A vártnál sokkal jobban csökkent az infláció júliusban, a KSH közlése szerint az éves árindex a júniusi 1,7 százalékról a múlt hónapban 1,2 százalékra esett vissza. Utoljára ennél kisebb ütemű pénzromlást 2016 novemberében mértek, akkor 1,1 százalék volt az infláció, vagyis a mostani adat közel tízéves rekordot jelent. A magyar inflációs mutató a világgazdasági trendekkel szemben mozog: mind az eurózónában, mind az USÁ-ban gyorsul az áremelkedés üteme az olajárak emelkedésének köszönhetően.
Ezzel szemben idehaza még az üzemanyagok védett árának kivezetése óta is mérsékelten emelkedtek a benzin- és dízelárak, részint a forint év eleje óta látható erősödése miatt, másrészt az egyeduralkodó Mol Nyrt. agresszív kiskereskedelmi árazásának következtében. Az alacsony üzemanyagárak önmagukban fékezik az inflációt, ugyanakkor nincsenek másodkörös hatásai sem, például a logisztikában.
A tízéves mélypont jelentőségét jelzi, hogy az adat nyilvánosságra hozatalát követően Magyar Péter is megszólalt: a miniszterelnök Facebook-posztja szerint „10 éve nem látott szintre csökkent az infláció! Az erősödő forintnak is köszönhetően alig 1,2 százalékkal nőttek tavaly júliushoz képest az árak. Hosszú idő után először csökkent az élelmiszerek ára!” – ez utóbbi kitétel az éves indexre valóban igaz, ám az elmúlt három hónapban már jól látható volt az élelmiszerárak csökkenése.
A KSH közleménye szerint 12 hónap alatt az élelmiszerek ára 1,1 százalékkal csökkent átlagosan, ám vendéglátási szolgáltatások nélkül az árcsökkenés 4,4 százalék volt a boltokban. Az élelmiszereken belül a büféáruké, az eszpresszókávéé és a munkahelyi előfizetéses menü étkezésé egyaránt 6,3; az éttermi étkezésé (nem előfizetéses) 5,8; a cukorkáé, mézé 4,9; az étolajé 3,8 százalékkal nőtt. A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 26,9; a vajé, vajkrémé 14,1; a sertéshúsé 13,1; a friss hazai- és déligyümölcsé 12,5; a sajté 9,5; a friss zöldségé 9,2; a tartósított hústalan ételeké 8,1; a cukoré és a száraztésztáé 7,4-7,4; a tejé 7,0 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások 4,7 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 17,6; a teherszállítás 13,5; a postai szolgáltatások 9,6; a sport, múzeumi belépők 8,7; a testápolási szolgáltatások 7,7; a járműjavítás illetve karbantartás 7,6; a külföldi üdülés 7,1; a telefon, internet 7,0 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 2,9 százalékkal emelkedett. A háztartási energiáért 4,3; ezen belül a vezetékes gázért 10,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, míg az elektromos energiáért 1,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,8 százalékkal emelkedett.
Egy hónap alatt azaz júniushoz mérten az árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerek ára átlagosan 1,0 százalékkal csökkent (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 1,7 százalékkal), ezen belül a száraz hüvelyesek 1,6; a csokoládé, kakaó 1,3; az egyéb hús 0,8; a cukorka, méz, illetve a munkahelyi előfizetéses menü étkezés 0,5-0,5 százalékkal többe, míg a burgonya 13,5; a friss zöldség 8,9; a friss hazai- és déligyümölcs 5,6; a tojás 2,9; a hal és a sertéshús 2,4-2,4; az alkoholmentes üdítőitalok 1,6; a sertészsiradék 1,5; a bolti kávé, továbbá a rizs, hántolmányok 1,1-1,1 százalékkal kevesebbe kerültek.
Lassult a fogyasztás üteme, változatlanul óvatosak a magyarokKegyelmi állapotba került a magyar gazdaság, de az EU-s pénz nem lesz doppingszerA szolgáltatások ára átlagosan 1,6 százalékkal nőtt, ezen belül a külföldi üdülés 9,2; a belföldi üdülés 6,2; az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 4,1; a sport és múzeumi belépők 3,6 százalékkal többe, a teherszállítás 3,6 százalékkal kevesebbe került. A háztartási energia ára 0,9 százalékkal csökkent, ezen belül a vezetékes gázé 1,5 százalékkal, az elektromos energiáé 0,2 százalékkal, a távfűtésé pedig stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,1 százalékkal növekedett, ezen belül a dohányáruké 0,7 százalékkal nőtt, a szeszes italoké 0,6 százalékkal csökkent. A járműüzemanyagok 1,3 százalékkal, a ruházkodási cikkek 2,1 százalékkal kerültek kevesebbe.
