Kétszáztizenegy zenész és előadóművész fordult nyílt levélben a brit kormányhoz, arra kérve Andy Burnham miniszterelnököt, hogy ne engedélyezze a Skóciától északra fekvő Rosebank olajmező fejlesztését. Az aláírók szerint a beruházás felgyorsítaná az éghajlatváltozást, miközben érdemben sem a brit háztartások energiaszámláit nem csökkentené, sem az ország energiabiztonságát nem erősítené.
A levelet mások mellett Brian Eno, a Massive Attack, a The Cure frontembere, Robert Smith, valamint a Radiohead három tagja, Thom Yorke, Ed O’Brien és Philip Selway írta alá. Csatlakozott a kezdeményezéshez Bobby Gillespie, a Primal Scream énekese, Olly Alexander, Anoushka Shankar, Anna Calvi, Jacob Collier, Romy, Paris Paloma, David Gray, Imogen Heap, Kevin Rowland, a Bicep és a Hot Chip énekese, Alexis Taylor is.
A dokumentumot a zeneipar környezetvédelmi szervezete, a Brian Eno társalapításával létrejött EarthPercent és az Uplift klímacsoport tette közzé. Az aláírók azzal érvelnek, hogy az éghajlati válság már a kulturális élet működését is közvetlenül veszélyezteti: a hőhullámok és a szélsőséges időjárási események fesztiválokat, szabadtéri koncerteket és turnékat zavarhatnak meg, miközben növelik a rendezvények költségeit.
A művészek szerint a Rosebank fejlesztéséből származó kőolaj többségét várhatóan exportálnák, az árát pedig a világpiac határozná meg. Ezért vitatják azt az érvet, hogy a mező megnyitása olcsóbb energiát biztosítana a brit fogyasztóknak. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az északi-tengeri olaj- és gáziparban dolgozók száma az újabb kitermelési engedélyek ellenére az elmúlt évtizedben több mint a felére csökkent.
A Rosebank a brit kontinentális talapzat legnagyobb, még kiaknázatlan olajmezője, mintegy 130 kilométerre a Shetland-szigetektől északnyugatra. Környezetvédő szervezetek számításai szerint az ott kitermelt és később elégetett fosszilis energiahordozók a mező teljes működési ideje alatt több mint 250 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával járhatnak. Ez a mennyiség Nagy-Britannia egyetlen évi teljes kibocsátásának csaknem hetven százalékával egyenértékű.
A levél szerzői arra is emlékeztetik Burnhamet, hogy Manchester főpolgármestereként támogatta a fosszilis energiahordozók terjedésének megakadályozását célzó nemzetközi kezdeményezést. Miniszterelnökként azonban már „gyakorlatias megközelítést” sürgetett, amely a zöld átállás mellett számol az olaj- és gázkitermelés további fenntartásával is.
– Választhat: a fosszilisenergia-ipar mellé áll, és jóváhagyja a Rosebank fejlesztését, vagy azok mellé, akiknek együtt kell élniük a döntés következményeivel
– fogalmazott Brian Eno.
A beruházó a The Guardian beszámolója szerint másként ítéli meg a projekt jelentőségét. A Rosebankot és a szintén engedélyezésre váró Jackdaw gázmezőt működtető Adura szerint a két fejlesztés összesen 10,8 milliárd font beruházást hozna, amelynek több mint háromnegyedét Nagy-Britanniában költenék el. A vállalat számításai szerint az építkezés legintenzívebb szakaszában 3500 munkahely jöhetne létre, a kitermelés ideje alatt pedig mintegy 880 állás maradna fenn.
Neil McCulloch, az Adura vezérigazgatója nemzetgazdasági szempontból jelentős vállalkozásoknak nevezte a két projektet. Álláspontja szerint a Rosebank és a Jackdaw növelné a belföldi energiatermelést, munkahelyeket és gyakornoki lehetőségeket teremtene, adóbevételt hozna, valamint kiszámíthatóbb jövőt biztosítana a brit energiaipari beszállítóknak.
A Rosebank és a Jackdaw fejlesztését még az előző, konzervatív kormány hagyta jóvá, az engedélyeket azonban egy környezetvédelmi szervezetek által indított jogi eljárás nyomán hatályon kívül helyezték. A bíróság szerint az engedélyezéskor nem vették megfelelően figyelembe azt a kibocsátást, amely nem közvetlenül a kitermeléskor, hanem az olaj és a gáz későbbi elégetésekor keletkezik. A brit kormánynak ezért új környezeti hatásvizsgálatok alapján kell döntenie a beruházásokról.
A Rosebankról tartott társadalmi konzultáció augusztus 17-én zárult le. A kormány ezután határoz a projekt jövőjéről, valamint az Aberdeen közelében tervezett Jackdaw gázmező sorsáról. A döntés azért is politikai jelentőségű, mert megmutatja, miként próbálja összeegyeztetni a brit vezetés az energiabiztonság és a munkahelyek védelmét a vállalt klímacélokkal.
