A Zaragozai Egyetem kutatói azt tapasztalták, hogy a gyermekek fizikai erőnléte erősen hanyatlott az elmúlt évtizedekben. A Sports Medicine – Open folyóiratban megjelent eredmények részletesen ismertetik, hogyan változtak meg a fizikai egészség főbb mutatói, az izomerő, a rugalmasság, a testösszetétel és a kardio-respirációs fittség (a szív-, ér- és légzőrendszer azon képessége, hogy tartós fizikai aktivitás során elegendő oxigénnel lássa el a vázizomzatot – a szerk.). Ezek a mutatók kulcsfontosságú meghatározói a lakosság jelenlegi és jövőbeli egészségének, s ha nem változtatunk gyorsan, olyan lehetőséget szalasztunk el, amelyet nehéz lesz helyrehozni – írta meg a Euronews.
A tanulmány készítői 20 ország 417 362 6–16 éves fiataljának az adatait elemezték, az 1965 és 2023 közötti időszakra vetítve. A szerzők megállapították, hogy a felsőtest ereje általánosságban csökkent az 1970-es évek óta. Bár 1980 és 2000 között ez a folyamat megállt, azóta tovább romlott a helyzet. Az alsótest ereje, amelyet ugrótesztekkel mértek, az 1980-as évekig nőtt, de azóta folyamatosan csökken. A csapat egy következetes lineáris romlást is megfigyelt a testzsírszázalék növekedésében. Ezt a tendenciát gyakran alábecsülik, ha csak a testtömegindexet (BMI) vizsgálják – jegyezték meg a tanulmány szerzői.
A legrosszabb tendenciát a rugalmasság terén tapasztalták, ez folyamatosan csökkent, ráadásul 2000 óta ez a csökkenés felgyorsult.
A kardio-respirációs fittséggel kapcsolatban a szerzők megjegyezték: egy hosszú ideig tartó csökkenést követően a legfrissebb adatok arra utalnak, hogy a tendencia 2015 és 2023 között stabilizálódhatott. Azonban figyelmeztetnek, hogy a szintek továbbra is az előző évtizedekben mért értékek alatt maradnak. A szerzők hozzátették, hogy a fizikai erőnlét a gyermek- és serdülőkori egészség fontos mutatója. A kardio-respirációs fittség és az egészséges testösszetétel mérsékli a későbbi életkorokban a halálozási kockázatot.
A mozgásszegény életmód egyértelműen a képernyő előtt töltött idő növekedésének a számlájára írható – nyilatkozta lapunknak dr. Kiss Marianna, az Országos Sportegészségügyi Hálózat vezető sportorvosa. „Modern világunkban sokan ülőmunkát végeznek, ez jó ideje rontja a mozgékonyságunkat és a mozgásfunkcióinkat. Ez a folyamat már 40-50 éve elindult. Ami mostanában lényegesen rontja a gyerekek helyzetét, hogy sokkal kevesebb időt töltenek játékkal, szabad mozgással. A digitális eszközöket használják a »munkahelyükön«, az iskolában, de a szabadidejükben is.
Korábban az összes olyan időt, amit ma a képernyő előtt töltenek a gyerekek, aktív játékkal töltötték: gyurmázással, rajzolással, szaladgálással, játszóterezéssel.
Ezek a tevékenységek mind fejlesztik a mozgáskoordinációt, a finommotorikát, és a gyerekek teljes terjedelemben megmozgatják a végtagjaikat. Mindez ma nem történik meg, egyre gyérebb lesz a mozgás mennyisége és minősége egyaránt” – fejtette ki.
