Az Egyesült Államok és Irán képviselői pakisztáni közvetítéssel megállapodtak az eredetileg hatvan napra kötött kétoldalú fegyverszünet meghosszabbításáról. A június közepén aláírt egyezmény hatálya a következő napokban járt volna le, az újabb diplomáciai egyezség így elháríthatja a közvetlen katonai összecsapások azonnali kiújulását. A pakisztáni kormány tisztségviselői szerint Iszlámábád a helyzet kiéleződése óta folyamatosan egyeztet a két féllel.
A mostani hosszabbítás mögött az elmúlt hónapok súlyos konfliktusai állnak. Az amerikai és az iráni fegyveres erők többször mértek egymásra légicsapásokat, miközben a fegyverszüneti egyeztetések alatt is történtek helyi összecsapások és katonai akciók. A júniusban elfogadott, 14 pontos iszlámábádi memorandum célja az volt, hogy időt adjon a teheráni atomprogramról, a gazdasági szankciókról és a tengeri kereskedelmi útvonalak biztonságáról szóló szélesebb tárgyalásoknak. A hatvan nap alatt azonban a legfontosabb stratégiai kérdésekben nem született áttörés.
A diplomáciai folyamat kulcsszereplője Pakisztán, amely semleges közvetítőként próbál fellépni Washington és Teherán között.
Iszlámábád mellett Szaúd-Arábia, Törökország és Egyiptom is bekapcsolódott az egyeztetésekbe, mert egy átfogó regionális háború súlyos következményekkel járna az energiapiacokra és a térség biztonságára. A pakisztáni védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a tárgyalások iránya békés megoldást valószínűsít, az iráni belpolitikai és védelmi vezetésben bekövetkezett változások azonban nehezítik a feltételek véglegesítését.
A szoros ellenőrzése maradt a legélesebb vitapont
A fegyverszünet meghosszabbítása ellenére a legsúlyosabb nézeteltérés továbbra is a Hormuzi-szoros jogi és katonai státusza. A világ tengeri kőolaj- és földgázszállítmányainak jelentős része ezen a keskeny átjárón halad keresztül, ezért bármilyen korlátozás közvetlenül megjelenik a globális energiaárakban. Teherán olyan új szabályozási rendszert és áthaladási illetéket helyezett kilátásba a kereskedelmi hajók számára, amelyet az Egyesült Államok és a Perzsa-öböl arab államai határozottan elutasítanak. Washington a szabad hajózás teljes körű fenntartásához ragaszkodik.
Irán nagyobb ellenőrzést akar a Hormuzi-szorosban, kockázatos alku körvonalazódikDonald Trump visszafogta a katonai fenyegetést, de Irán bekeményít a Hormuzi-szorosnálAz amerikai vezetés számára a tengeri útvonalak biztonsága és a kőolajárak alacsonyan tartása kiemelt érdek, ugyanakkor szigorú feltételeket szab az iráni urándúsítási kapacitások és a rakétaprogram korlátozására. Teherán nem fogadja el a nukleáris létesítményeinek teljes felszámolását célzó követeléseket, és arra hivatkozik, hogy szuverén joga a békés célú atomenergia használata. A nézetkülönbségek miatt a megbeszélések az elmúlt hetekben többször a megszakadás közelébe jutottak.
A konfliktus regionális kockázatai sem csökkentek érdemben. A júniusi memorandumban ugyan rögzítették a katonai műveletek beszüntetését, a libanoni front eseményei és az izraeli katonai jelenlét továbbra is növeli a váratlan eszkaláció veszélyét.
Az Irán által támogatott regionális fegyveres csoportok tevékenysége és az izraeli légierő akciói bármikor próbára tehetik a megállapodást. Az Öböl-államok ezért a diplomáciai rendezésben érdekeltek, hiszen egy elhúzódó tengeri zárlat vagy kikötők elleni csapássorozat komoly károkat okozna a térség gazdaságának.
A hosszabbítás csak haladékot ad a szemben álló feleknek
A fegyvernyugvás technikai meghosszabbítása önmagában nem rendezi a konfliktust. A nemzetközi elemzők szerint átfogó, jogilag kötelező megállapodás nélkül a katonai cselekmények bármikor újrakezdődhetnek. A diplomáciai csatornák nyitva tartása mind Washington, mind Teherán számára stratégiai érdek, a szigorú amerikai szankciók és az iráni gazdasági nehézségek miatt azonban szűk a kompromisszumok tere.
A pakisztáni közvetítők a következő napokban Teheránba és Washingtonba készülnek, hogy pontosítsák az újabb átmeneti időszak részleteit, és előkészítsék a magas szintű szakértői találkozókat.
A tárgyalások sikerét az dönti el, hogy sikerül-e közelíteni az álláspontokat a tengeri áthaladás szabályairól, az atomprogramról és a rakétakapacitásokról. Ezek nélkül a mostani megállapodás legfeljebb időt nyer a feleknek.
Az európai szövetségesek és az energiapiac szereplői különösen a Hormuzi-szoros biztonságát figyelik. A Perzsa-öblöt az Ománi-öböllel összekötő átjáró legkeskenyebb pontján mindössze 39 kilométer széles, és a tengeren szállított globális kőolaj csaknem egyötöde halad át rajta, jelentős LNG-forgalommal együtt. Egy katonai incidens, tengeri zárlat vagy új áthaladási díj azonnali áremelkedést válthat ki.
