Az ING Bank német elemzői először az EU „betegének”, Németországnak a gazdasági helyzetét vizsgálták meg a 2026-os nyári aszály fényében. A cég elemzői szerint a Rajna alacsony vízállása miatt a német gazdaság növekedése a korábban vártnál akár 0,3 százalékkal is kisebb lehet, ami első látásra nem tűnik komoly számnak, ám ha hozzátesszük, hogy az eredeti várakozások szerint 0,8-0,9 százalékos bővülést vártak, ezzel már a gyarapodás harmada is odalehet.
A német gazdaság fontos ütőere mind logisztikai, mind ipari szempontból a Rajna. Azzal, hogy a folyó vízállása alacsony, akadoznak a szállítások Európa egyik legfontosabb tengeri kikötője, Rotterdam és az ipari centrum, a Ruhr-vidék között.
A Rajna történelmi jelentőségű szállítási útvonal a XIX. század óta, ami azt is jelenti, hogy nincsenek valódi logisztikai alternatívák.
Egyetlen uszály pótlása akár 100 teherautót vagy egy egész tehervonatot is igényelhet. És ez Németország jól ismert infrastrukturális kihívásainak a figyelembevételével nem igazán működő megoldás. A vasút és a közút egyszerűen nem tud egyenértékű feltételeket kínálni a rajnai szállításhoz – fejtegeti elemzésében Carsten Brzeski, az ING Csoport németországi elemzője.
„Hacsak a német kormány nem talál megbízható esőcsinálót, fel kell készülnünk arra, hogy megismétlődik a 2018-as év, amikor hasonló problémák miatt a GDP-növekedés legalább 0,3 százalékponttal kisebb lett. Ez nagy visszaesés, tekintve, hogy a német gazdaság három egymást követő negyedéven át növekedett, és jó úton haladt afelé, hogy az idén elérje a mintegy 0,8 százalékos éves GDP-bővülést. Ez csapás a fellendülésre, de nem elég ahhoz, hogy recessziós félelmeket keltsen” – fogalmazott Carsten Brzeski.
Román stresszteszt
A kiszáradó Dunát egyenesen Románia következő makrogazdasági kereszttüzének titulálta Valentin Tatár, az ING romániai vezető elemzője. Az országban a folyó alacsony vízállása szintén logisztikai gondokat okoz, de az öntözést is korlátozni kell, nem beszélve a cernavodai atomerőmű egyik termelő blokkjának a leállításáról a kettő közül. Önmagában véve az alacsony folyóvízszint valószínűleg kezelhető ágazati sokkhatást okozna. A jelenlegi epizód makrogazdasági jelentőségét az időzítése adja.
A Duna apadása már a Vajdaság csatornarendszerét és az öntözést is veszélyezteti„Románia 2026 második felébe a legjobb esetben is stagnáló gazdasággal, elhúzódó hanyatlással és továbbra is nagy inflációval lépett be. Arra számítunk, hogy a GDP az idén 0,5 százalékkal csökken a 2025-ös mindössze 0,7 százalékos növekedés után. Ilyen gyenge számok mellett szinte nincs ciklikus tartalék egy újabb kínálati sokk elnyelésére” – vélekedett az ING romániai elemzője. Hozzátette:
a dunai aszály nem fogja kisiklatni Románia gazdaságát, de egy már stagnáló gazdaságnak nagyon kevés tere van a sokkhatások kivédésére.
A zavarok egyesével aprónak tűnhetnek: egy leállított reaktor, egy ideiglenes gyárleállás, félig megrakott uszályok az alacsony vízállás miatt. Ám együttesen ugyanazt a strukturális gyengeséget mutatják. Románia évekig a kedvező földrajzi adottságokra és a diverzifikált energiamixre támaszkodott anélkül, hogy eleget fektetett volna be azokba a rendszerekbe, amelyek ezeket az előnyöket ellenállóvá teszik.
Idehaza minden héttel rosszabb lesz
Az MBH Bank elemzői a paksi atomerőmű feltételezett teljes leállásának gazdasági hatását vizsgálták. Elemzésük szerint minden egyes hét a paksi reaktorok nélkül akár 0,1 százalékponttal is csökkentheti a magyar gazdaság idei növekedését. Érvelésük alapján az elmúlt napokban kibontakozó energia-vészhelyzet miatt a gazdasági szereplők részéről széles körben és önkéntesen vállalt fogyasztáscsökkentés a villamosenergia-hálózat számára kezelhetőbbé teszi az atomerőmű szinte teljes kiesésével előállott feszült helyzetet.
Egyes fogyasztók hálózatról történő egyoldalú leválasztását (és természetesen a kaotikus rendszerleállást) jobb elkerülni, így az önkéntesen vállalt és be is tartott korlátozások nagyon fontosak. Ugyanakkor nincsenek ingyen, a kényelmetlenség és a kényszerű alkalmazkodás mellett sajnos mindez a gazdasági bővülésre is negatívan hat.
GDP: az a meglepetés, hogy nincs meglepetés, nem lesz könnyű kijutni az elmúlt évek válságábólÁrokszállási Zoltán elemzési igazgató becslése szerint az elmúlt napokban 4,9–10,6 százalékkal volt kevesebb az áramfogyasztás, mint ami önkéntes visszafogások nélkül megvalósult volna.
Magyarország egyelőre a paksi atomerőmű nélkül is elvan, ellátási zavarok láthatóan nincsenek, a költségek viszont jóval magasabbak„E megközelítés, illetve a szárazság egyéb hatásai alapján valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a jelenlegi helyzet hetente 0,1 százalékos negatív hatást jelent a GDP-re. A fentiek értelmében jelenleg nagymértékben a következő hetekben várható időjárás és a Duna várható vízszintje határozza meg a GDP-előrejelzésünket. Várakozásunkat egyelőre 1,6 százalékon tartjuk, ami talán még valamivel alacsonyabb az aktuális elemzői konszenzusnál. Ugyanakkor, ha az áramhelyzet nem oldódik meg heteken belül, akkor több tized százalékponttal leszünk kénytelenek csökkenteni idei GDP-várakozásunkat” – fogalmazott Árokszállási Zoltán.
Kegyelmi állapotba került a magyar gazdaság, de az EU-s pénz nem lesz doppingszer