Rátámadt egy húszfős illegális migránscsoport a litván határőrség őket feltartóztató járőreire a fehérorosz határ közvetlen közelében, Kapčiamiestis határátkelőhely térségében. Az elkövetők egy földbe ásott alagúton jutottak át Litvánia területére, s az incidensben az egyik litván határőr megsérült.
Az eset jól illusztrálja a Minszk és Moszkva által a Baltikumban alkalmazott hibrid nyomásgyakorlás változó taktikáit. A litván hatóságok az utóbbi időben több tucat olyan helyszínt derítettek fel a határsávban, ahol az illegális átjutást segítő föld alatti járatokat építettek ki.
Alagutak a megerősített határ alatt
A felfedezett alagutak építési módja és szerkezete közvetlen állami részvételre utal. A határőrség által rögzített felvételek tanúsága szerint a járatok körülbelül egy méter átmérőjűek, másfél méteres mélységben húzódnak a föld felszíne alatt, falaikat és mennyezetüket fagerendákkal támasztották alá.
A litván határőrség parancsnoka, Rustamas Liubajevas kijelentette, hogy a több tonna föld kiemelését és a faanyagok határövezetbe szállítását igénylő munkálatok kivitelezhetetlenek lennének a fehérorosz határőrizeti szervek segítsége nélkül. Hasonló kivitelezésű, illegális átkelésre tervezett járatokat a lengyel–fehérorosz határszakaszon is találtak a járőrök.
Alekszandr Lukasenko fehérorosz és Vlagyimir Putyin orosz elnök évek óta használja az ellenőrizetlen migrációt a szomszédos NATO- és Európai Unió-tagállamok destabilizálására.
A Litvániára nehezedő nyomás intenzitását mutatja, hogy idén már ezernél is több illegális határátlépési kísérletet regisztráltak a hatóságok, míg a szomszédos Lettországban a kísérletek száma meghaladta a nyolcezret.
A biztonsági szakértők és a regionális védelmi erők egybehangzó értékelése szerint ez a folyamat a hibrid hadviselés szerves részét képezi, amelynek célja a határvédelmi erők lefoglalása és a társadalmi bizonytalanság fokozása.
Az északkelet-európai térségbe érkező illegális migránsok döntő többsége nem marad a baltikumi államok területén, hanem a schengeni övezet belső határait kihasználva Észak- és Nyugat-Európa felé igyekszik továbblépni.
Az észt rendőrség az elmúlt napokban több olyan csoportot tartóztatott le, amelyek a lett–fehérorosz határszakaszon át jutottak be az Unióba, és céljuk a Finnországba történő átkelés volt.
Németország és a Fekete-tenger a Kreml hibrid háborújának célkeresztjébenA migrációs útvonalak aktivitása miatt az észt és finn hatóságok megerősítették a tengeri és szárazföldi ellenőrzési pontokat, hogy megelőzhessék az illegális hálózatok szétrajzását a skandináviai régióban.
A feszültség éleződésére reagálva a lett belügyminisztérium kezdeményezte a kormánynál az utolsó még működő fehérorosz szárazföldi határátkelőhely, Pāternieki teljes és végleges lezárását. A határozattervezet kimondja, hogy az intézkedés elengedhetetlen az ország területi integritásának garantálásához, a közrend védelméhez, valamint a Minszk által szervezett és támogatott illegális határátlépések megakadályozásához.
Pāternieki hivatalosan már július végén leállította a személyi és teherforgalmat, az illetékesek technikai meghibásodásokra hivatkoztak. A vasúti teherforgalmat lebonyolító Indra határállomás kivételével a lett–fehérorosz határ ezzel teljesen zárttá vált.
Hamis zászlós akcióktól tartanak
Miközben a média és a politikai döntéshozók figyelme az alagutakra és a határeseményekre összpontosul, a baltikumi titkosszolgálatok szerint a Kreml lényegesen veszélyesebb provokációra készül a térségben. A litván védelmi miniszter, Robertas Kaunas nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy Moszkva hamis zászlós műveleteket szervezhet a Baltikum kritikus energetikai és szállítási infrastruktúrája ellen.
A védelmi tárca információi szerint Oroszország a harctéren zsákmányolt ukrán drónokat vethet be ezekhez a támadásokhoz, hogy elfedje a csapások valódi eredetét, és elhárítsa a felelősséget a NATO-terület elleni agresszióért.
A tisztázatlan eredetű drónbehatolások száma az utóbbi időben drasztikusan megnövekedett a baltikumi és a skandináv légtérben. Az Oroszország belsejében lévő célpontok elleni ukrán csapások során több alkalommal is előfordult, hogy drónok léptek be litván, lett, észt vagy finn légtérbe.
Míg a NATO légtérvédelmi parancsnoksága valószínűsíti, hogy a szerkezetek az orosz elektronikai harcászati zavarás miatt tévesztettek irányt, felmerült a gyanúja annak is, hogy az orosz erők szándékosan irányítják a szomszédos államok területére a gépeket.
Moszkva ezzel párhuzamosan azt terjeszti, hogy a szövetségesek átengedik légterüket az ukrán haderőnek, ezt a vádaskodást a baltikumi államok élesen visszautasították.
Mindaugas Sinkevičius litván miniszterelnök kijelentette, hogy az ország közvetlen katonai fenyegetettsége nem növekedett drámai mértékben, de a kritikus energetikai és kommunikációs létesítmények védelmét a legmagasabb szintű katonai biztosítás alá helyezték. A szomszédos Finnország határőrizeti szakembereket és technikai támogatást vezényelt Észtországba, hogy segítséget nyújtsanak a lett határon átszivárgó illegális csoportok felderítésében és elfogásában.
A Balti-tenger térségében így egyre komplexebbé válik az a védelmi háló, amellyel a tagállamok a hibrid és a hagyományos katonai fenyegetések ellen védekeznek.
