Hallgat az informatikai rendszereit ért kibertámadásról a Magyar Államkincstár (MÁK). Nem válaszolnak a Népszava kérdéseire sem. Így az sem tudható, hogy kértek-e váltságdíjat, ajánlottak-e „segítséget” a zsarolóvírus általi titkosítás feloldására. Kiberbiztonsággal foglalkozók szerint „informatikai szégyen, ami történt”. Amit különösen az tesz súlyossá, hogy lapunk információi szerint a támadók a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kezelt agrártámogatásokon túl a nyugdíj-, illetve a családtámogatási rendszert is elérték.
Az Állami Számvevőszék már 2019-ben a Magyar Államkincstár ellenőrzésekor arra figyelmeztetett: „az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (ONYF) átvett informatikai rendszerek esetében adatvédelmi szempontból fennmaradt a sérülékenységi kockázatok egy része”.
A MÁK informatikai rendszerét ismerők szintén jelezték, hogy nincsenek teljes biztonságban a nyugdíjjogosultsághoz, illetve a nyugellátások és a nyugdíjbiztosítás igazgatási szerveinek hatáskörébe utalt más ellátások megállapításához begyűjtött adatok, köztük például a szolgálati időről vagy éppen az átdolgozott évek során a jövedelmünkről és az alapján befizetett járulékokról, jogosultságokról szóló adatbázisok.
Az ONYF beolvasztás előtti időszakában készült informatikai katasztrófa-elhárításra vonatkozó főigazgatói utasítás pedig kiemelte, hogy az „ONYF rendszerei több tekintetben külső szolgáltatóktól függenek, mely egy részleges kiszervezési helyzetet jelent, amivel mind az üzemeltetés, mind a katasztrófahelyzetek és helyreállítási folyamatok során számolni kell”.
Orosz szerverekről érhette kibertámadás a Magyar Államkincstár szervereitAz infrastruktúra védelme összeomlott a Magyar Államkincstárnál, súlyosabb lehetett az orosz hackertámadás, mint amilyet bevallottakAz akkor megjelölt kiemelt területek közé tartoznak a nyugdíjfolyósítás szempontjából kritikusnak tekinthető, a folyósítandó nyugdíj aktualizálását biztosító forgalmi adatokat feldolgozó rendszerek is. (Ezek közül többet is az adóhatóság választás után leköszönt elnökével Vágujhelyi Ferenccel rokoni kapcsolatban álló vezetésű New Age Software (NAS) Kft. fejlesztette, illetve kizárólagos joggal azóta is ők tartják karban. Legutóbb júliusban kötöttek erre 150 millió forintos szerződést a MÁK-kal.) Márpedig most ilyen helyet állt elő.
Ezzel még nincs vége: a megszerzett jogosultságokkal el lehet jutni az önkormányzatokhoz is.
Tavaly október elsejétől a decentralizált önkormányzati számlavezetési modell alapján kezdték el bevezetni a kincstári számlavezetést az önkormányzatoknál. A szolgáltatást több lépcsőben terjesztik ki az ország összes helyi önkormányzatára. Első körben a megyei jogú városok, valamint a fővárosi és kerületi önkormányzatok (49 önkormányzat és 685 költségvetési szervük) vonultak be az új rendszerbe. Jövő évtől a városi önkormányzatokkal bővül a kör, 2028-ban pedig az összes települési önkormányzat érintetté válik. A szabályok szerint az önkormányzatok és költségvetési szerveik mostantól a két évvel korábbi költségvetésük éves kiadási főösszegének legfeljebb 5 százalékát tarthatják valamely belföldi hitelintézetnél, míg az ezen felüli összeget a számlavezető bank naponta, automatikusan az önkormányzat és intézményei kincstári számlájára utalja. Már az induláskor több mint 300 milliárd forint érkezett az érintett önkormányzatoktól a kincstárnál nyitott bankszámlákra.
Az összegből közel 35 milliárd forintot már az indulás napján befektettek az Önkormányzati Magyar Államkötvénybe.
Az önkormányzatok a tavalyi indításkor pénzügyi pórázt emlegettek és pénzügyi autonómiájukat féltették. Az fel se merült, hogy ennek kiberbiztonsági kockázatai is lehetnek. Most kiderült, hogy emiatt is aggódhatnak a településvezetők.
