MNB;visszaélések;parlamenti vizsgálóbizottság;első ülés;

Felelős kerestetik

Szerdán kezdi meg a munkáját az MNB-nél történt visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság

Csőszi Attila, a vizsgálóbizottság elnöke szerint a fő kérdések között szerepel, hogy a jegybanknál kik miatt és hova tűnt a közpénz, kik húzták belőle a legnagyobb hasznot, és mire költötték.

Szerdán 13 órakor tartja első ülését az Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság – közölte vasárnap este a Tisza-frakció. Csőszi Attila, a vizsgálóbizottság elnöke a Facebookon közzétett videóban kijelentette: több százmilliárd forint közpénz került a jegybanki alapítványokba, és a vizsgálatnak egyebek mellett azt kell feltárnia, hogy mi történt ezekkel a forrásokkal.

Kik miatt és hova tűnt a közpénz, kik húzták belőle a legnagyobb hasznot, és mire költötték – sorolta a tiszás politikus a legfőbb kérdéseket, amelyekre választ kell találnia a vizsgálóbizottságnak, amely a kormánypárti frakció kezdeményezésére jött létre.

Csőszi Attila a feltárandó visszaélések között említette, hogy Kecskeméten 144 milliárd forintot kapott a Neumann János Egyetem és a Tudásváros, ám a pénz jelentős részét, 127,5 milliárd forintot eltőzsdéztek. Szólt a balatonakarattyai ingatlanról is, amelynek felújítására közlése szerint 20 milliárd forintot fordítottak, majd 9 milliárd forintért kínálták értékesítésre. Az MNB székházával kapcsolatban azt vetette fel, hogy az eredetileg tervezett 55 milliárd forintos költség végül 105 milliárd forintra emelkedett. – A testület célja annak megállapítása, hogy kik voltak felelősek a történtekért, és az, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő – mondta a vizsgálóbizottság elnöke.

Amint arról a Népszava is beszámolt, az Országgyűlés még június 8-án 142 igen és egy nem szavazattal, 43 tartózkodás mellett választotta meg a vizsgálóbizottság tagjait.  A testület elnöke Csőszi Attila, alelnökei Tuzson Bence (Fidesz) és Apáti István (Mi Hazánk), tagja Sopov Ildikó Éva (Tisza), Weigand István (Tisza) és Hargitai János (KDNP) lett. Akkor meghatározták a konkrét célt is: annak feltárása, hogy az MNB korábbi működésében, különösen az alapítványi vagyonkezelésben, az Optima-csoporton keresztüli befektetési struktúrákban, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során miként sérülhettek az átláthatóság, takarékosság, közpénzvédelem és felelős gazdálkodás követelményei. Tevékenységéről a bizottság december 31-ig készít jelentést, amelyet az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

„A Fidesz valamennyi tagjának és minden magyar embernek joga van ahhoz, hogy szabadon kifejezze ellenérzését a tiszás önkényuralmi rendszerrel és képviselőivel szemben.”