„Az, ami történt, a Tisza által elfogadott, súlyos koncepcionális hibától szenvedő médiatörvény következménye. Tudtam, hogy körülbelül ez fog következni” – kommentálta lapunk kérdésére Majtényi László alkotmányjogász, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) volt elnöke, hogy a parlament művelődési bizottsága nem támogatta a Független Közmédia Testületbe delegált ellenzéki jelölteket.
Az április 12-ei választási forradalomkor azt ünnepelte az ország, hogy megszabadultunk a sajtószabadságot megnyomorító, a szabad sajtót gettóba szorító és kiéheztető Orbán-rendszertől – mondta Majtényi László.
Az eufória után a Tisza – ráadásul mértékadó szakértők mellőzésével – kidolgozta és hirtelen benyújtotta az új médiatörvényt, amely azonban nemhogy megszüntette volna a közmédia pártpolitikai kiszolgáltatottságát, hanem megerősítette azt.
Minden hatósági és pénzosztó testületet úgy hoztak létre – így van ez a tulajdonosi jogokat gyakorló Független Közmédia Testület és a Sajtóalap esetében is –, hogy a tagok harmadát a Tisza adja, a másik harmadát a sajtószabadságot felszámoló Fidesz maradéka és a Fidesztől is jobbra álló szélsőjobb. Elvileg a harmadik harmadba kerülnek a sajtószakmai szervezetek és a civilek jelöltjei. Majtényi László szerint ez azt jelenti, hogy a törvény a teljes médiafelügyeletet kiszolgáltatja a pártpolitikának.
A Független Közmédia Testületbe a Fidesz Siklósi Beatrixot, a KDNP Martí Zoltánt, a Mi Hazánk Moys Zoltánt jelölte. Martí Zoltán előzőleg az MTVA online igazgatóságának vezetője volt, személye révén egyfajta jogfolytonosság jött volna létre a fideszes kurzus és a mostani közmédia között. Még inkább érvényes ez Siklósi Beatrixra, a Kossuth Rádió nemrég menesztett csatornaigazgatójára. 2014-ben, amikor kinevezték a vallási műsorokkal is foglalkozó főszerkesztőség élére, Erdő Péter bíboros és más egyházak vezetői közösen tiltakoztak ellene: levelükben azt írták, hogy nyíltan kirekesztő és antiszemita megjegyzései, nyilatkozatai alkalmatlanná és hiteltelenné teszik az egyházi műsorok felügyeletére. Miután kiderült, hogy a Fidesz őt jelöli a közmédiás testületbe, hasonló okokból petíció indult vele szemben.
A dokumentumfilmes Moys Zoltán – máskülönben Lezsák Sándor veje – egyike volt azoknak, akik megszervezték a neonáci és más szélsőjobboldali csoportok által nagy becsben tartott, évente megrendezett Kitörés emléktúrát. Nem teljesen világos, egyáltalán miért vállalta el, hogy egy demokratikus testület tagjának jelöljék. 2024 tavaszán ugyanis a Mi Hazánkhoz kötődő Magyar Jelennek nyilatkozva közölte: „nem hiszek a demokráciában. Ezt az egész demokráciának nevezett álságos rendszert nem érzem magaménak. Hazugnak tartom az emberi jogokról, a szabad véleménynyilvánításról, a sajtószabadságról, az egyén önmegvalósításáról hirdetett maszlagjait”.
Majtényi László elemi követelménynek nevezte, hogy a vállalhatatlan ellenzéki jelölteket a tiszás többségnek el kellett utasítania. Az elhibázott médiatörvényből azonban újabb és újabb problémák adódnak majd.
Olyan problémák – jegyezte meg –, amelyek nem a Fidesszel, hanem már az 1996-os médiatörvénnyel kezdődtek. Felidézte, hogy 2009-ben az MSZP és a Fidesz közötti „szégyenteljes frekvenciapaktum” miatt mondott le az ORTT elnöki posztjáról. Úgy látja, ismét beindulhatnak azok a rémes politikai alkuk, amelyeket annak idején – a megfelelő törvényi feltételek hiánya miatt – neki sem sikerült megakadályoznia.
A szabad sajtónak – hangsúlyozta Majtényi László – minden normális országban az a feladata, hogy az aktuális kormányzatot méltányos bírálatban részesítse. Adott esetben ez a bírálat lehet nagyon radikális is, akkor, ha a parlamenti többség súlyos hibákat követ el. „A mézeshetek törvényszerűen elmúlnak. Nem hiszem, hogy a Népszava például szó nélkül hagyna bármilyen kormányzati hibát” – fogalmazott. A közszolgálati médiának pedig alapvető feladata, hogy a társadalomban meglévő minden releváns véleménynek, álláspontnak teret adjon.
A jogot – folytatta – nem szabad abszolút tényezőnek tekinteni: a közszolgálati média, ha tisztességes és kompetens emberek vezetik, elméletileg a rossz törvényi háttér ellenére is működhet jól. Az ORTT volt elnöke ezzel együtt kifejezetten pesszimista. A helyes megoldás az lett volna, ha szakmai irányítás alá helyezik a médiahatóságot és a forrásokat elosztó testületet.
„Nem így kellett volna csinálni, nem tudok mást mondani. A médiatörvény nagyon el lett rontva”
– jelentette ki Majtényi László, aki nyilvánvalónak tartja, hogy a közelmúltban elfogadott mostani helyett új médiatörvényre lenne szükség.
A Fidesz Siklósi Beatrixot, a Kossuth rádió kirúgott csatornaigazgatóját jelöli a Független Közmédia TestületbeMegvan a három személy, aki a közmédia tulajdonosi testületében a szakmai szempontokat képviselheti