Oroszország;Ausztria;kémkedés;

Riadalmat okozott az osztrák belügyi tárcánál az orosz hírszerzők jelenléte, értesítették a hadsereget

Orosz kémek miatt riadóztatták az osztrák hadsereget

Az osztrák védelmi tárca minden katonát arra kért, hogy azonnal jelezze, ha kapcsolatba került egy listán szereplő személyekkel. A névsorban orosz nagykövetségi, ENSZ-, EBESZ- és NAÜ-munkatársak szerepelnek, akiket a katonai elhárítás a moszkvai titkosszolgálatokhoz köt. A cél a beszervezési kísérletek és az adatszivárgás megelőzése.

Rendkívüli biztonsági intézkedést léptetett életbe az osztrák védelmi minisztérium, amikor közvetlen belső tájékoztatót juttatott el a szövetségi fegyveres erők teljes személyi állományához. Az elektronikus körlevél a hivatásos és szerződéses katonák mellett a sorkatonai szolgálatukat teljesítőkre, valamint a tartalékos állomány tagjaira is kiterjedt. A dokumentum célja a védelmi szféra éberségének növelése és a katonai struktúrákat fenyegető idegen hírszerzési törekvések elhárítása.

A kiküldött tájékoztató anyag konkrét személyek portréit és azonosító adatait tartalmazza, felhívva a figyelmet arra a veszélyre, amit a külföldi államok védelmében tevékenykedő ügynökök jelenthetnek az ország biztonságára.

A védelmi tárca által küldött listán 21 olyan személy szerepel, aki Ausztriában diplomáciai védettséget élvez. A megnevezett egyének a bécsi orosz nagykövetség, továbbá az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az ENSZ bécsi központjának munkatársai.

A katonai elhárítás információi szerint az érintettek a háttérben az orosz katonai hírszerzéssel (GU), a Külső Hírszerző Szolgálattal (SzVR), illetve a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSzB) állnak szoros kapcsolatban, és feladataik közé tartozik az osztrák védelmi szféra megfigyelése.

Klaudia Tanner védelmi miniszter nyilvános nyilatkozatban erősítette meg a riasztás tényét és szükségességét. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az intézkedés elsődleges oka az a valós aggodalom, amely szerint idegen titkosszolgálatok közvetlen kapcsolatfelvételre törekednek az osztrák katonákkal.

A miniszter rámutatott, hogy a külföldi hírszerző szervek törekvései az érzékeny védelmi információk megszerzése mellett a társadalmi és katonai infrastruktúra befolyásolására, valamint a félrevezető narratívák terjesztésére 

irányulnak. 

Kapcsolatfelvételre vadásznak

A védelmi tárca rendszeres érzékenyítő hírlevelekkel igyekszik felkészíteni a katonai állományt a megkeresések felismerésére. A katonáknak kiküldött felszólítás értelmében mindenkinek, aki a listán szereplő személyek bármelyikét ismeri, vagy akit a megnevezett egyének a múltban megkerestek, haladéktalanul jelentést kell tennie. A bejelentéseket a katonai elhárítás által működtetett kémelhárítási központon keresztül lehet megtenni, amely közvetlenül értékeli a beérkező adatokat.

Az osztrák katonai elhárítás szakértői szerint a közvetlen megkeresések gyakran ártalmatlannak tűnő társasági eseményeken, szakmai konferenciákon vagy digitális platformokon keresztül történnek, ahol az ügynökök fokozatosan próbálnak bizalmi kapcsolatot kiépíteni a kiszemelt katonákkal.

A körlevélben szereplő adatbázis alapját az Agentsztvo nevű független orosz oknyomozó portál által fenntartott RuPep jegyzék képezi. Ez a nyilvántartás nyilvánosan elérhető címek, korábbi munkahelyi adatok, jövedelmi kimutatások és családi kapcsolatok elemzésével azonosítja az orosz állami szervekhez és titkosszolgálatokhoz köthető személyeket.

Az osztrák nemzetbiztonsági és elhárítási szervek alapos vizsgálatnak vetették alá a nyilvántartás megállapításait, és azokat hitelesnek, szakmailag megalapozottnak minősítették. Bár a listán szereplő adatok jogilag nem jelentenek azonnali büntetőjogi bizonyítékot, a védelmi tárca elegendőnek ítélte azokat a belső riasztás kiadásához.

A hadsereg fejlesztései is célpontok

Az osztrák katonai vezetés attól tart, hogy a külföldi hírszerzők elsősorban a fegyveres erők modernizációs programjairól, a légtérvédelmi fejlesztésekről és a hadműveleti készenlétről próbálnak információkat gyűjteni. Különös figyelmet fordítanak az osztrák légierő Eurofighter vadászgépeire, a tüzérségi rendszerekre és a katonai logisztikai hálózatokra.

Emellett az idegen szolgálatok kiemelt érdeklődést mutatnak az országban zajló katonai gyakorlatok, a határellenőrzési feladatok és a katonai infrastruktúra belső védelmi rendszerei iránt. A megfigyelési kísérletek rávilágítanak arra, hogy a semleges státuszú ország katonai szervezetei sem mentesülnek a hibrid fenyegetésektől.

Bécs évtizedek óta a nemzetközi kémtevékenység egyik legfontosabb globális központjaként ismert. A városban működő szövetségi és nemzetközi szervezetek, valamint a nagy létszámú diplomáciai testületek ideális környezetet biztosítanak a rejtett hírszerzői munkához.

Az osztrák fővárosban állomásozó több mint 400 orosz diplomata közül a nyugati nemzetbiztonsági elemzők becslései szerint jelentős hányad dolgozik valamelyik moszkvai titkosszolgálat utasítására. A diplomáciai mentesség védelme alatt álló ügynökök tevékenysége ellen a helyi hatóságok korábban korlátozott eszközökkel tudtak csak fellépni.

A helyzetet bonyolította az osztrák Btk. korábbi szabályozása, amely hosszú időn át kizárólag az Ausztria ellen irányuló kémkedést büntette, miközben a harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek ellen osztrák területről folytatott hírszerzést nagyrészt figyelmen kívül hagyta. Ez a jogi hiányosság lehetővé tette, hogy a külföldi szolgálatok Bécset használják operatív bázisként európai műveleteik koordinálására.

A közelmúltban elfogadott jogszabályi szigorítások és a diplomáciai mentelmi joggal való visszaélések elleni határozottabb hatósági fellépés azonban fokozatosan szűkíti a külföldi ügynökök mozgásterét.

Egy magyar állampolgár könnyebb végtagsérüléssel került a spliti kórházba, más magyar sérültről a Külügyminisztériumnak jelenleg nincs tudomása.