Német sajtójelentések szerint orosz drónok támadtak meg egy német teherszállító hajót a Fekete-tengeren, az ukrán kikötővárostól, Odesszától mintegy 21 tengeri mérföldre. A csütörtöki sajtójelentések szerint a dróntámadás szerdán történt. A libériai zászló alatt hajózó német „EMIL” teherszállítót több dróncsapás is érte, a fedélzetén tűz ütött ki, több műszaki rendszer is leállt, aminek következtében a hajó manőverezésre képtelenné vált, de a 11 fős legénység sértetlen maradt. A Bild azt írta, a hajót a legénység kimenekítése közben is csapás érte.
Az orosz védelmi minisztérium Telegram-csatornáján megerősítette a támadásokat. Az orosz közlés szerint két hajóra mértek csapást a drónjaik, mindkettő katonai felszerelést szállított. A német Bild viszont azt közölte, a másik hajó a Bissau-Guinea zászlaja alatt közlekedő „Mera Queen” nevű gabonaszállító volt.
Robbanóanyagot szállító drónt találtak a lipcsei repülőtéren egy ukrán teherszállító gép közelébenA német hajót érő orosz dróntámadás mintegy kiegészíti az ugyancsak szerdai, lipcsei incidenst, amikor egy robbanószerkezettel ellátott drónt találtak a lipcsei repülőtéren egy ukrán teherszállító gép közelében. Alexander Dobrindt német belügyminiszter nagyon súlyos biztonsági incidensnek minősítette a történteket. Dobrint szerint a lipcsei repülőtéri drónbehatolás egy „hibrid támadási forgatókönyv” volt.
A repülőtéren tartott sajtótájékoztatón a belügyminiszter hangsúlyozta, hogy bár a drónok felderítése nem újdonság, egy robbanóanyaggal felszerelt drón a repülőtér területén új szintű veszélyt jelent.
Elmondása szerint folyamatban vannak a nyomozások a robbanóanyag típusát, a drón kialakítását, eredetét, valamint azt a kérdést illetően, hogy ki a felelős az incidensért. Nem nevezett meg gyanúsítottakat, de hangsúlyozta, hogy az eset egy olyan verseny része volt, amelybe „külföldi erők is bevonódhattak”, és amelynek célja, hogy jelentős bizonytalanságot keltsen Németországban.
A német hatóságok a hibrid fenyegetés részének tekintik azt is, hogy a lipcsei repülőtéren egy második azonosítatlan repülő tárgy állítólag összeütközött egy teherszállító repülőgéppel, miután a gép a kifutópálya lezárása miatt lemondta a leszállást.
Egy ilyen hibrid fenyegetés rendkívül professzionális előkészítést és kivitelezést igényel, amint a német miniszter is aláhúzta, az elkövetőknek jelentős műszaki szakértelemre, valamint robbanóanyagok kezelésében szerzett tapasztalatra van szükségük. A német hatóságok „további lehetséges fenyegetési forgatókönyvekre” készülnek fel. A Politico portál szerint a lipcsei incidens azokat az aggodalmakat erősíti, miszerint a kreml az őszi regionális választásokat próbálja befolyásolni
Újabb tengeri útvonal lehetetlenült el
Az ukrán gabonaszállítók elleni orosz blokád kibiztosított gránáttá változtatta a Fekete-tengert. Az orosz haderő az utóbbi időben fokozta támadásait a Fekete-tengeren a hajók, kikötők és exportterminálok ellen, ami komoly zavart okoz a gabona és a nyersolaj globális ellátásában. A Fekete-tenger ugyanis létfontosságú útvonal a gabona, a nyersolaj és a finomított termékek szállításához. Vizei Oroszország és Ukrajna, valamint Bulgária, Grúzia, Románia és Törökország között oszlanak meg.
Dagad a román-orosz drónbotrány, vagy az oroszok egyre vakmerőbbek, vagy az ukránok egyre hatékonyabbakAz utóbbi hetekben soha nem látott mértékben elszaporodtak a támadások a Fekete-tengeren. Oroszország az ukrán gabonaszállítókat, Ukrajna az orosz olajszállító tankereket támadja. A fokozódó harci cselekmények a háborús eszkaláció veszélyén túlmenően újabb nyomást gyakorolnak az árupiacokra, amelyeket már amúgy is érintettek a közel-keleti fő szállítási útvonalak zavarai. Az ENSZ figyelmeztetése szerint a következmények máris érzékelhetők a globális agrárpiacokon. A kérdés a világszervezet Biztonsági Tanácsának ülésén is napirendre került, ahol Kayoko Gotoh, az ENSZ Politikai Ügyek, Békeépítés és Békefenntartó Műveletek Főosztályának képviselője azt mondta: „Nem szabad hagynunk, hogy ez a veszélyes eszkalációs spirál tovább folytatódjon”.
A kijevi infrastruktúra-minisztérium adatai szerint csak júliusban Ukrajna 35 támadást regisztrált hajói ellen a kikötőkben és 22-t a tengeren, valamint 67 támadást a kikötői létesítmények ellen. Összehasonlításképpen: 2025-ben mindössze 14 alkalommal támadták meg az ország hajóit.
Mind Oroszország, mind Ukrajna azt állítja, hogy kizárólag katonai célpontokat támad, nemzetközi szervezetek sora viszont arra figyelmeztet, hogy a gabona- és olajszállítmányok elleni támadások hovatovább hajózhatatlanná teszik a Fekete-tengert.
Kazahsztán az egyik leginkább érintett külső szereplő ebben a fellángolt fekete-tengeri orosz-ukrán konfliktusban. Az olajszállító hajók elleni júliusban indított ukrán támadások a rakodási műveletek ideiglenes felfüggesztését eredményezték Novoroszijszkban és a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium (CPC) terminálján, amely a kazah kőolaj fő exportkapuja. A CPC-rendszer Kazahsztán számára kritikus jelentőségű exportútvonal, amely az ország nyersolajexportjának mintegy 80 százalékát bonyolítja le, így bármilyen hosszabb ideig tartó megszakítás potenciális problémát jelent a regionális ellátási áramlások számára.
A biztonsági kockázatok növekedése a tengeri szállítási költségek emelkedéséhez is vezet. Piaci becslések szerint a fekete-tengeri olajszállító hajók átlagos napi költségei meghaladták a 300 000 dollárt, szemben az egy héttel ezelőtti alig több mint 200 000 dollárral.
Duplájára emelkedtek a biztosítási költségek is a fekete-tengeri terminálokban, mindez összességében több százezer dollárnyi többletköltséget jelent minden egyes út esetében.