Napi hat-tíz órát is a képernyő előtt töltenek az európai tinédzserek, a szülők riadót fújtak, az Európai Bizottság szigorúbb szabályozást ígérA sportorvos azt is hozzátette: miközben az örvendetes, hogy törekszünk a fenntarthatóságra, egyre többen használnak e-rollert, e-biciklit. Ezek az eszközök ugyancsak hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre kevesebbet mozogjunk, hiszen ezeket a járműveket nem emberi izomerővel hajtjuk. Csak ráállunk, ráülünk, és megy magától az eszköz. Pedig ha mi hajtanánk a rollert, az a balesetveszélyt is csökkentené, hiszen ilyenkor a sebesség a biztonságos tartományban marad. „Az emberiség jó pár öngólt rúgott magának ezekkel az eszközökkel” – jegyezte meg dr. Kiss Marianna.
Vitézy Dávid bejelentette, hogy felülvizsgálják a KRESZ-t, az elektromos rollerek 20-25 kilométer per órás sebességkorlátozást kapnakNagy probléma, hogy sok gyerek nem szereti az iskolai testnevelésórát, ezért ha csak tehetik, felmentést kérnek alóla mindenféle ürüggyel. „Pedig ha az iskolában megtanulnának egy nem túl bonyolult gimnasztikai gyakorlatsort, az már egy jó alap lenne ahhoz, hogy az izomerő, a mozgáskultúra és a rugalmasság fejlődjön. A tendenciát csak úgy lehet megállítani, ha beépítjük a gyerekek életébe a rendszeres testmozgást. Nem kell versenysportban gondolkozni, a szabadidős mozgásformák között is meg lehet találni azt, amit a gyerek szívesen végez.
Muszáj lenne olyan elemeket behozni a testnevelésórákra is, amelyek nem elveszik a gyerekek kedvét a mozgástól.
Egyébként a versenysportolóknak sem ártana, ha a testnevelésórákon megtanulnának alaposan bemelegíteni és levezetni, mert azt látjuk, hogy ez gyakran hiányzik, ezért sérülnek meg” – emelte ki a sportorvos. A jóga, a hosszútávfutás inkább a felnőtteknek szimpatikus, a gyerekeknek inkább játékos mozgásokat érdemes végezni, ezért is kiválóak a kicsiknek a játszóterek, majd a labdajátékok és az ügyességi sportok.
„Az egy nagy áldás, ha a szülő a munka meg a háztartás mellett még önmagára is tud időt fordítani, sportolni, de tény, hogy a szülői példa nagyon fontos a gyerekek számára. Nem kell mindenhová autózni, ha csak pár dolgot vásárolunk a boltban, lehet menni gyalog vagy kerékpárral, vagy pár emelet kedvéért ne szálljunk be a liftbe. De az is része ennek a példamutatásnak, hogy a szülők se a képernyővel ébredjenek, legyenek olyan közös családi programok, amikor mindenki leteszi a telefonját” – sorolta a lehetőségeket a szakember.
„Nagyon várom, hogy megváltozzanak ezek a tendenciák, de figyeljünk arra, hogy addig se öljük ki a gyerekekből a valós élményeket. Sokkal jobb érzés, ha dobálom a labdát, ha fúj a szél az arcomba – csak nagyon ellustultunk attól, hogy minden motorizált, minden automatikus. Mintha »vissza kellene gyömöszölni a fogkrémet a tubusba«, ami nem lesz könnyű.”
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt javasolja, hogy a gyermekek és serdülők naponta legalább 60 perc mérsékelt vagy intenzív testmozgást végezzenek, s ebből hetente három az izomzat és a csontok erősítését szolgálja.
Azonban az európai serdülők több mint 75 százaléka nem tartja be ezt az ajánlást. A WHO azt is közölte, hogy a fizikai inaktivitásra vezethető vissza a koszorúér-betegségek körülbelül 6 százaléka, a 2-es típusú cukorbetegség 7 százaléka, az emlő- és vastagbélrák 10 százaléka, de a mozgáshiány komoly szerepet játszik a korai halálozásokban (9,0 százalék), az összhalálozásban (7,2 százalék) s a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozásokban (7,6) is.

