gyümölcs;aszály;FriutVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács;zöldség-gyümölcs;

Az aszály végképp kinyírta a gyümölcstermesztést, a tavalyinál is rosszabb betakarítás várható

A tavalyi történelmi terméskiesés után idén újabb csapások érték a magyar gyümölcstermesztést: a tavaszi fagyokat rendkívüli aszály követte, így több gyümölcsfaj esetében a 2025-ösnél is gyengébb termés várható. A FruitVeB szerint a helyzet annyira súlyos, hogy egyre több termelő hagyhat fel végleg a gazdálkodással.

Egy szóval össze tudom foglalni az idei évet a gyümölcstermesztésben: katasztrófa! Nincs jobb szó rá, egyszerűen elkeserítő, hogy milyen helyzetben van a gyümölcstermelő ágazat az aszály miatt. De nem csak ez a baj – fejtette ki a Népszavának Kocsis Márton, a FruitVeB, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gazdasági elemzője.

Szerinte ahhoz, hogy megértsük, mekkora a baj, egészen az év elejéig, sőt az elmúlt évig kell visszatekinteni.

2025-ben a magyar gyümölcstermesztés egyik legrosszabb szezonját élte át az elmúlt évtizedekben.

 A FruitVeB szerint az almatermés a 2024-es, már önmagában is gyengének számító 340 ezer tonnáról mintegy 170 ezer tonnára zuhant, vagyis nagyjából a felére esett vissza, amire fél évszázada nem volt példa. A meggytermés is jelentősen csökkent: a korábbi években megszokott 60–70 ezer tonna helyett mindössze 30–35 ezer tonna termett, miközben már az előző évi 51 ezer tonnás mennyiséget is gyengének tartotta az ágazat.

A rendkívüli terméskiesést elsősorban a tavaszi fagyok, a jégverések és az aszály okozta, ami több gyümölcsfajnál importkényszert és jelentős áremelkedést eredményezett.

Az idén azonban ismét jelentős fagykárok érték az ültetvényeket, erre pedig még az aszály is ráerősített. Ilyen éveket szinte lehetetlen túlélni. Óriási nehézségekkel küzd az ágazat.

Az almatermés várhatóan még a tavalyi, rendkívül alacsony mennyiséget sem éri el: jó esetben 140 ezer tonna lehet, ami egy korábbi átlagos év termésének alig a harmada.

Nehéz megmondani, mi lesz, hiszen egyszerű a helyzet: melyik növény viseli el, ha szinte perzseli a hőség? – érzékeltette a drámai helyzetet a szakember. Hozzátette: a kukorica még bírta egy darabig, de már ott is „furulyázik” a növény, vagyis visszapöndörödnek a levelei, és leállítja életfolyamatait.

Arra a felvetésre, hogy akad-e olyan kultúra, amelyből jó termés várható, röviden válaszolt: „el sem tudom képzelni, hogy lenne olyan növény, amelyből ne gyenge volumenű termést takarítanánk be”. A baj mértékét szemléltetve Kocsis Márton elmondta:

 Heves vármegyében az év eleje óta mindössze 120 milliméter csapadék hullott, ami egy átlagos évben nagyjából egy csapadékosabb áprilisi hónapnak felel meg.

Elképesztő mennyiségű víz hiányzik a talajból – tette hozzá.

Talán az egyetlen kivételt a dinnyetermesztés jelenti. A hőmérséklet emelkedésével ugyanis érdemben nő a fogyasztás is, ami kedvez az ágazatnak. Ugyanakkor a kereskedelmi láncok sokszor extrém akciói a termelőknél így is komoly elégedetlenséget okoznak.

A zöldségtermesztésben némileg kedvezőbb a helyzet – jelezte a FruitVeB szakembere. Az itt dolgozó gazdáknak sem könnyű, ugyanakkor a szántóföldi zöldségtermesztés jelentős részén kiépített öntözőrendszerek működnek. A hajtatott, vagyis fóliás és üvegházi termesztésben ugyan jobban szabályozhatók a körülmények, ebben a rendkívüli hőségben azonban a megfelelő hűtés biztosítása egyre nagyobb kihívást jelent.

Az ágazat helyzetén némileg enyhít, hogy nemcsak Magyarországon, hanem szinte egész Európában hasonló problémákkal küzdenek a termelők, sőt Észak-Afrikában is komoly gondokat okoz az aszály. Tunéziából például olyan hírek érkeznek, hogy az alacsony vízállás miatt az áramellátás is akadozik, ami az öntözést nehezíti. Vagyis már nem a csomagolással vagy a szállítással vannak problémák, hanem magával a termeléssel – fogalmazott Kocsis Márton.

Nem lehet szépíteni: ez nem az az év lesz, amikor bőséges termésre számíthatunk. Ez természetesen az árakban is meg fog jelenni – hangsúlyozta a szakember. Szerinte senki ne számítson olcsó gyümölcsökre a boltok polcain.

Ugyanakkor az árak elszabadulására sem kell számítani – tette hozzá. A kereskedelmi láncok ugyanis pontosan tisztában vannak azzal, hogy kilogrammonként 3000 forintos almát a vásárlók egyszerűen nem vennének meg. Ezért a teljes költségnövekedést nem tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban. Így

hiába katasztrofális a helyzet szinte minden alágazatban, extrém árrobbanás vélhetően nem következik be.

Ez azonban aligha ad okot megnyugvásra. A FruitVeB már a szezon előtt is arra figyelmeztetett lapunknak, hogy ha a tavalyihoz hasonló szélsőséges évek gyakoribbá válnak, számos termelő végleg felhagyhat a gyümölcstermesztéssel. A mostani kilátások alapján pedig 2026 akár a sokkoló 2025-ös évnél is rosszabb lehet.

A paksi atomerőmű kiesését eddig jól tudta kezelni a villamosenergia-rendszer irányításáért felelős Mavir Zrt. Nappal a jelentős hazai napenergia-termelés jelenti a fő energiaforrást, éjszaka a környező országokból behozott import mentette meg a helyzetet.