Az Egyesült Államok csütörtökön szankciókat jelentett be olyan kubai szervezetek és személyek ellen, amelyek/akik hozzájárulnak fegyverek beszerzéséhez, és kapcsolatokat ápolnak külföldi hadseregekkel – közölte pénteken az amerikai külügyminisztérium. A szankciók öt szervezetet és nyolc személyt érintenek, amelyek/akik „elősegítik Havanna katonai kapcsolatait és a kubai rezsim számára történő fegyverszállításokat”.
A kubai származású Marco Rubio külügyminiszter az X-en számolt be az amerikai döntésről. Bejegyzésében kémkedéssel vádolta a kubai kormányt, s azzal, hogy „Oroszország, Kína és Irán számára platformként szolgál” az Egyesült Államok elleni műveletekhez.
Újra összeomlott Kubában az áramszolgáltatás, vasárnap este csaknem az egész szigetre sötétség borult„Ahogy Trump elnök is mondta: az Egyesült Államok nem fog tolerálni egy olyan kitaszított államot, amely a küszöbünkön ellenséges katonai, hírszerzési és terrorista műveleteknek ad otthont” – írta az amerikai diplomácia vezetője. Hozzátette: „Bárki, aki támogatja, szponzorálja őket, vagy szolgáltatásokat nyújt ezeknek a szankcionált szereplőknek, kockáztatja, hogy ő is szankciók alá kerül. A külföldi bankoknak és más vállalatoknak, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak vagy pénzeszközöket tartanak ezeknek a szervezeteknek, haladéktalanul le kell állítaniuk ezeket a tevékenységeket.”
A szankcionált személyek között szerepel Álvaro López Miera, a kubai forradalmi fegyveres erők minisztere, Roberto Legra Sotolongo, a vezérkar főnöke, valamint Kuba katonai attaséi Oroszországban és Kínában.
Az Egyesült Államok és Kuba közötti kapcsolatok az 1959-es forradalom óta feszültek. Az elmúlt hatvan évet végigkísérték a szigetország elleni amerikai szankciók, a Kubára ekkor kivetett kereskedelmi embargó mindmáig érvényben van.
Az amerikai–kubai viszonyban Joe Biden elnöksége enyhülést hozott. A demokrata elnök 2025 januárjában, hivatalának átadása előtt még intézkedéseket hozott a szigetország elleni szankciók enyhítésére. Ennek fejében a Vatikán közvetítésével 553 kubai politikai fogoly szabadon bocsátását sikerült elérnie. Ezt a rövid életű enyhülést Donald Trump hivatalba lépése azonnal derékba törte, az új elnök gyorsan hatályon kívül helyezte Biden intézkedéseit Kuba tekintetében is. Sőt, a Fehér Házba való visszatérése óta Donald Trump fokozta a Havannára nehezedő nyomást, és több alkalommal is felvetette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok „átvegye” Kubát.
.
Emberöléssel vádolták meg Raúl Castro volt kubai elnökötTöbb szakértő ez év januárjában Nicolás Madura venezuelai elnök amerikai elrablása után úgy vélekedett, hogy Venezuela után Kuba következik Trump listáján. A Fehér Ház ekkor nemzetbiztonsági veszélynek minősítette a kubai kormányt, majd, mint lapunk is beszámolt erről, gyakorlatilag olajblokád alá helyezte a szigetországot. Washington azóta is szankciókkal és vámfenyegetésekkel próbálja megakadályozni, hogy harmadik országok üzemanyagot szállítsanak Kubának. Mindez súlyosbította az amúgy is mély gazdasági válságot, az utóbbi hónapokban tragikussá vált, az egész országot lebénító áramkimaradások, de az egyre súlyosabb üzemanyag- és gyógyszerhiány is nagymértékben ennek az amerikai fenyegetésnek „köszönhető”.
Kivégezte az amerikai hadsereg az egyik legnagyobb venezuelai drogkartell vezetőjétMarco Rubio január óta nem először jelentett be Kuba elleni szankciót. Washington az idén már büntetőintézkedéseket rendelt el a kubai katonai és energetikai szektor ellen, majd a CuPet állami olajvállalat került fel az amerikai tiltólistára.
A havannai vezetés azzal vádolja Washingtont, hogy szankciói katasztrófát idéznek elő. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az intézkedések az átlag kubaiakat sújtják a leginkább.
