Hátralévő életünk egyik leghűvösebb nyarát szenvedjük el éppen – írja Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán.
Bejegyzésében kiemeli, ezt a nem túl szívderítő állítást az alapozza meg, hogy Budapest szakemberei tudományos alapossággal elvégezték már annak modellezését, mi vár a városra és a benne lakókra a következő években. – Erre felkészülnünk és felkészíteni a városunkat csak közösen, új szemlélettel lehet. Budapest ebben az elmúlt években is irányt mutatott. Tulajdonképpen minden megszerezhető uniós forrást erre költöttünk, csakhogy abból az Orbán-kormány idején kevés jutott. Zöldet, vizet, fenntartható energiát és zöldebb közlekedést fejlesztettünk, a most hazahozott uniós források felhasználásának és a város pénzügyi konszolidációjának egyik legfőbb célja, hogy Budapest nagyobb léptékben folytathassa ezt a munkát – teszi hozzá a főpolgármester.
Karácsony Gergely szerint minden felhasznált szimuláció minden vizsgált forgatókönyv szerint a város minden pontján melegedést jelez. A század közepére évente 1-3,5 hét többlet hőségriadós nappal és 2-4 hét többlet trópusi éjszakával kell számolni.
Ez azt jelenti, hogy a ma még rendkívülinek tekintett hőség rendszeres nyári üzemállapottá válik, a hőségriadó eseménykezelés helyett szezonális üzemeltetési feladat lesz.
A terhelés a városon belül nem egyenletes, a legnagyobb növekedés a pesti oldalon, a legkisebb természetesen a Budai-hegyek térségében jelentkezik. A város legmelegebb magja a jövőben is a belváros marad.
Az éves csapadékösszeg kismértékben növekszik: átlagosan 1 százalékkal a 2030–2050, és 3–5 százalékkal a 2050–2070 időtávra. Az évszakos átrendeződés ennél fontosabb: nyáron csökken a csapadék, a többi évszakban növekszik. A 10 millimétert meghaladó csapadékú napok száma minden szimulációban növekszik (ma kb. évi 16 nap, ehhez jön 2–4 nap). A viharos napok éves száma 3–13 nappal emelkedik. Ez a fasorok és zöldfelületek fenntartásában, valamint a légvezetékes hálózati elemek üzembiztonságában jelent többletterhelést.
„A klímafőosztályunk távérzékeléses és térinformatikai vizsgálata az első olyan hazai adatbázis, amely a főváros hőterhelését 30 méteres felbontásban, mért műholdadatokból, tömbszinten mutatja meg – és amely össze is vetette ezt a sérülékeny lakossági korcsoportok területi elhelyezkedésével. A vizsgálata alapján a város túlnyomó részén 3–5 °C-os emelkedés mérhető, a külső pesti kerületek egyes – jellemzően újonnan beépült – területein 6 °C felett” – hangsúlyozza a főpolgármester. Hozzáteszi, hogy a vizsgálat a felszínhőmérsékletet összevetette a sérülékeny korcsoportok területi arányával.
Az eredmény kettős térkép: a budai hegyvidéken magas sérülékenységi értékek jelennek meg alacsony hőterhelés mellett, míg a pesti oldalon szórtan, részben a külső kerületekben találhatók azok a tömbök, amelyek mindkét szempontból a legrosszabb helyzetben vannak.
„A legfontosabb változásnak talán annak kell lennie, hogy a klímaváltozás újra megtanítson bennünket hosszú távon gondolkodni, és annak felismerésére is, hogy nem mindenki képes ugyanúgy alkalmazkodni. A politikai sikert ma sokszor abban mérik, ki tudja uralni a pillanatot, csakhogy amiről ma beszélni kell, éppen az ellenkező politikai képességet követeli meg: nem a pillanat uralását, hanem a következmények előrelátását” – zárja bejegyzését Karácsony Gergely.
Kiszáradó folyami folyosók bénítják az áruszállítást Közép-Európában, a kiesést kamionokkal pótoljákÁr állott, most kőhalom – Galéria a Duna magyarországi apadásárólAz aszály végképp kinyírta a gyümölcstermesztést, a tavalyinál is rosszabb betakarítás várható