Az OKSZ most már nagyon szabadulna az árrésstoptól
Az Országos Kereskedelmi Szövetség – amely már régóta szorgalmazza a kiskereskedelmi árrésstopok kivezetését – kommentárjában hangsúlyozta, hogy a 4,4 százalékos bolti élelmiszer-árcsökkenés a lakosság szempontjából talán legfontosabb árucsoportban minden várakozást felülmúlóan kedvező adat (minden bizonnyal árcsökkenési rekord is). Az élelmiszerek árának alakulásában május óta az ég világon semmilyen szerepet nem játszik az árrésstop, ez kizárólag annak eredménye, hogy a kül- és belpiaci trendek és a forint árfolyama kedvezően alakul, ezek bőségesen ellensúlyozzák az emelkedő energiaköltségekből származó növekményt. A héten megjelent, az OKSZ szerint kiábrándító kiskereskedelmi adatok azt is megmutatták, hogy keresleti oldalról semmilyen inflációs nyomás nem nehezedik a gazdaságra, a lakosság továbbra is óvatosan várja a gazdasági növekedés beindulását. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben mindössze 1,8 százalékkal emelkedett a forgalom júniusban a megelőző év azonos időszakáéhoz képest, ez nem ad okot az áremelkedésre, miközben a külpiaci árak – különösen az erős forint mellett – kedvezőek, így az élelmiszerek felől semmilyen inflációs nyomásnak nincs jele. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint mindez kedvező feltételeket teremt az új kormány számára ahhoz, hogy kivezesse az árrésstopot a piacról. Ennek számos előnye lenne a fogyasztók számára: visszatérnének a régi, nagy kedvezménnyel kecsegtető akciók, javulna az árukínálat, a kiszolgálás minősége.
Az inflációcsökkenés borítékolható volt, ennek mértéke azonban meghaladta a vártat. Az 1,2 százalékos tényadat így mind az 1,6 százalékos piaci konszenzusnál, mind a mi – ennél alacsonyabb – 1,4 százalékos várakozásunknál kisebb lett. Összességében a mostani alacsony adat várhatóan megágyaz a további jegybanki kamatcsökkentéseknek az augusztusi, és nagy valószínűséggel a szeptemberi kamatdöntő üléseken – írta elemzésében Nyeste Orsoly, az Erste Bank elemzője. A szakértő szerint továbbra is a legjelentősebb dezinflációs tényezőnek az élelmiszerárak számítanak, melyek havi szinten további 1 százalékkal, vendéglátás nélkül számítva pedig 1,7 százalékkal csökkentek. Az iparcikkek inflációját továbbra is féken tartja a megerősödött forint, s ezen a képen a júliusi forintgyengülés nem igazán változtatott. A ruházati cikkeknél ehhez még hozzájárult a támogató szezonális hatás. A járműüzemanyagok 1,3 százalékos havi árcsökkenése a vártnak megfelelő volt. A „védett ár” júniusi végi kivezetése ellenére a magasabb nagykereskedelmi árak a júliusi időszakban nem gyűrűztek át a kutak áraiba.
Teljesen más a kép a szolgáltatásoknál, ahol a vártnál nagyobb, 1,6 százalékos volt a havi szintű drágulás mértéke. Az üdülési szolgáltatások és az utazás szezonális drágulása mellett a banki és telekom szolgáltatások júliusi áremelkedései terhelték ezt az főcsoportot, miután ezen szolgáltatók „önkéntes árkorlátozása” június végén véget ért. A szolgáltatások drágulását azonban szemmel láthatóan teljesen ellensúlyozta a többi főcsoport zömében mutatkozó, vártnál erősebb dezinfláció.
Bár az iráni háború nyomán emelkedtek és jóval volatilisebbé váltak az energia- és a nyersanyagárak, ennek hatásai lényegében továbbra sem érződnek a magyar fogyasztói számokban, sőt az év eddig eltelt időszaka minden várakozásokat alulmúló inflációs számokat hozott. Az erős forint hatásai és a még meglévő árkorlátozások, úgy tűnik, sok kedvezőtlen hatást ellensúlyoztak. Fontos kérdés a geopolitikai feszültségek és az aszály tükrében, hogy az energia- és az élelmiszerárak oldaláról kell-e, és ha igen mikor emelkedő inflációs kockázatokra számítani. Ebben a helyzetben kulcsfontosságú maradhat a forint stabilitása, hiszen ez segíthet az átárazási hajlandóság és a várakozások kontroll alatt tartásában.
A júliusi infláció éves mélypont lehetett, némi emelkedés jöhet augusztustól, ugyanakkor összességében a második félévre várt inflációemelkedés üteme jóval visszafogottabb lesz, mint azt korábban vártuk. Az éves inflációs mutató az év hátralévő részében várhatóan végig a 3 százalékos jegybanki cél alatt marad majd. Mindez – a kockázatok ellenére - egyelőre lehetővé teszi, hogy a még mindig magas kamatszinten a jegybank tovább tudjon enyhíteni úgy, hogy fenntartsa a kommunikációjában kulcsfontosságú pozitív reálkamatszintet - fogalmazott Nyeste Orsolya.
