A ChatGPT mesterséges intelligencián (AI) alapuló chatoldalt, valamint az alapjául szolgáló „nagy nyelvi modellt” fejlesztő OpenAI vezetője, Sam Altman a Founders című podcast műsorán nemrégiben hamut szórt a fejére. Elismerte, hogy a kollégáival nem magyarázták el jól az embereknek a technológia előnyeit, de azt sem, hogyan lehetne mérsékelni az AI hátrányos következményeit. Utóbbiak sorában pedig a megjósolt munkaerőpiaci apokalipszis előtt már jelen időben beszélhetünk a környezetvédelmi és energetikai problémákat felvető adatközpontokról, az AI-forradalmat meghajtó infrastruktúráról.
Az USA jelenlegi polarizált társadalmában egyetlen közös ügy köti össze a demokrata és republikánus szavazókat: egyikük sem támogatja, hogy adatközpont épüljön a lakóhelye közelében. Az ellenállás a számok nyelvén is egyértelműen kifejezésre jut. A Gallup által márciusban közzétett felmérés szerint a válaszadók 71 százaléka ellenezte, hogy az otthona mellett adatközpontot létesítsenek. Közülük 48 százalék „erősen” ellene volt egy hasonló beruházásnak.
A párthovatartozás szerinti megoszlás sem árnyalja érdemben a képet: a demokrata megkérdezettek 75, a függetlenek 74, a republikánusok 63 százaléka mondott nemet ezekre a projektekre. Összehasonlításképpen a megkérdezettek közül csak 53 százalék ellenezte az atomerőmű létesítését az otthonához közel, tehát az adatközpont-fóbia ma még a radioaktív sugárzást övező félelmeken is túltesz.
Az elégedetlenség forrása nem valami újfajta gépromboló mozgalom vagy technofób szemlélet, hanem az amerikai kultúrával ellentétes, felülről lefelé történő erőltetett döntéshozatal. A tiltakozás remek példája a New Jersey-i Vinelanden létesítendő adatközpont elleni lakossági fórum (town hall meeting) megszervezése. Az ellenállás hiábavaló volt, a városi tervezőbizottság végül jóváhagyta az építést, ám a techcégek legfeljebb egy csatát nyertek meg, a háborút még nem.
A novemberi kongresszusi helyekért zajló félidős választások előtt a politikusok is árgus szemmel figyelik a szavazók reakcióit.
Sokatmondó adat, hogy már tavaly novemberben New Jersey államban az adatközpontok építésére vonatkozó szigorított szabályozás ígéretével tudott győzni a kormányzóválasztáson Mikie Sherrill demokrata párti jelölt, ahogy „a világ adatközpontszívének” tartott Virginiában hasonló programmal került az állam élére Abigail Spanberger is.
A technológiai innovációt rendszerint támogató Demokrata Párt tehát felfedezte, hogy az adatközpontokkal szembeni elégedetlenséget sikeresen kötheti össze az amerikaiakat sújtó megélhetési válsággal. Ruben Gallego, Arizona állam demokrata párti szenátora például kifejezetten rámutat az AI-cégek és szupergazdag vezetőik, valamint az átlag választópolgár között húzódó szakadékra. Telerakják a területet adatközpontokkal, mert a föld olcsó, a telkek pedig feketék és latinók lakta területen találhatók, ahol (a cégek) kisebb ellenállásba ütköznek – fogalmazott a fiatal szenátor. Mások pragmatikusan pályát változtattak az elégedetlenség láttán. Pennsylvania demokrata párti kormányzója, Josh Shapiro korábban jelentős adókedvezményekkel csábította az államba a mesterséges intelligenciában utazó befektetőket, ám mára a beruházások korlátozása mellett foglalt állást.
A reakció azonban nem csak a liberális nagypártot jellemzi. Az elkötelezett trumpista texasi kormányzó, Greg Abbott szintén hasonló korlátokat szabna a további fejlesztéseknek, ahogy a michigani szenátori helyért zajló verseny republikánus jelöltje, Mike Rogers is.
Annyi bizonyos, hogy a lakosság aggodalmai nem légből kapottak. Az adatközpontok üzemeltetése nagy mennyiségű hűtővizet igényel, amely jelentős terhet jelent a közösség ivóvízháztartására nézve. A vidéki településeket ellátó elektromos hálózatok pedig gyakran 50 vagy 60 éve működnek változatlanul, így kérdéses, hogy alkalmasak-e a nagyüzemi fogyasztók igényeinek a kiszolgálására.
A mesterséges intelligencia tehát már az ősszel kiemelt témája lesz a kampányoknak, a 2028-as elnökválasztáson pedig példátlanul nagy szerep juthat az új ipari forradalmat kirobbantó technológiának. Az adatközpontok körüli viták nagyban emlékeztetnek a hazánkba telepített akkumulátorgyárak elleni tiltakozásra. A civil összefogás példái Magyarországon sikerrel jártak. Nincs okunk mást feltételezni az amerikai népről sem.
