány eddigi mozgásából az látszik, hogy a Tisza sem tesz majd másként.

Pósfai Gábor, a Tisza-kormány belügyminisztere a közelmúltban bejelentette: javasolni fogja, hogy országos politikus egy bizonyos vezetői szint felett ne tölthessen be semmilyen vezető tisztséget sportági szakszövetségekben, köztestületekben. A belügyminiszter átgondolandónak nevezte, hogy az összeférhetetlenséget kiterjesszék a sportegyesületekre is.

Sok szurkoló természetesnek veszi, hogy a futballklubok élén politikusok állnak – hagyatkozott ismét a szubjektív benyomásaira Molnár Péter. Kevésbé tartják ezt problematikusnak, úgy gondolják, hogy állami források nélkül az élsport nem működőképes. A politikusok pedig garanciát jelentenek az állami források meglétére.

Mivel az FTC szurkolói között még mindig a fideszes szimpatizánsok alkotják a többséget, abból azért lenne felzúdulás, ha a zöld-fehér klub élén a Tisza egyik politikusa váltaná Kubatov Gábort, a Fidesz pártigazgatóját. A szurkolók azonban a saját klubjuk érdekeit nézik. Molnár Péter úgy véli, ha az anyagi hátteret biztosítottnak látják, akkor idővel azt is megemésztenék, hogy tiszás került az FTC élére.

Azt már mi tesszük hozzá: ha a belügyminiszter betartja a szavát, akkor ez a lehetőség fel se merülhet. Ígérete szerint a Tisza nem politikai hatalomváltást szeretne a sportban, hanem leválasztani a sportot a politikáról.