„Amikor egy támadó elér egy belső hálózatot és az adatbázis-szintű jelszavakat, márpedig a MÁK esetében ez történt sajnos, akkor nem áll meg egy modulnál. Technikai akadály híján a nyugdíj megállapítási és folyósítási adatokhoz, az önkormányzati számlavezető adataihoz és a lakossági nyilvántartásokhoz is hozzáférhet ugyanazokkal a megszerzett kulcsokkal” – magyarázta a kincstár rendszerét ismerő szakértő a Népszavának. Viszont azt is leszögezte, a hackerek ugyan technikai értelemben szinte korlátlan hozzáféréshez jutottak az állami pénzügyek rendszeréhez egészen a legbelső adatszéfekig, de ez nem jelenti azt, hogy hozzáférésük van a közvetlen pénzmozgatáshoz, illetve diszponálnak a költségvetés felett. A lakosság és a cégek számára nem az jelenti a közvetlen veszélyt, hogy a támadók „kiürítik a kincstári számlákat”, hanem az, hogy a megszerzett bizalmas adatokkal visszaélhetnek (például célzott adathalászattal) vagy a rendszerek bénításával fennakadást okozhatnak a kifizetésekben.
A MÁK informatikai rendszerei jelenleg korlátozottan működnek. A kárelhárítást és a teljes körű kivizsgálást a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NKI) végzi a kincstár szakembereivel közösen. Az adatvédelmi incidenst jelentették a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH). A kormány azonban eddig nem lépett az ügyben. Holott lenne teendő. A rendszerek sérülékenységét ki kell javítani. Ehhez azonban a jelenlegi „házi szállítót” (NAS Kft.), illetve a MÁK informatikai vezetését le kellene cserélni és olyan szakembereket és cégeket bevonni, akik értenek is hozzá.
A Népszavához eljutott elemzés szerint a hackerek egy olyan ismert szoftveres biztonsági rést használtak ki az állami rendszereken, amit az üzemeltetők elfelejtettek „bezárni”, frissíteni.
Ezen a „nyitott ajtón” – webszerveren keresztül távolról teljes hozzáférést szereztek az államkincstár rendszeréhez, innentől „mintha a saját billentyűzetükről irányítanák a gépet”. Miután bejutottak az első gépre, könnyedén megszerezték a központi beléptetőrendszer főadminisztrátori kulcsait és ezzel a „mesterkulccsal” már akadálytalanul mozgathatták a jogosultságokat, hozzáférve az összes többi kapcsolódó szerverhez.
A hálózat mélyén található központi adatbázisokat védő elavult és gyenge jelszóvédelmet egyetlen lépéssel feltörték. (Egészen banális jelszavak védtek hatalmas állományokat.)
Ezzel felnyitották a titkosított adatbázisok zárait is, így hozzáfértek az ott tárolt bizalmas lakossági és pénzügyi adatokhoz és titkosították. Azaz a zsaroló vírus révén a behatoló a kincstár számára „nem olvashatóvá, nem megnyithatóvá” tette ezeket az adatbázisokat. Ezeket most korábbi biztonsági mentésekből próbálják visszanyerni.
A Kincstár azt közölte, hogy a támadás orosz szerverekről indult. Közben a ByteToBreach csoport a DarkForums fórumon 2026. augusztusának első hétvégéjén eladásra kínált egy adathalmazt, amelyből megállapítható, hogy a magyar állami szektor egyik legfontosabb szereplőjének, az Államkincstár informatikai rendszerét törték fel. A KELA nevű kiberbiztonsági cég szerint valószínűleg egy algériai férfi állhat a ByteToBreach mögött. Számos más jel is arra utal, hogy ez az „algír” hekkercsoport áll a a támadás mögött.
Miért ragaszkodik a MÁK az orosz verzióhoz? Talán azért, mert így könnyebben elfedhető a saját felelőssége, hiszen egy orosz hibrid támadás elleni védekezés messze meghaladja a lakossági kifizetésekkel foglalkozó államkincstár átlagos védelmi kapacitásait.
A vezetés és a szállítói kör felelősségét azzal háríthatják, hogy „ezt senki nem tudta volna megakadályozni”. Ha viszont kiderül, hogy a ByteToBreach vagy bárki más egy elhanyagolt, elavult webszerveren és évtizedes Java/Oracle infrastruktúrán lévő kiskapun jutott be, az súlyos és közvetlen mulasztást jelentene, rámutatva a belső IT-vezetés, a biztonsági architektúra és a milliárdos beszállítói szerződések teljes alkalmatlanságára. Az „állami orosz szál” ezzel szemben segít elkendőzi a technológiai elmaradást.
Igencsak érdeklődnek a Pénzügyminisztériumban a volt NAV-elnök rokonainak államkincstáros biznisze iránt„2015 óta nem létezik hatékony magyar kibervédelem, újra kell építeni az egészet”