Vlagyimir Putyin orosz elnök a hét elején olyan rendeletet írt alá, amely a dróntámadások elleni nem megfelelő védelmet és a keletkezett károk késedelmes helyreállítását kellő alapnak nyilvánítja ahhoz, hogy magánvállalatokat átmenetileg állami irányítás alá vonjanak. Megfigyelők szerint a jogszabály új utat nyit az orosz gazdaság feletti kormányzati ellenőrzés és a hadigazdálkodás kiterjesztése előtt. A rendelet egy olyan eljárást terjeszt ki, amelyet a külföldi tulajdonú vállalatokkal szemben Oroszország már 2023 óta alkalmaz – állapította meg az állami felvásárlásokat figyelő orosz ügyvédi iroda, a Nyektorov, Szaveljev és Társai (NSP).
Beszámolók szerint a szöveg nem határozza meg, hogy mi számít „nem hatékony” drónvédelemnek, sem azt, hogy milyen gyorsan kell helyreállítani egy dróncsapásban megrongálódott létesítményt. Az érintett ágazatok közé tartozik az energia, az ipar, a távközlés, a közművek, a közlekedés, a logisztika, a létfontosságú infrastruktúra és minden olyan helyszín, amelyek Oroszország biztonsága vagy gazdasági stabilitása szempontjából fontosnak tekinthető.
Egy vállalatnak nem is kell elveszítenie valamely létesítményét ahhoz, hogy az intézkedés alkalmazható legyen.
A 604. számú elnöki rendelet lehetővé teszi a fellépést késedelmes biztonsági intézkedések, biztonsági szabályok megsértése,
a normál működést veszélyeztető magatartás, a drónvédelem hatástalannak ítélt lépései vagy az elszenvedett károk késedelmes helyreállítása esetén is.
Gumiszabályok időkorlát nélkül
A rendelet a külföldi tulajdonosokra is vonatkozik, beleértve az orosz vállalatokat irányító külföldi szervezeteket és állampolgárokat. Az ideiglenes kezelésbe vétel pedig az illető csoport oroszországi vagyonának, értékpapírjainak, orosz cégekben meglévő részesedéseinek és vagyonelemeinek akár egészét is érintheti – a szabály ugyanis nem korlátozódik kizárólag a sérült vagy sebezhető létesítményekre.
Az elnöki rendelet emellett időkorlátot sem szab. Putyin utasíthatja a kormányt az ideiglenes irányítás megkezdésére, majd annak megszüntetésére is. Alapesetben a Szövetségi Vagyonkezelő Ügynökség (a Roszimuscsesztvo) veszi át a tulajdonos hatásköreit – a vagyonelemek fölötti rendelkezés kivételével –, de az állam mást is kijelölhet, kommentárok szerint akár egy közvetlen versenytársat is. A beavatkozások költségeit a vállalat bevételeiből fizetik.
A háború elérte Moszkvát, az ukránok megtalálták a módját, hogyan kopoghatnak be a vérontáshoz rideg közönnyel viszonyuló oroszokhozIsmét üzemanyaghiány sújtja Oroszországot, tíz kútból hétnél nincs benzinGyenyisz Manturov első miniszterelnök-helyettes igyekezett eloszlatni az első aggodalmakat. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint azt mondta, hogy az intézkedést szelektíven, meghatározott biztonsági feladatokra fogják alkalmazni, és a formális tulajdonjogot nem fogja érinteni.
Az Ukrajna fokozódó légicsapásai elleni védekezés kudarcát kimondatlanul is elismerve, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden azt hangsúlyozta, hogy „a kritikus infrastruktúrát célzó dróntámadások nyilvánvaló fenyegetésével” néznek szembe, s a vállalkozók „gyakran nem fordítanak kellő figyelmet” a drónok elleni biztonságra. Oroszországnak ezért „intézkedéseket kell tennie”.
A rendelet azonban ellentmond a józan észnek: ha egy finomítót, raktárt vagy gyárat találat ér, a tulajdonost büntethetik meg, amiért nem tudta ezt elhárítani – miközben a háborút a Kreml indította, és Oroszország légvédelmi rendszere felelős a légicsapások elleni védekezésért.
