A teheráni rezsim legfelső köreiben széles körben terjednek azok a pletykák, miszerint Modzstaba Hámenei ajatollah rendkívül kritikus állapotban van, és bármelyik pillanatban elhalálozhat – közölte az iráni ellenzékhez közel álló IranWire hírportál, kormányzati forrásokra hivatkozva. Az egyik névtelenül nyilatkozó tisztségviselő azt mondta: „Nem lennénk meglepve, ha hamarosan hírt kapnánk a mártírhaláláról.” Szavait a The Times of Israel idézte.
Modzstaba Hámeneinek, Irán márciusban megválasztott legfelsőbb vezetőjének az egészségi állapota az első pillanattól rejtély, márciusi megválasztása óta számos egymásnak is ellentmondó hír látott napvilágot. Annyit a hírszerzési jelentések egybehangzóan megerősítenek, hogy súlyosan megsérült abban az izraeli légicsapásban, amelyben édesapja, a korábbi legfőbb vallási vezető, Ali Hámenei és családjának több tagja életét vesztette.
Sérüléseinek mértéke azonban nem ismert, az viszont tény, hogy megválasztása óta még sosem jelent meg a nyilvánosság előtt,
még édesapja és családtagjai temetésén sem, hangüzenetben sem szólt a néphez, csupán neki tulajdonított írásos üzeneteket hoztak nyilvánosságra Iránban, amelyeket állítólag ő küldött. Korábban egyes nemzetközi sajtóhírek azt állították, hogy kómában van, mások szerint Moszkvában kezelik. Hogy mi a valóság, nem tudni, de minden jel arra mutat, hogy Irán területén kezelik.
Az is valószínűsíthető, hogy romlott az állapota, vagy kritikusra fordult, mint a IranWire hírportál írta. Erre utal az is, hogy mindeddig az iráni vezetés tagjai az ajatollah kapcsán csupán azt hangsúlyozták, hogy biztonságban van, és képes ellátni feladatát,
szerdán azonban egy az állami televízióban sugárzott interjúban maga Maszúd Peszeskján elnök ismerte be nyilvánosan, hogy „jelenleg nagyon nehéz kommunikálni” Modzstaba Hámeneivel.
Az ajatollah állapotának súlyosbodását, netalán máris bekövetkezett, de egyelőre eltitkolt halálát valószínűsíti az is, hogy bár minden hivatalos nyilatkozat szerint napok óta véglegesítették a Hormuzi-szoros státusát rögzítő ománi–iráni megállapodást, annak tartalmát és a közös nyilatkozatot mindmáig nem adták közzé. Iránban ugyanis az ajatollah nem csupán a legfőbb vallási vezető, hanem a legfőbb politikai vezető is, akinek a jóváhagyása szükséges a nemzetközi megállapodások végleges elfogadásához.
Irán nagyobb ellenőrzést akar a Hormuzi-szorosban, kockázatos alku körvonalazódikBár Modzstaba Hámenei nagy valószínűséggel csak formális vezető (volt), már csak egészségi állapota miatt is, jóváhagyása nélkül azonban nem születhetett semmiféle megállapodás, még akkor sem, ha formálisan nem ő, hanem az államelnök vagy a külügyminiszter írta azt alá.
A vele való kommunikáció és kapcsolattartás eddig is nehezítette, lassította a diplomáciai tárgyalásokat. Esetleges halála egy időre, az új ajatollah megválasztásáig akár blokkolhatja a folyamatot.
De nem csak az egészségi állapota miatt (volt) formális legfelsőbb vezető Modzstaba Hámenei. Minden szakértői vélemény szerint ő elsősorban az Iráni Forradalmi Gárda bábja, a tényleges döntéséket a gárda vezetése hozta meg. Az ifjabb Hámeneit kétségtelenül a gárda tette meg legfelsőbb vezetőnek, édesapja és elődje, Ali Hámenei maga sem a fiát akarta utódjának. Nincs meg ugyanis a szükséges vallási képzettsége, és még a keményvonalasnak tekintett édesapa szemében is túlságosan radikálisnak, keményvonalasnak, a Forradalmi Gárdához túlságosan közelinek tűnt ahhoz, hogy benne lássa Irán következő első számú vezetőjét.
Modzstaba Hámenei valószínűsíthető halála aligha hoz a diplomáciai megoldásnak kedvező fordulatot.
Az Irán elleni amerikai–izraeli háború, de főképp Donald Trump amerikai elnök ingatag álláspontja a Forradalmi Gárda pozícióit erősítette meg a hozzájuk képest mérsékelt, Peszeskján elnök és Abbász Aragcsi külügyminiszter által fémjelzett politikai vezetéssel szemben. Ezt kétségtelenül bizonyítja Irán harcias, kompromisszumot el nem fogadó álláspontja. Ha az újabb ajatollah a Forradalmi Gárda választottja lesz – márpedig erre van a legnagyobb esély –, akkor tovább keményedhet az iráni álláspont, nem utolsósorban a nukleáris program tekintetében is.
Totális káoszba süllyedt a közel-keleti válság, Iránban már a harmadik világháborúról beszélnekA légicsapással meggyilkolt Ali Hámenei fatvával – azaz vallási ediktummal – tiltotta meg az atomfegyverek fejlesztését, előállítását és birtoklását, mert az iszlám törvényekkel ellentétesnek nevezte a tömegpusztító fegyvereket. A Forradalmi Gárda azonban másképpen gondolja, őket kevésbé érdekli a vallási előírás, az elitcsapat az iráni nukleáris program támogatója.
Ha netalán, egyelőre kívülről láthatatlan okok folytán mégis az iráni „mérsékelt” vonal kerekedik felül, akkor van esély a diplomáciai megoldásra és az iráni nukleáris program jelentette fenyegetés elhárítására.
Egyelőre azonban – állítólag – életben van Modzstaba Hámenei, bár erre soha semmiféle bizonyítékot nem mutatott fel Teherán. Végső soron az sem lenne precedens nélküli az iszlám világban, ha eltitkolták volna már jóval korábban bekövetkezett halálát.
A legismertebb ilyen eset az afgán táliboknál történt, akik évekig titkolták alapítójuk és vezetőjük, Omár molla halálát. A tálib vezér 2013 áprilisában halt meg egy pakisztáni kórházban, de tuberkulózis okozta halálát a tálib vezetés csak 2015 nyarán ismerte el, miután az akkori afgán hírszerzés kiderítette és nyilvánosságra hozta, hogy a molla egy pakisztáni kórházban már több mint két éve elhunyt.
A Talibán vezetősége elsősorban azért hallgatta el a hírt, hogy ne gyengüljön a terrorszervezet egysége az országban tartózkodó nemzetközi erők elleni harcban. De nagy szerepet játszott a titkolózásban a szervezeten belüli utódlási harc is, amely végül Omár molla halálának nyilvánosságra kerülése után szakadáshoz is vezetett a mozgalmon belül.
A tálib analógia mentén is joggal feltételezhető, hogy az új iráni ajatollah személye körül is vérre menő belső hatalmi harc folyik Teheránban.
