Az amerikai szőlőkabóca nem maga okozza a betegséget, hanem úgynevezett vektorként terjeszti az aranyszínű sárgaság kórokozóját, egy sejtfal nélküli baktériumot. A fertőzés következtében a levelek felpöndörödnek, merevvé, törékennyé válnak, elhalnak, a hajtások nem érnek be őszre, gumiszerűek, hajlékonyak maradnak, télen könnyen elfagynak. A bogyók nem fejlődnek ki megfelelően, elfonnyadnak, megráncosodnak és lehullanak, ami akár teljes termésveszteséget okozhat.
Mivel a szakemberek értékelése szerint a járvány még a felfutó fázisában tart, a megelőzés és a kabóca populációjának a visszaszorítása kritikus fontosságú a nagyobb léptékű pusztulás elkerüléséhez. Ennek érdekében nemrégiben szigorították a betegség kezelésével kapcsolatos jogszabályokat, így immár harminc százalékról húszra csökkent az a fertőzöttségi küszöb, amely felett a hatóság az egész szőlőültetvény kötelező kivágását elrendelheti. Vagyis már egy kisebb fertőzési mértéknél elrendelik az egész ültetvény megsemmisítését, amivel gyakorlatilag a nemzetközi sztenderdekhez igazodott Magyarország. A tapasztalatok szerint ugyanis
ha egy ültetvényben egyötödnyi beteg tőke van, az gazdaságosan már nem helyreállítható, illetve olyan fertőzési kockázatot rejt, ami indokolja a teljes kivágást.
A hatósági döntéssel kivágott ültetvények tulajdonosai számára egyszerűsítették a támogatási eljárást, megszüntették a kötelező várakozási időt az újratelepítésnél, és kiemelt pontszámmal támogatják a rekonstrukciót. Bővítették az engedélyezett növényvédő szerek körét, így jelenleg már több mint 50 engedélyezett rovarölő készítmény áll a gazdálkodók és házikert-tulajdonosok rendelkezésére, s az öko- és biogazdaságokban is használható szerek száma szintén nőtt. A Nébih elindította a tematikus FD-térképfelületét, ahol a gazdák nyomon követhetik a fertőzési gócokat, a védő- és pufferzónákat, valamint a betegség terjedési dinamikáját.
„A félprofik kora véget ért” – Mi termesztjük Európa legdrágább szőlőjét és termeljük legolcsóbb borát, ami tarthatatlan– Az ország összes szőlőterületén védekezni kell e betegség ellen, s a professzionális szőlőtermelők döntő hányada ezt ismereteink szerint meg is teszi. Azzal kapcsolatban viszont kissé tamáskodó vagyok, hogy a kistermelők, s házikertek tulajdonosai is elvégzik-e ezt a munkát – mondta a Népszavának Molnár Ákos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szőlészeti szekciójának elnöke.
Szavai szerint ez a fajta fertőzés örökké velünk marad, a kérdés az, hogy a járványos helyzetből, ami most van, vissza tudunk-e lépni egy kezelhető állapotba. Ennek érdekében védekeznek s számolják fel az elhanyagolt szőlőültetvényeket. Afféle „felderítő csapatok” járják végig az ültetvényeket, s ahol látják a tüneteket a tőkéken, ott intézkednek azok kiemeléséről, hogy ne tudjanak tovább fertőzni. A szőlőtermelők a megyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelőivel szemlézik az ültetvényeket, jelölik ki a tőkéket, s történik egy hivatalos mintavétel, illetve laborvizsgálat is.
A szakember szavai szerint a rendszerben még vannak elakadások, de a tavalyi helyzethez képest nagyot léptek előre a járvány kezelésében. Ugyanakkor
a pillanatnyilag érvényben lévő kártalanítási rendszer és a járvány visszaszorítása egyelőre két, egymással közös nevezőre nem hozható folyamat.
A borászatok ugyanis a hosszú, bürokratikus ügyintézés miatt nem tudják időben kivágni a fertőzött tőkéket, mert azok felfedezése és a róluk szóló kivágási, kártalanítási határozat megszületése között hónapok telnek el, gyakran egy egész év is. A „corpus delictit”, vagyis a beteg szőlőt ugyanis addig ott kell hagyni az ültetvényen, amíg a növényvédelmi felügyelő odaér az adott területre és szemrevételezi azt, ám e hivatalokban munkaerőhiány van, vagyis nincs elegendő ellenőr.
– Az egyszerűbb eljárást lehetővé tevő módosításokat július végén elfogadták, tehát haladunk, csak nem abban a tempóban, mint ahogy a betegség terjed. Sajnos tavaly rendkívül sok fertőzés történt, aminek az „eredménye” az idén látható, s ahogy járjuk a borvidékeket, bizonyos helyeken drámai a helyzet. A Dunántúl nyugati, délnyugati részén, a Balaton-parton, Somlón, s ami új és nagyon fájdalmas történet, hogy Tokaj-Hegyalján is immár járványos méreteket öltött a fertőzés – fogalmazott Molnár Ákos.
Túl hamar érik a szőlő Magyarországon, a borokkal sem lesz minden rendben