Kedd délután a közmédia közzétette a hivatalos honlapján azt a 483 oldalas dokumentumot, amit a Magyar Távirati Iroda (MTI) külpolitikai munkacsoportja (Pro Domo) állított össze arról, hogy az Orbán-kormány hogyan befolyásolta éveken keresztül a nemzeti hírügynökség működését. A dokumentum olyan 2015 és 2026 között született belső levelezéseket és cikkeket tartalmaz, amelyek rávilágítanak a politikai kézi vezérlésre, a cenzúrára és a propaganda gyártásának folyamatára.
„A dokumentumok közvetlen bizonyítékként rögzítik a vezetői utasításokat, valamint azokat a híreket, amelyek kiadását megtiltották vagy amelyek tartalmát módosították. A rendelkezésre álló iratok alapján e hírekkel szemben szakmai kifogás nem merült fel, csupán azok tartalma nem illeszkedett az Orbán-kormány propaganda narratívájába” – írta a Duna Médiaszolgáltató Zrt. közleményében. Folytatják az ügyben már korábban elrendelt belső vizsgálatot.
A közmédia korábban már közzétett egy 15 oldalas részletet a közel ötszáz oldalas dokumentumból, amely ugyan csak egy ízelítőt adott a hírügynökség Orbán-kormány alatti valóságából, mégis sokan megütköztek rajta. Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió volt csatornaigazgatója szerint például ez a legalja. „Ennél mocskosabb, aljasabb dolgot kollégák az elmúlt évtizedek alatt még nem csináltak, mint ez az arc és név nélküli »munkacsoport«. 10 éven keresztül milliós fizetéseket vettek fel szolgálva és kiszolgálva azt az »átkos Orbán rendszert«, miközben alattomos módon gyűjtötték az adatokat, információkat a saját kollégáikról.” – írta az MTVA Facebook-posztja alatti kommentben a nemrég kirúgott csatornaigazgató.
Narancs csíkos
Az MTI munkatársai a Kádár-korszakban szállóigévé vált „piros csíkos” kifejezés után szabadon nevezték el így a gyűjteményüket. A munkacsoport magyarázata szerint e kifejezés alatt megjelent kiadvány „a nyugati hírügynökségeknek a hazai közvélemény elől elhallgatott jelentéseit tartalmazta”.
Az MTI dolgozói gyűjtőneveket használva csoportosították az anyagokat, és egy magyarázatot is közöltek, hogy egyes kifejezések mit jelölnek. A „kuka” például a kidobott hírt, a „nulla” pedig a politikai okokból meg sem született hírt jelenti. Azt, hogy „utasítás”, „parancs” és „cenzúra” talán nem kell magyarázni.
A 2022-es választási kampányban a Direkt36 két cikkben már feldolgozta a hírügynökségben uralkodó kormányzati befolyást. A most közzétett gyűjteményben számos olyan levelezés szerepel, amelyek az említett cikkekben már négy éve napvilágot láttak. Akadnak azonban olyanok is, amelyeket eddig még nem ismert a nyilvánosság. Ebben a cikkben javarészt a dokumentum ezen részeinek érdekesebb és meghökkentőbb elemeit gyűjtöttük össze.
Rendelés
Számos elemmel bővült az a gyűjtemény, amely azt bizonyítja, hogy az MTI szerkesztőinek, dolgozóinak munkáját kormányzati körökből befolyásolták. Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnökeként egyértelmű, kérésnek álcázott utasításokat adott a hírügynökségnek, hogy mit és hogyan kell megírniuk. Ezt tökéletesen bizonyítja a már korábban nyilvánosságra került levél, amelyben Havasi egyértelműen megmondja, hogy mi legyen egy MTI-s hír címe és leadje.
A gyűjtésből előkerült azonban egy másik levél is, amelyet a volt helyettes államtitkár szintén a „Pitbull” becenévre hallgató Németh Zsolt csatornaigazgatónak küldött. „Szia, ebből tudnátok írni egy MTI-hírt, forrásként rám hivatkozva?” – fogalmazódik meg a kérésnek álcázott ukáz Havasi levelében.
Egy ilyen felülről jövő utasítás pedig valahogy így csapódhat le a dolgozók levelezésében:
Olyanra is volt azonban példa, hogy Varga Judit, a kegyelmi botrányban megbukott igazságügyi miniszter sajtósa határozta meg, hogy mi legyen egy cikk címe. Erre az alább látható kép a bizonyíték.
Az MTI munkatársai szerint a kormányzat időről időre kiküldte a hírügynökségnek azokat az eseményeket, amelyekről kötelező beszámolniuk. Az alábbi felvételen például egy „RENDELÉS” címmel ellátott levelet közvetít a teljes kiadásért felelős vezető szerkesztő az MTI munkatársainak, amely szerintük ékes bizonyítéka annak, hogy ezek nem fakultatív programok voltak. „A benne szereplő információk minden kétséget kizáróan a Kormányzati Tájékoztatási Központtól (KTK) származnak” – írják a dokumentumban. A KTK a Rogán Antal által vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs szerveként működött.
