Csak tegnap 250 hektárnyi terület égett le, 104 szabadtéri tűzesetnél kellett beavatkozni

Szerdán két kiemelt tűzeset történt. Székesfehérváron, a Kapos utca szélén lévő mintegy 150 hektáros száraz aljnövényzet égett. Több hivatásos tűzoltóegység mellett önkéntesek is segítették az oltást. Felerősödött a szél, így a tűz gyorsan terjedt, szalmabálák, tarlók és melléképületek is égtek, de a tűz nem terjedt át a gyors beavatkozásnak köszönhetően a hétvégi házas lakóövezetre. Személyi sérülés nem történt, de 40 lakást, 61 lakóját kellett átmenetileg biztonságba helyezni. A szóvivő a tűz okát egyelőre megnevezni nem tudta, a vizsgálat folyamatban van.

Azt viszont megerősíti, hogy a legtöbb tüzet – gyakorlatilag a tűzesetek 99 százalékát - személyi mulasztás, emberi gondatlanság okozza: egy eldobott cigarettacsikk, de egy eldobott üveg vagy fémdoboz is okozhatja, hiszen lencsehatásra gyullad ki az egy pontban összegyűlt napenergia következtében – a száraz avar. Másrészt vannak olyan munkafolyamatok, a flexelés, hegesztés, amelyek szikrahatással járnak. Ha hőségben ilyen munkát végeznek – de inkább kerülni kellene -, akkor először mindenképpen meg kell tisztítani a munkaterületet, a gyúlékony anyagokat eltávolítani és bekészíteni a tűzoltó készülékeket, vagy az oltásra alkalmas eszközöket.

Szerdán a másik nagy eset során Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Dédestapolcsány határában, mintegy 100 hektáron pusztított a tűz. Mivel nehezen járható terepen történt a tragédia, többnyire csak kéziszerszámokkal lehetett oltani. Illetve a honvédség két helikopterét kérték segítségül. Az erdő aljnövényzete, fák, lombkoronák is égtek. Kilenc órába telt a tűz eloltása. Oka ennek is ismeretlen - egyelőre. 

Az elmúlt félévben 60 millió négyzetméter terület égett le. 

Általában plusz embereket még ebben a kritikus időszakban sem kellett bevonni, de ha az adott eset kapacitásunkat meghaladja, főleg a nyári forróságban, akkor a honvédség erőit tudjuk párhuzamosan igénybe venni, hiszen nekünk nincs helikopterünk” – jegyzi meg a szóvivő, amikor a tűzoltók mostani túlterheltségéről kérdezzük.

Baleset velük nem fordult elő az elmúlt napokban, viszont a 40 fokos hőségben a védőruhában, a bevetési ruhában, menetfelszerelésben óriási fizikai megterhelésnek vannak kitéve a tűzoltók. Ráadásul, ha a hátukra kell venni a légzőkészüléket, az a nehéz ruha mellett még legalább 25 kilogramm terhet jelent. Időközi váltásról a kárhelyparancsnokok tudnak intézkedni. Kisebb kimerültségek, rosszullétek persze előfordulnak, de nem tömegesen. Magas ilyenkor a vízveszteség, a kiszáradás veszélye, ilyen hőségben egy 10 perces megfeszített munka is komolyan megviseli az emberi szervezetet, így 10 percenként cserélik egymást.

Dóka felhívja a figyelmet az országosan érvényes tűzgyújtási tilalomra, és egy másik, ugyancsak veszélyes tűzeseti helyzetre. A nyíltégésű, gázos üzemű meleg vizet előállító készülékek is veszélyforrások a kánikulában, mert a kéményben úgynevezett légdugó alakulhat ki, amely miatt szén-monoxid keletkezhet. Azt kéri, hogy használjunk szén-monoxid-érzékelőt, mert ilyenkor a hőség miatt hőmérsékletkülönbség alakul ki a kéményben. A kémény a tetőn, annak külső, felső szakasza tűzőnapon felforrósodik, ezzel szemben a lakásban lévő alsó kémény szakasz hűvösebb. A kéményben lévő hideg levegő nehezebb, így nem tud felszállni, ezért egy légdugóként elzárja magától a kiutat, nem tud távozni az égéstermék a kéményből. S miután nagyon sok otthonban használnak ilyen nyílt égésterű vízmelegítőt, bojlert, ezért az ezek jelentette veszélyre, a huzathatás megszűnésére most különösen fontos figyelni. Tegnap is kihívták ilyen fürdőszobai esethez Nyíregyházán a katasztrófavédelmet, nyílt égésterű kombi kazán okozott pánikot, pedig ott még füstérzékelő is volt.