Erősödik a magyar gazdaság – állapította meg Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-posztjában. A kedvező látleletet az első féléves ipari és kiskereskedelmi adatok alapján vonta le a miniszter, miután az első félévben 4,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, igaz, tegyük hozzá, ehhez kellettek az Orbán-kormány választások előtti jövedelemnövelő intézkedései is.
Ugyanakkor Kapitány István szerint az iparból is biztató adatok érkeztek. A KSH jelentése szerint júniusban 10,1 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző évhez képest. A két plusz munkanap hatását kiszűrve is 4,1 százalékos volt a növekedés, az év első hat hónapjában pedig összességében 2,4 százalékkal bővült az ipari termelés. A jelentős növekedés júniusban több meghatározó ágazatban is megjelent. A járműgyártás 21 százalékkal, a gépgyártás 26 százalékkal, az elektronikai és optikai termékek gyártása pedig közel 50 százalékkal nőtt. Az ipari export volumene 11,5 százalékkal emelkedett. És ami legalább ilyen fontos a folytatás szempontjából: a feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 23 százalékkal nőtt, az összes rendelésállomány pedig 48 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet.
Egyetlen jó hónap alapján nem hirdetünk győzelmet. De amikor a fogyasztás bővül, a fogyasztói bizalom erősödik, az ipari termelés nő és a rendelésállomány is jelentősen emelkedik, az már több mint egy kedvező havi adat – jegyezte meg a miniszter.
Bár a júniusi ipari termelés éves szinten ugyan nőtt 4,1 százalékkal, de ugyanezen KSH jelentés szerint májushoz képest, vagyis az előző hónaphoz mérten 1,4 százalékkal mérséklődött, ami nem teljesen mellékes körülmény.
Ezzel együtt az első félév gazdasági teljesítménye jobban sikerült, mint amire reálisan az év elején számítani lehetett, bár 2026-ra már majd minden elemző megelőlegezte az évek óta várt kilábalást. Az idei gazdasági sztoriból nem is annyira a növekedés beindulását, mint a 10 éves mélyponton lévő inflációt nevezte kellemes meglepetésnek Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza az első féléves gazdasági folyamatokról készített elemzésében.
A második negyedévben a KSH gyorsbecslése szerint az előző három hónaphoz viszonyítva 0,4 százalékkal bővült a gazdaság (negyedév/negyedév alapon), ami nemcsak az előző negyedév 0,8 százalékos üteménél, de az elemzői konszenzus 0,7 százalékos értékénél is alacsonyabb volt. A KSH részletes adataira várni kell, egyelőre annyit lehet tudni, hogy a növekedést támogatta az ipar és fékezte a mezőgazdaság teljesítménye. Az azóta megismert ipari termelési és kiskereskedelmi adatok ismeretében a GDP-dinamikájának csökkenése nem meglepetés.
Kiszárad a Duna és a Rajna, lassabb lesz a gazdasági növekedésHatalmasat esett az infláció, 10 éve nem láttunk ilyetA kifejezetten erős májusi teljesítmény ugyanis egyik területen sem ismétlődött meg. Júniusban a kiskereskedelmi forgalom havi szinten 0,4 százalékkal csökkent, így az éves dinamika 3 százalékra szelídült. A választások előtti kormányzati transzferek és egyéb intézkedések tavasz elején extra lökést adtak a kiskereskedelemnek, csakúgy, mint az üzemanyag-ársapka bevezetése, az elmúlt hónapban azonban már normalizálódást mutatnak az adatok. Mindeközben az ipari termelés 1,4 százalékkal múlta alul a májusi szintet. Éves alapon a nyers számok azonban így is 10,1 százalékos, míg a munkanaphatással korrigált adatok 4,1 százalékos dinamikát mutat.
Trippon Mariann szerint a vártnál gyengébb júniusi teljesítmény ellenére a lassú ipari kilábalás folytatódik (ezt a megrendelésállomány-adatok is alátámasztják). 2026 egészében a termelés volumene 2,6 százalékkal nőhet.
Ez jó hír a teljes gazdaság megítélése szempontjából is: az első félévben 1,7 százalékkal nőtt a GDP – az elmúlt három év stagnálása után. Az első féléves adatok fényében egyelőre nem lát okot az elemző az idénre várt 1,9 százalékos GDP-előrejelzésének módosítására. Az eddig ismertté vált adatok ismeretében 1,5 százaléknál nagy valószínűséggel magasabb lesz a növekedés. Ez az ütem akkor valósulna meg, ha a harmadik-negyedik negyedévben stagnálna a gazdaság. Ha a 0,4 százalékos ütemmel megyünk tovább, matematikailag 1,8 százalékos éves átlagos ütem adódik. A bizonytalanságok ellenére az ipar három évi folyamatos zsugorodást követően idén már pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez, a mezőgazdaság minimum néhány tized százalékponttal rontani fogja a GDP-t, a húzóerőt pedig a szolgáltatási szektor növekedése adja.
Az igazi meglepetést azonban az infláció okozta: júniusban a legoptimistább várakozásokat is alulmúló alacsony inflációs számokat publikált a KSH. A teljes fogyasztói árindex az előző havi 1,8 százalékról 1,2 százalékra zuhant. Ilyen alacsony pénzromlási ütemet utoljára 2016 novemberében láttunk. A vártnál alacsonyabb júliusi adat eredményeképpen az idei és a jövő évi inflációs pálya még lejjebb csúszott. 2026-ban - összhangban az MNB júniusi előrejelzésével - árnyalatnyival 2 százalék alatt lehet az éves átlagos infláció, míg 2027-re 2,5 százalékos átlagos pénzromlási ütemet várunk – fogalmazott Trippon Mariann. A középtávú kilátásokkal kapcsolatban a globális élelmiszer- és energiahordozó árak alakulása jelent kockázatot, ugyanakkor az alacsonyabb inflációs pálya lehetővé teszi a jegybank számára, hogy folytassa a kamatcsökkentő politikáját – tette hozzá az elemző.
