Volodimir Zelenszkij belgrádi hivatalos látogatásának tető alá hozása mind Belgrád, mind Kijev részéről merész húzás. Ukrán részről egyértelműen közvetlen kísérletként értelmezhető a szerb vezetés és Moszkva stratégiai és történelmi partnerségének a megszakítására vagy legalább megzavarására, az orosz befolyás szerbiai monopóliumának megtörésére. Geopolitikai súlya sem lebecsülendő, hiszen az Európai Unióba törekvő Szerbia mindeddig Oroszország és Putyin egyik leghűségesebb európai szövetségesének számított.
Vučić érdekpolitikus, aki hosszú ideje manőverezik Brüsszel és Moszkva között, de mindeddig nem tett olyan lépést, amely a Kremlben „kiverhette volna a biztosítékot”, Zelenszkij meghívása viszont ilyen. Több okból is, de mindenekelőtt szimbolikus vonatkozása miatt.
Éppen ezért az ukrán elnök belgrádi meghívását sokan a Putyin-rezsimnek adott szerb pofonként értelmezik. Amennyiben ez a vizit valóban törést indít el a szerb–orosz viszonyban, akkor az valóban történelmi jelentőségű lesz.
Vučić számára azonban nem teljesen kockázatmentes Zelenszkij meghívása, hiszen a szerb lakosság körében – a történelmi, vallási, kulturális közelség miatt, valamint annak köszönhetően, hogy a Jugoszlávia szétesését kísérő balkáni háborúk során Oroszország Szerbia mellett állt és ellenezte a NATO légicsapásait – mindmáig az európai átlagnál jóval nagyobb az Oroszország és Vlagyimir Putyin iránti szimpátia. Az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete után Szerbiában számos, a háború elől elmenekült orosz talált menedéket. Menekülő ukránokat is fogadott be Belgrád, de ők elenyésző számban kerestek oltalmat a nyíltan oroszokkal szimpatizáló országban.
Orosz pénzből segíti Ukrajnát az Európai Unió, a Putyin-rezsim közben átszervezi a háborús hátországotA szerb elnök nyilván azzal is tisztában van, hogy még ha nem is éri el a célját, ez a Zelenszkij-vizit a Kreml érdekeinek diplomáciai elszigetelésére irányul, és ezt ekként értelmezik nemcsak Brüsszelben, hanem Moszkvában is. Az AFP francia hírügynökség névtelen kormányzati forrásoktól úgy értesült, hogy
Ukrajnában „diplomáciai támadásként” értelmezik Zelenszkij belgrádi útját, melynek célja a hatalmi egyensúly megváltoztatása a nyugat-balkáni régióban, egy olyan területen, ahol az orosz befolyás rendkívül mély maradt az államapparátus és a lakosság szintjén egyaránt.
Egy magas rangú ukrán tisztviselő a hírügynökségnek név nélkül azt mondta: „El kell távolítanunk a szerbeket az orosz táborból.” Ez az Aleksandar Vučić elnökkel folytatott tárgyalások elsődleges célja. Zelenszkij Szerbia területén való fizikai jelenléte „az oroszok arcul csapása”, ami minden bizonnyal irritációt fog kiváltani a moszkvai külügyminisztérium szintjén – vélte a forrás.
A Putyin-rezsim reakciójával nyilván Vučić is számol. Hogy mi késztette a szerb elnököt erre a politikailag kockázatos lépésre, az sokrétű és bonyolult.
Vučić évek óta kettős külpolitikát folytat, ingadozva az európai integrációra való törekvés és a Moszkva iránti hagyományos lojalitás között. Vučić kormányzata következetesen megtagadta az Oroszország elleni szankciókhoz való csatlakozást, és továbbra is jelentős együttműködési megállapodásokat írt alá Moszkvával, különösen az energiaszektorban. Utóbbi akár nemzetbiztonsági érdekként is kimagyarázható az orosz gáztól függő Szerbia esetében, az viszont már kevésbé, hogy Vučić nem habozott nyilvánosan mutatni, milyen közel áll Putyinhoz, Tavaly például részt vett a nyugati világ által bojkottált, a moszkvai Vörös téren szervezett győzelemnapi katonai parádén, és nyíltan hangoztatta az orosz–szerb kétoldalú kereskedelem intenzívebbé tételének szükségességét.
Aleksandar Vučić egyre távolodik Vlagyimir Putyintól, a szinte szétszakíthatatlannak tűnő kapcsolat látványosan foszladozni kezdettMindazonáltal arra mindig pedánsan vigyázott, nehogy teljesen lezárja a kommunikációs hidakat Ukrajna szövetségeseivel és az EU-val.
Vélhetőleg nem függetlenül attól a 2024. november elsején, az újvidéki vasútállomási tragédiával indult diákmozgalomtól, amely átírta a szerb belpolitikai erőviszonyokat, Vučić kisebb-nagyobb gesztusokat kezdett tenni Ukrajna irányába is.
Ezek sorában a legjelentősebb a 2025 júniusában (a moszkvai győzelemnapi részvétel után mintegy kompenzálásként) tett ukrajnai látogatása, az odesszai csúcstalálkozón való részvétele, amellyel egyben az EU-mainstreamhez is csatlakozott.
