Milyen lehetett Bach, Händel vagy Vivaldi zenéjének hangzása akkor, amikor még maga a szerző is hallhatta? A kérdésre természetesen nincs hangfelvételnyi pontosságú válasz. Vannak viszont fennmaradt hangszerek és kópiáik, kéziratok, traktátusok, leírások, és több évtizednyi zenetudományi kutatás, amelyből sok minden rekonstruálható arról, hogyan játszhattak a 17–18. század muzsikusai.
Erre a tudásra épít a szentendrei Barokk Udvarlás is. A minifesztivál művészeti vezetője, Illés Szabolcs hegedűművész és zenetörténész Sigiswald Kuijken flamand barokkhegedűs, a historikus előadói gyakorlat egyik meghatározó alakjának egyetlen magyar növendéke. Az általa vezetett produkciókban nem modern hangszerek kisebb-nagyobb átalakításával próbálják megközelíteni a régi hangzást: korhű hangszerek és vonók kópiáin, korabeli hangszertechnikával, eredeti kottákból játszanak. A barokk repertoárban a ma szokásos 440 helyett 415 hertzes A hangot használnak, és az intonációban is a temperált hangolás elterjedése előtti gyakorlatot követik.
Ám mindez legfeljebb műhelytitok volna, ha a végeredmény pusztán zenetörténeti demonstrációként hatna.
A Barokk Udvarlás koncepciója éppen az ellenkező irányba tart: a régizene társasági, érzéki és játékos oldalát igyekszik visszahozni.
Hiszen a barokk zenei élet sem kizárólag áhítatos templomi koncertekből állt. A muzsika hozzátartozott az ünnepekhez, a társasági élethez, az evéshez-iváshoz, a tánchoz, és természetesen a versengéshez és az improvizációhoz is. A minifesztivál ezért a koncerteket gasztronómiai programokkal, barokk táncházzal és a muzsikusok improvizációs jam sessionjével is összekapcsolja.
A 2022-ben indult fesztivál időközben túlnőtt a nevében szereplő korszakon. Már az első alkalommal operát játszottak – Pergolesi La serva padronáját Novák Eszter rendezésében –, később pedig a reneszánsz és a középkor zenéje is bekerült a programba. A rendezvény az Esztergomi Régizenei Nyári Akadémiához is kapcsolódik, a fesztivál körül kialakult muzsikusközösség pedig év közben is dolgozik: kéziratokból kutatnak fel repertoárt, amelyből több újkori vagy magyarországi bemutató született.
A szerencse nem véletlen
Az idei hétvége ezt a történeti távlatot már tudatosan használja: középkori, reneszánsz és barokk programok követik egymást.
Augusztus 15-én délután a Dunaparti Művelődési Ház Barlangjában az O felici occhi miei című koncert a reneszánsz madrigálok és táncok világába vezet. A diminúció művészetét állítja középpontba: azt a virtuóz, improvizatív díszítőtechnikát, amelynek során az előadó egy hosszabb hangértéket gyorsabb hangok sorozatára „bont”.
Vagyis a lejegyzett zene egyben saját invenciójának kiindulópontjává válik.
Tóth Zsuzsi, Liana Sadler, Asako Ueda, Illés Szabolcs, Lachegyi Anna, Edőcs Fanni és a Super Librum énekegyüttes madrigálokon és táncokon mutatja meg, milyen messze állt a kor zenélése attól az elképzeléstől, hogy a muzsikusnak pusztán a kottában rögzített hangokat kell reprodukálnia.
Szombat este már a 18. századé a Ferenczy Múzeum udvara. A Muzsikus Kollégák és Collegium Musicumok című koncert Bach, Marcello, Vivaldi, Telemann és Händel műveiből válogat. Felhangzik többek között Vivaldi a-moll kettősversenye Illés Szabolcs és Czentnár Zsuzsanna szólójával, Telemann D-dúr fuvolaversenye Liana Sadler közreműködésével, valamint Händel Saeviat tellus inter rigores című motettája Tóth Zsuzsival. Az esten a IX. Régizenei Nyári Akadémia művésztanárai és a Csodaforrás Alternatív Régizenei Egyesület tagjai játszanak.
Vasárnap délután jóval korábbra, a 14. századba lép vissza a fesztivál. Guillaume de Machaut Le Remede de Fortune – A Szerencse elleni gyógyír című művében a szerencse nem egyszerűen véletlen, hanem az ember életét hol magasba emelő, hol mélybe taszító erő. Machaut elbeszélő költeményében egy szerelmes férfi történetéhez saját dalait illesztette, így költészet, történet és zene szinte elválaszthatatlanná válik egymástól. A Sans Paroles előadásában az eredeti prózai szöveg részletei mellett Machaut zenéi szólalnak meg clavicimbalumon, középkori fuvolán és organettón.
Ezek a hangszerek önmagukban is jelzik, mennyire más hangzó világba érkezünk. A clavicimbalum a csembaló egyik korai elődje, az organetto pedig kisméretű, hordozható orgona, amelynek fújtatóját maga a játékos működteti. A középkori és reneszánsz programokat nem is szabadtéren rendezik: ezeknek a hangszereknek a finomabb hangja a Barlang zárt terében érvényesül igazán.
Opera a leánynevelő intézetnek
A fesztivál íve Purcell Dido és Aeneas című operájával zárul vasárnap este a Ferenczy Múzeum udvarán. A mindössze körülbelül egyórás mű az angol barokk egyik különös remekműve. Purcell eredetileg egy londoni leánynevelő intézet számára komponálta, Nahum Tate Vergilius Aeneise nyomán készült szövegére. A trójai hős, Aeneas Karthágóban beleszeret Dido királynőbe, ám elhagyja, hogy az isteni parancsnak engedelmeskedve Itáliába hajózzon. A történet tragikus, Purcell zenéje azonban korántsem egyszínű: boszorkányok, matrózok és komikus jelenetek ellenpontozzák Dido és Aeneas szerelmi történetét.
A végén azonban minden Dido búcsújához vezet. A When I am laid in earth alatt újra és újra megszólaló, kromatikusan ereszkedő basszus a barokk lamentók régi formulája: miközben a mélyben szinte kérlelhetetlenül ismétlődik, fölötte Dido dallama egyre közelebb kerül az elkerülhetetlen befejezéshez. Az egyszerű zenei eszköz évszázadokon át tovább élt, a klasszikus zenétől egészen a populáris zenéig.
Didót Balogh Eszter, Aeneast Najbauer Lóránt énekli; Belinda szerepében Balázs Júlia, az Úrhölgyként Pásztor Júlia, a Varázsló és a Szellem szerepében Bárány Péter lép fel, a két boszorkány Velki Luca és Tolnay Melinda, a Matróz Nagy Tibor István lesz. A közreműködő együttes a Csodaforrás Alternatív Régizenei Egyesület, Illés Szabolcs művészeti vezetésével, a continuóban basszushegedű és lantok is lesznek.
A Dido és Aeneas nyilvános főpróbáját már péntek este megtartják, szombaton és vasárnap pedig 15 és 16 órakor húszperces, ingyenes, flashmob-jellegű kamarakoncertek bukkannak fel a Fő téren és a Szerb Múzeum kávézójában.
Infó: Barokk Udvarlás régizenei minifesztivál, Szentendre, 2026. augusztus 15–16. Jegyek és részletek az Szentendrei Teátrum hivatalos oldalán érhetők el.