A Komszomolszkaja Pravda újságírója, Alekszandr Koc rámutatott e bökkenő gyakorlati oldalára is. „Az orosz törvények, írta Koc, nem kötelezik a vállalkozásokat telephelyeik drónok vagy cirkálórakéták elleni védelmére. Ilyen lépésekhez engedélyek széles körét kell beszerezni, a magán őrző-védő cégek pedig nem könnyen tehetnek szert a sörétes puskáknál komolyabb fegyverekre.”
A prágai központú Current Time televíziónak nyilatkozó Dmitrij Oreskin politológus szerint
a Kreml döntése valójában „a putyini eliten belüli, a harc módját illető megosztottságot mutatja. Nem a háború ellen vagy mellette beszélnek, hanem arról, hogyan kéne folytatni.”
Ez arról árulkodik, mondta Oreskin, hogy készek az SZVO-t (a különleges katonai műveletet) az ipar leigázásának sztálinista módszereivel „totális állami háborúvá” változtatni.
A légvédelem kudarca és a gazdaság „mozgósítása” áll a háttérben
Putyin elnök a rendeletet az orosz olajfinomítók, kikötők és raktárak ellen hetek óta tartó ukrán támadáshullám közepette adta ki.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június végén „40 napos befolyásolási műveletet” jelentett be, hogy Moszkvát tárgyalóasztalhoz kényszerítsék. Azóta mélységi csapások sorozata érte nem csupán az orosz olajfinomítókat (az országos kapacitás több mint felét kiiktatva), kikötői terminálokat és az árnyékflotta Azovi-tengeren hajózó tankereit, de az orosz e-kereskedelmi piac felét ellenőrző Wildberries óriáscég országszerte több mint két tucat raktárát is.
A múlt héten Ukrajna hozzákezdett a nagyságra második orosz online piactér, az Ozon raktárainak támadásához is, aminek nyomán a cég részvényeinek árfolyama hétfőn több mint 29 százalékkal zuhant.
Augusztus közepére Oroszország-szerte súlyos üzemanyaghiány lépett fel, és a kereskedelmi raktárak elleni dróntámadások hulláma Kijev szerint fennakadásokat okoz a katonai áruk orosz frontvonalba történő áramlásában is. A károk emellett több százezer, az áruját a Wildberries platformján keresztül értékesítő vállalkozót sújtottak, akiknek veszteségeit az állam nem tudja megtéríteni. Emiatt felmerült egy jelentős pénzügyi sokk kockázata is, amelyet azonban az orosz közgazdászok vitatnak.
A százmilliárdokra rúgó veszteségek azonban, nemhogy csillapították volna a Kreml elszántságát a háború folytatására, de válaszul kiterjesztette az ukrán városok és kritikus infrastruktúra elleni pusztító drón- és rakétacsapásait, egyfajta totális háborúvá változtatva az orosz ukrán konfliktust.
Kételyek a gazdaság állóképességével kapcsolatban
Az elmúlt hetekben mindazonáltal kételyek felmerültek fel Moszkvában a háborúra átállított orosz gazdaság állóképességével kapcsolatban. Ezek megfogalmazása miatt bocsátották el augusztus közepén Andrej Klepacsot, a VEB állami fejlesztési társaság vezető közgazdászát. De Szergej Szobjanyin, Moszkva nagy hatalmú polgármestere is aggodalmát fejezte ki amiatt a folyamatosan teret kapó elképzelés miatt, hogy a civil gazdaság egészét a háború szolgálatába kéne állítani.
„Ha nincs békés életet biztosító gazdaság, akkor nem lesznek adók, nem lesz jövedelme a lakosságnak... És az élet megölése, a normális gazdaság megölése egyet jelent az ország megölésével” – mondta Szobjanyin
a TASZSZ hírügynökség vezérigazgatójának, Andrej Kondrasovnak adott augusztus 5-i interjúban, lényegében arra figyelmeztetve, hogy Oroszország nem fokozhatja végtelenségig a hadiipari termelést, a védelmi kiadásokat és a háborús mozgósítást.
Szavai egyre hangsúlyosabban csengenek vissza, miközben Putyin minden jel szerint 3-500 ezer újabb katona mozgósítására készül a szeptember 18-20-i orosz parlamenti választások után.