A szerb–ukrán közeledés, talán az uniós elvárásokhoz való igazodás jegyében, ekkor indult. Vučić ez év július 15-én Kijevbe utazott egy több európai vezetőből álló kibővített delegáció tagjaként. Sajtóinformációk szerint az a látogatás készítette elő a terepet Zelenszkij mostani, történelmi jelentőségű belgrádi látogatásának a megvalósulásához.
Az előkészületek hosszasak voltak. Az N1 szerb portál már májusban arról írt, hogy ukrán delegáció érkezhet Szerbiába, belgrádi diplomáciai források azt valószínűsítették, hogy a két ország kereskedelmi együttműködéséről szóló egyetértési memorandumot is aláírhat, és mivel két uniós integrációra készülő országról van szó, egymás európai integrációs törekvéseinek a támogatását is hangsúlyozni kívánják. A szerb portál akkor úgy értesült, hogy a szerb–ukrán kétoldalú kapcsolatok egyik fontos elemeként Belgrád és Kijev hangsúlyozni kívánja az is: mindkét fél támogatja a másik ország területi integritását és szuverenitását. Ez a kitétel egyértelműen Ukrajna számára fontos, hangsúlyozása nyilvánvalóan nem kedvező üzenet Moszkvának.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) is foglalkozott pénteken a történelmi vizittel, amelyet „politikailag kényes látogatásnak” nevezett.
A FAZ úgy tudja: Zelenszkij belgrádi látogatása sokáig bizonytalan volt, teljes titokban szervezték és többször elhalasztották, azért is, mert Kijevben is sokan ellenezték az „oroszbarát balkáni államba” való elnöki vizitet. Létrejöttében, a szerb–ukrán kapcsolatfelvételben jelentős szerepet játszott Christopher Hill, az Egyesült Államok korábbi szerbiai nagykövete.
A vezető német lap szerint a kétoldalú tárgyalások elsősorban a gazdasági és védelmi együttműködésre koncentrálnak majd, amely magában foglalhatja a drónok közös gyártását is, Szerbia pedig gyártási helyszín lehet.
Németország és a Fekete-tenger a Kreml hibrid háborújának célkeresztjében„Az, hogy Putyin legnagyobb ellensége, Zelenszkij most hivatalos látogatásra érkezik Szerbiába, bizonyos következtetések levonását is lehetővé teszi arról, milyen várakozásai vannak Szerbiának az ukrajnai orosz agresszió jövőbeli alakulásával kapcsolatban. A belgrádi vezetésnek nyilvánvalóan nincs olyan benyomása, hogy Putyin erői rövid távon döntő győzelem előtt állnak Ukrajnában. Ennek megfelelően alakulnak a Kijevvel fenntartott kapcsolatok, miközben Oroszországgal sem szakítják meg a kapcsolatokat” – idézte a német lapot az újvidéki Szabad Magyar Szó.
A szerb–ukrán katonai együttműködés nem előzmény nélküli. Szerbia az ukrajnai háború kezdeti időszakában is adott el lőszereket Kijevnek, annak ellenére, hogy ezt nyilvánosan cáfolja Belgrád.
Ez formálisan igaz is, Szerbia Lengyelországnak és Csehországnak adta el a töltényeket, amikre Ukrajnának volt sürgősen szüksége, és azt Belgrád is pontosan tudta, hogy nem Lengyelország vagy Csehország lesz a végső felhasználó. Moszkva is tisztában volt ezzel, ezt bizonyítja az orosz titkosszolgálatok Vučićnak címzett több nyilvános figyelmeztetése is – mondta Hill a német lapnak.
A Vučić vezette szerb kormányzat fokozatosan vált le Moszkváról, bár ez a nagyvilág számára kevésbé látható – Oroszországnak ugyanis kerülő úton sem adott el fegyvert.
Mint már említettük, ebben a belpolitikai változások is szerepet játszhattak. A Zelenszkij-vizit időzítése sem mentes a belpolitikától. Vučić tavaly nyáron ígérte meg a diákmozgalom kérésének a teljesítését, az előre hozott parlamenti választások kiírását, amit máig nem teljesített. Többször beszélt ugyan róla, de mindig hangsúlyozta, hogy majd a megfelelő időben rendeli azt el. Nemrég bejelentette azt is, hogy ő maga is lemond az elnöki tisztségről, de a politikától nem kíván visszavonulni. Ezzel azt sejtette, hogy a haladó párt (SNS) listavezetőjeként a miniszterelnöki székre pályázik. E hét elején már azt mondta, egy-két héten belül kiírja az előre hozott választásokat, hétvégére pedig demonstrációt hirdetett az SNS.
A Szerbiát 2014 óta miniszterelnökként, majd államfőként vezető Vučić először van szorult helyzetben, pártja már nem számít a választások favoritjának. Minden felmérés a diákmozgalom listájának minimális előnyét jelzi az SNS-sel szemben, és ez még nem minden.
A hagyományos ellenzéki pártok is elkezdtek kampányüzemmódra kapcsolni, választási szövetségre törekednek, és jelezték együttműködési szándékukat a diákmozgalommal. Bár a diákok eddig rendre elhatárolódtak mindkét hagyományos politikai oldaltól, egyelőre nem elég erősek ahhoz, hogy a Vučić nevével jelzett szövetséget elsöpörjék. Amennyiben viszont összefog a diákmozgalom és a szerb „óellenzék”, a Vučić-rezsimet már sem a Zelenszkij-vizit, sem a Moszkvától való távolódás nem tudja megmenteni.
