Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete nyomán alkalmazni kell az úgynevezett AI Act 50. cikkének átláthatósági szabályait. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben jelezni kell, ha egy kép, hang, videó vagy szöveg mesterséges intelligencia segítségével jött létre vagy változott meg. A Bizottság ehhez önkéntesen használható ikonokat is készített: van általános, teljesen AI által generált és részben AI-val módosított jelzés. Az augusztus 2. előtt a netre kikerült képek, videók egy része december 2-ig átmeneti időt kap az átállásra.
A szabályozás azonban nem tesz AI-matricát minden versre, regényre, lemezborítóra vagy filmjelenetre. Az AI-rendszer szolgáltatójának géppel olvasható jelölést kell elhelyeznie a mesterségesen előállított vagy módosított kimeneten, ha ez technikailag megvalósítható. Ez lehet olyan metaadat, amelyet a néző nem lát, de egy platform vagy ellenőrző rendszer felismerhet.
Robot által készített csirkénk már volt, ha nincs a szakma morális gátja, feltámasztott színészeink is lesznekA látható, embernek szóló tájékoztatás szűkebb körre vonatkozik. Deepfake-képnél, hangnál vagy videónál közölni kell, hogy mesterségesen generált vagy manipulált tartalomról van szó. Ugyanez érvényes a közérdekű témáról szóló AI-szövegre is, ha azt emberi felülvizsgálat vagy szerkesztői ellenőrzés nélkül teszik közzé. Ha valaki vállalja érte a szerkesztői felelősséget, külön látható AI-jelzés nem kötelező.
Nem minden mű kap AI-matricát
A művészetre külön enyhítés vonatkozik. Ha a deepfake művészi, kreatív, szatirikus vagy fiktív alkotás része, az eredetet fel kell tárni, de úgy, hogy a tájékoztatás ne akadályozza a mű befogadását. Egy filmnél ezért megfelelő lehet a stáblista vagy más kísérőinformáció. A jogalkotó nem akarja eldönteni, hogy az AI-val készült művészet értékes-e, csak azt, hogy a közönséget ne vezessék félre.
Egy regény és egy lemezborító ezért nem ugyanabba a kategóriába esik. Egy teljes egészében AI-val generált fikció nem lesz automatikusan címkeköteles csak azért, mert gép írta. A kiadó vagy a platform ugyanakkor kérhet eredetközlést. Az Amazon Kindle Direct Publishing például megköveteli, hogy a kiadó közölje vele az AI által generált szöveget, képet vagy fordítást; az egyszerű AI-segítséget külön kezeli.
Robotok, jogdíjak, dadaisták – Alapjaiban alakíthatja át a zeneipart, hogy az AI által generált zenék után sok esetben nem kell jogdíjat fizetniA különbség azért lényeges, mert a kulturális munka egyre inkább hibriddé válik. Egy író használhat AI-t háttéranyagok rendezésére, egy grafikus zajszűrésre, egy filmes technikai utómunkára, egy zenész hangszerelési ötletekre. Ezeket nem érdemes egy kategóriába tenni azzal, amikor valaki néhány utasítás után változtatás nélkül közzéteszi a generált eredményt. Ha mindenre ugyanaz az AI-jel kerülne, maga a címke veszítene az információtartalmából.
Egy lemezborítónál vagy filmjelenetnél a megtévesztés lehetősége a döntő. Egy teljesen fiktív, AI-val generált táj önmagában nem feltétlenül deepfake. Ha viszont egy valódi énekest, színészt vagy politikust úgy ábrázolnak, mintha olyasmit tett volna vagy mondott volna, ami nem történt meg, a tájékoztatási kötelezettség közvetlenül felmerül. Ugyanez igaz a hangklónozásra is.
A címke nem minősítés
A zeneiparban a kérdés már nem elméleti. A Deezer júliusban közölte, hogy csúcsidőszakban napi mintegy 90 ezer teljesen AI-generált szám érkezett hozzá, ami az új feltöltések több mint felét jelentette. A szolgáltató már korábban elkezdte külön megjelölni a szintetikus zenéket, és kizárja őket az algoritmikus ajánlásokból. Magyarországon az Előadóművészi Jogvédő Iroda márciusban megállapodott a Deezerrel az AI-zene felismerésére szolgáló technológia használatáról.
Az EJI abból indul ki, hogy előadóművészi jogdíj emberi előadást illet. Ha egy felvételen nincs emberi előadói közreműködés, a gép nem válhat jogdíjra jogosult előadóművésszé. A címke így befolyásolhatja a jogdíjak elosztását, azt, hogy bekerül-e egy dal ajánlórendszerbe és azt is, hogyan helyezik el a kulturális piacon.
Az „AI-generált” felirat ugyanakkor könnyen minősítéssé válhat. A közönség egy része silányabbnak, más része technológiailag izgalmasabbnak gondolhatja ugyanazt a művet, ha tudja, hogyan készült.
Pedig az uniós jelzés nem azt állítja, hogy az alkotás hamis, rossz vagy értéktelen. Csak azt közli, hogy a mesterséges intelligenciának érdemi szerepe volt a tartalom létrejöttében vagy módosításában.
A címkézés a szerzői jogi kérdést sem oldja meg. Az európai szerzői jog továbbra is az emberi kreatív teljesítményhez köti a szerzői minőséget. Minél inkább a gép határozza meg egy mű konkrét formáját, annál nehezebb hagyományos értelemben emberi szerzőségről beszélni. Minél több érdemi választás, szerkesztés és átalakítás marad az embernél, annál erősebb lehet a szerzői jogi igény.
Az AI Act nem mondja meg, mi a művészet, nem nevez ki szerzőt, és nem dönti el azt sem, milyen arányú emberi közreműködés után válik egy alkotás emberivé. Azt viszont kimondja, hogy bizonyos helyzetekben a közönséget tájékoztatni kell a gépi eredetről.
