A szlovákiai kulturális életben példátlan bürokratikus és hatalmi átalakítás zajlik, amely gyökeresen megváltoztatja az állami múzeumok, színházak és művészeti intézmények mindennapi működését. Martina Šimkovičová kulturális miniszter és a tárca szolgálati hivatalának főtitkára, Lukáš Machala teljes hírzárlat mellett, az érintett szakmai szereplők megkérdezése nélkül hajtotta végre az utóbbi évtizedek legkiterjedtebb intézményi átszervezését. A pozsonyi szaktárca a nyár folyamán egyetlen direktívával módosította 29 alárendelt szervezet alapító okiratát és statútumát. Az érintett intézmények között megtalálható a Szlovák Nemzeti Múzeum, a Szlovák Nemzeti Színház, a Szlovák Nemzeti Galéria, valamint a kassai Szlovák Műszaki Múzeum is. A döntés értelmében a jövőben az összes nyilvános közbeszerzést és vásárlást egyetlen központi szerv, a Tárcaközi Létesítmények Igazgatósága (Správa rezortných zariadení – SRZ) végzi majd.
A pozsonyi minisztérium hivatalos indoklása szerint a központi beszerzési modell bevezetése jelentős pénzügyi megtakarításokat és időmegtakarítást eredményez az államháztartás számára. A tárca közleménye úgy fogalmaz, hogy a bürokratikus terhek központosításával az intézményvezetők több szabad kapacitást kapnak a szakmai, művészeti és közművelődési feladataik ellátására. Ezzel szemben a szlovák kulturális szféra korábbi vezetői, köztük Marek Maďarič, Natália Milanová és Silvia Hroncová egykori miniszterek határozottan elutasítják ezt az érvelést. Értékelésük szerint
a döntés valódi célja az intézményi autonómia teljes felszámolása és a költségvetési források feletti közvetlen politikai ellenőrzés megszerzése.
A rendszerszintű módosítást a minisztérium rendkívül gyorsan és a nyilvánosság kizárásával kényszerítette ki. A kulturális intézmények igazgatóival június végén megtartott hivatalos vezetői értekezleten a tárca vezetése még egyetlen szót sem ejtett a készülő szabályzatváltozásokról, csupán a szeptemberi viszontlátás reményében köszöntek el a jelenlévőktől. Alig néhány nappal később, július 2-án azonban az intézményvezetők hivatalos levelet kaptak a miniszter aláírásával. A dokumentum arról tájékoztatta őket, hogy az alapító okirataikat és statútumaikat július 1-jei visszamenőleges hatállyal módosították, s utasítást kaptak az új, jelentősen kibővített szabályzatok azonnali közzétételére a saját weboldalaikon.
Igor Valentovič, a pozsonyi Zenei Központ (Hudobné centrum) igazgatója elmondta, hogy a korábbi, négyoldalas alapító okiratuk helyét egy 11 oldalas, szigorú megkötéseket tartalmazó jogi dokumentum vette át. A független jogi elemzések szerint az új statútumban olyan szigorú bürokratikus elemek jelentek meg, amelyeknek egyetlen alapító okiratban sincs keresnivalójuk. A legnagyobb szakmai problémát az jelenti, hogy az intézményvezetők a jövőben még előzetes piaci piackutatást vagy árbecslést sem végezhetnek önállóan egy-egy beszerzés előtt. Ezzel párhuzamosan a jogi és pénzügyi felelősség továbbra is a helyi igazgatókat terheli, miközben a tényleges döntéshozatal és a beszállítók kiválasztása a minisztériumi háttérszervezet kezébe kerül.
A kialakult tarthatatlan helyzet miatt Igor Valentovič július végén hivatalosan benyújtotta lemondását a Zenei Központ éléről, kijelentve, hogy a szakmai autonómia teljes megvonása mellett nem tudja vállalni a felelősséget a szervezet költségvetéséért. A szaktárca ígéretet tett arra, hogy módszertani útmutatót küld az intézményeknek az új alapító okiratok alkalmazásához, ám ez az útmutató még az augusztus közepéig terjedő időszakban sem érkezett meg az érintett igazgatókhoz.
A bizonytalanságot tovább fokozza, hogy az egyes színházi és múzeumi vezetők eltérő módon értelmezik a visszamenőlegesen életbe léptetett minisztériumi direktívákat.
Maroš Schmidt, a Szlovák Dizájnközpont igazgatója szintén megerősítette, hogy semmiféle előzetes egyeztetés nem előzte meg a minisztériumi döntést. Schmidt kiemelte, hogy bár bizonyos univerzális műszaki cikkek vagy általános irodai szolgáltatások esetében a központi beszerzés gazdaságos lehet, a kulturális ágazat sajátos igényei nem húzhatók rá egyetlen kaptafára. Egy művészeti kiállítás, színházi díszlet vagy szakkatalógus megtervezésénél nem a legolcsóbb ajánlatot tevő kivitelezőt kell kiválasztani, elsősorban a szakmai zsűri döntése alapján a legmagasabb művészi színvonalat képviselő tervet. A központosított beszerzési rendszer alkalmazása így közvetlenül veszélyezteti a kiállítások és színházi produkciók vizuális minőségét.