Előfordult, hogy az MTI munkatársai nem voltak hajlandóak végrehajtani az utasításokat, vagy szót emeltek azok ellen. Ilyen alkalmakkor születhettek azok a levelek, amelyekben a felülről érkező rendelések végrehajtására kötelezték a dolgozókat, hozzátéve, hogy felesleges vitatkozniuk. Alábbi például egy vezető szerkesztő üzenete.
A kormányzati narratívával összhangbanA bemutatott levelezések alapján az MTI munkájának egyik legfontosabb alakítója az volt, hogy az Orbán-kormánynak kedves cikkek szülessenek, amelyek jól illeszkednek a kormányzati narratívába. Ennek érdekében sokszor tiltásokat vagy kötelező szófordulatokat, kifejezéseket vezettek be. Kötelező volt továbbá olyan témákkal fokozottabban foglalkozni, amelyek kiszolgálták a kormányzat aktuális politikai érdekeit.
Egy már korábban is nyilvánosságra került levelezés például az ellenzéki kifejezés tiltásáról tanúskodik. Az objektív jellemzés helyett kéretik inkább a baloldali jelző használata.
Ha viszont a kormánynak abszolút nem kedves magas inflációról kellene beszámolni, akkor az újságíró még véletlenül se mondja el a pontos adatot, hanem az alábbi javaslatok alapján árnyalja a helyzetet.
Az elemzőkkel is csínján kellett bánni, hiszen normális esetben azok bármit mondhatnának. Az MTI-ben azonban nem a szabad véleményalkotás volt a prioritás, hanem a kormánypropaganda gyártása. Az alábbi levél megszületésének az a helyzet lehetett a kiváltó oka, hogy az elemző a vártnál kevésbé hízelgő véleményt alkotott a kormányzat politikájáról. A levél szerzője könyörögve kéri az MTI munkatársát, hogy ne legyen dühös rá, és inkább a pozitívumokat emelje ki, ugyanis „az elemzőket ilyen negatív véleményt formálva” nem lehet kiadni. A kialakult probléma orvoslására a szerző Ráthy Sándor vezető szerkesztő javaslatát tolmácsolja: „ügyesen” kell megírni.
2022 februárját írjuk, amikor a Fidesz-kormány a választási kampányban a rezsicsökkentést kezdte el tematizálni. Ekkor a kormánypropagandával összhangban egy „kreatív” feladat érkezett az MTI-hez:
A 2026-os választási kampányban az Orbán-kormány narratíváját még mindig a háború veszélye uralta. A háborús pszichózis fokozása volt a cél, szóvalarra kérték a hírügynökség munkatársait, hogy gyártsanak még több hírt az orosz-ukrán háborúról.
„Elesett”
Mint ismert, az MTI-ben engedélykötelesek voltak azok a témák, amelyek a kormány számára érzékenyek lehettek. Az ilyen témákban írt cikkeket egy hierarchikus láncon keresztül egészen a csatornaigazgatónak, sőt erős a gyanú, hogy sok esetben kormányzati szereplőnek kellett elküldeni, aki eldöntötte, hogy egy adott anyag publikálható-e. Az alábbi levélben Végh Sándor vezető szerkesztő arról tájékoztatja az MTI külpolitikai munkatársait, hogy kibővült az engedélyköteles témák köre.
Az MTI munkatársainak gyűjteményében rengeteg olyan cikk található, amelyeket a munkacsoport a „kuka” kategóriába sorolt. Ezek a cikkek nem mentek át az engedélyeztetésen, tehát nem jelenhettek meg, méghozzá azért, mert nem vetettek jó fényt a kormányra. Egy adott cikk kukázásának tényét általában az úgynevezett „főcsövek” (főszerkesztő-helyettesek, teljes kiadásért felelős vezető szerkesztők) közölték az illetékes szerzővel. Ehhez pedig gyakran olyan szellemes kifejezéseket hívtak segítségül, mint az „elesett”, „elbukott” vagy „elvérzett”. Jól szemlélteti ez az analógia, hogy az MTI-ben egy cikknek mint egy harcosnak mennyi megpróbáltatáson kellett keresztül mennie, hogy a végén publikálásra kerüljön.
Sok esetben a vezetés olyan cikkeket sem hagyott publikálni, amelyek látszólag teljesen ártalmatlanok voltak az Orbán- kormány politikájára nézve. A 483 oldalas dokumentum egyébként tele van kidobott cikkekkel, egy jelzésértékűt azonban mindenképp érdemes kiemelni. Történt ugyanis, hogy a Riporterek Határok Nélkül újságírói jogvédő szervezet 2021-ben is elkészítette az éves sajtószabadság-index szerinti országrangsorát. Magyarország európai országként a 180-as listán a 92. helyen szerepelt, ami enyhén szólva nem egy pozitív eredmény. Az MTI munkatársa az országrangsorról írt cikkének csak a vége felé említette meg Magyarországot, munkáját azonban így sem engedték publikálni. Összefoglalva tehát, a nemzeti hírügynökség nem publikálhatott egy olyan országrangsorról írt cikket, amely a saját országa sajtószabadságának negatív helyzetét mutatja.