A Szlovák Nemzeti Múzeum élére tavaly kinevezett Vieroslava Bernátová visszafogottabban nyilatkozott a központi átállásról. A múzeumigazgató jelezte, hogy a tárcával való egyeztetések csak a statútum módosítását követően kezdődtek meg, s az intézmény belső szabályzatait az év végéig kell hozzáigazítani az új minisztériumi elvárásokhoz. A múzeum jelenleg főként az európai uniós társfinanszírozású építési beruházásoknál működik együtt a központi beszerzési szervezettel, az átszervezésből származó tényleges pénzügyi megtakarításról azonban a múzeum vezetése egyelőre nem tudott pontos számadatokat felmutatni.
A feladatok elvonásának központi szereplője, a Tárcaközi Létesítmények Igazgatósága (SRZ) egy újonnan létrehozott minisztériumi szervezet, amelyet Martina Šimkovičová hozott létre 2024 februárjában. A kulturális szférát érintő általános költségvetési megszorítások és létszámleépítések idején ez a szervezet csaknem 12 millió eurós költségvetési keretet kapott a minisztériumtól. Az igazgatóság működését kezdettől fogva súlyos visszásságok és korrupciógyanús ügyek kísérik. Az intézmény a közelmúltban azzal került a szlovákiai sajtó címlapjára, hogy egy jelentősen túlárazott ingatlant vásárolt meg Kelet-Szlovákiában, emellett több kétes kimenetelű őrző-védő és felújítási megbízást adott át politikai kapcsolatokkal rendelkező magánvállalkozásoknak.
Natália Milanová korábbi kulturális miniszter felháborítónak nevezte, hogy a szaktárca egy olyan szervezet kezébe adja a teljes szlovákiai kulturális intézményrendszer pénzügyeit, amellyel szemben súlyos korrupciós és átláthatósági aggályok merültek fel. Milanová kiemelte a budmericei kastély luxusbútor-beszerzéseit, a martini skanzen tetőfelújítását, valamint a megkérdőjelezhető járműbeszerzéseket. Az egykori tárcavezető kijelentette: a korábbi tapasztalatok alapján a Tárcaközi Létesítmények Igazgatóságára még egy ceruza kihegyezését sem bízná rá, nemhogy a nemzeti múzeumok és színházak többmilliós költségvetését.
Silvia Hroncová, a szakértői kormány korábbi kulturális minisztere úgy véli, hogy a statútumok tömeges módosítása a szlovákiai kulturális intézmények függetlenségének szisztematikus felszámolását szolgálja. Rámutatott, hogy a döntéshozatali jogkörök elvonása működési káoszt, bürokratikus fennakadásokat és teljes politikai kiszolgáltatottságot eredményez. A szakember szerint példátlan helyzet alakult ki a szlovák kultúra újkori történetében, ahol a minisztérium vezetése nyíltan bizalmatlanságot fejez ki a saját szakmai intézményeinek igazgatóival szemben, miközben a pénzügyi forrásokat egyetlen átláthatatlan háttérszervezetbe tereli.
Marek Maďarič volt kulturális miniszter mérsékeltebb álláspontot képviselve rámutatott, hogy a központosított beszerzés bizonyos műszaki és üzemeltetési területeken racionális lehet, amennyiben világos szabályok kísérik. Ugyanakkor hangsúlyozta: a szakmai és művészeti tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások elvonása elfogadhatatlan korlátozás. A szaktárca a kritikai hangokra reagálva elzárkózott a megtakarításokra vonatkozó számszerű becslések közzétételétől, arra hivatkozva, hogy az eredményeket csak a működési adatok későbbi, objektív kiértékelése után mutatják be. A szlovákiai művészeti szféra képviselői mindenesetre a tiltakozások és az ellenállás folytatását mérlegelik a kulturális autonómia megőrzése érdekében.
Martina Šimkovičová kulturális miniszter munkássága
Martina Šimkovičová korábbi televíziós műsorvezető, aki a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jelöltjeként foglalta el a kulturális miniszteri széket a Robert Fico vezette kormányban. Hivatali ideje alatt a szaktárca intézkedései heves társadalmi és szakmai tiltakozásokat váltottak ki Szlovákiában. A miniszter nevéhez fűződik a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) átalakítása, a művészeti alapok feletti állami felügyelet szigorítása, valamint a Szlovák Nemzeti Színház és a Szlovák Nemzeti Galéria vezetőinek indoklás nélküli menesztése. Intézkedései miatt a kulturális ágazat dolgozói több alkalommal is tömeges tüntetéseket szerveztek Pozsonyban.
A Tárcaközi Létesítmények Igazgatósága
A Tárcaközi Létesítmények Igazgatósága (Správa rezortných zariadení – SRZ) a Szlovák Kulturális Minisztérium által 2024 februárjában életre hívott háttérszervezet. A szerv feladata a minisztérium alá tartozó kulturális és művészeti intézmények ingatlanüzemeltetési, logisztikai és közbeszerzési feladatainak ellátása. Létrehozása óta a szervezet működését éles politikai és sajtóbírálatok kísérik a költségvetési források átláthatatlan felhasználása, túlárazott ingatlanvásárlások és megkérdőjelezhető megbízások miatt. A szlovákiai kulturális szféra képviselői a szervezet terjeszkedésében az intézményi autonómia felszámolásának eszközét látják.
