Százmilliárdok vesznek kárba, most fizetünk az Orbán-kormány törvénytelen döntéseiért

Hamarosan a parlament elé kerül a 2026-os költségvetés módosítása, pontosabban fogalmazva pótköltségvetése. Nem egyszerű módosításról van szó, ugyanis a költségvetési törvényt alapjaiban kell átírni egyrészt az Orbán-kormány vaskos tervezési hibái, másrészt törvénytelen és vagy fedezet nélküli költekezései, valamint az uniós pénzek hazahozatala miatt. A pótköltségvetés az idei hiány mértékét 4218 milliárdról 7230 milliárd forintra emeli, ami 3012 milliárdos növekedés. Ezen belül a kiadások 5364 milliárd forinttal emelkednek, így az idén már várhatóan 49 145 milliárd forintot költ el az állam.

A kiadások egy része még vastagon az Orbán-kormány sara, ráadásul a két legnagyobb tétel az egyes cégeknek visszajáró, korábban törvénytelenül beszedett adók, nevesül 117 milliárd forintnyi bányajáradék, illetve 233 milliárd forintnyi szén-dioxid-kvótaadó visszafizetése. A két adóról már kivetésekor sejthető volt: nem biztos, hogy kiállják a törvényesség próbáját, ennek ellenére kivetette az Orbán-kormány és be is szedte azokat. Az érintettek nem hagyták annyiban, perre mentek és végül az állam számára kedvezőtlen ítélet született. Ennek ellenére Orbánék nem intézkedtek az adók visszafizetésről, azt utódjukra hagyták, hadd bajlódjanak vele.

A terv az volt, hogy a külföldi – jellemzően osztrák és német tulajdonban lévő – építőanyagipari cégeket veszteségesre adóztatják, így azok elértékeltednek és NER-vállalkozók potom pénzen megszerezhetik azokat. Az Orbán-kormány számítása részben bejött: például a Zalakerámia Zrt. ugyan tönkrement, de az osztrák tulajdonosok nem adták el a céget, hanem a tevékenységet Romániába telepítették át. Ezzel 150 év után meg is szűnt Magyarországon a csempegyártás, bár az újabb hírek szerint magyar üzletemberek megpróbálják újraindítani a céget. Ezzel együtt az Európai Unió Bíróságának döntése szerint a 2022 után beszedett adót a magyar államnak vissza kell fizetnie, ez a tétel most 117 milliárd forinttal növeli az idei kiadásokat és a hiányt is.

A kvótaadó szintén – jelentős részben – büntetőadóként működött. Szintén a kiszorítani tervezett nagy CO2-kibocsátású építőipari cégekre vetették ki az adót, de belekerült a szórásba Bige László magyar milliárdos Nitrogénművek Zrt.-je is, talán nem teljesen függetlenül attól, hogy Bige az elmúlt évtizedben folyamatosan harciasan kritizálta az Orbán-kormányt és kapcsolt NER-részeit. Az érzés kölcsönös volt, az Orbán-kormány is szisztematikusan próbálta tönkretenni a Nitrogénművek Zrt.-t – ennek csak egy eleme volt a kvótaadó. Nagyobb összeg jár vissza a MOL Nyrt.-nek,  ők is nagy szén-dioxid-kibocsátók voltak ugyanis.

A 2026-os költségvetés módosításában több olyan tétel is van, amit már elköltött a kormány – jelentős részben a választási osztogatás jegyében úgy, hogy arra nem is volt előirányzat. Így most kerül be a költségvetésbe például a 14. havi nyugdíj – amire nem képeztek fedezetet, ennek ellenére kifizették februárban. Így most utólag kell beállítani plusz 212 milliárd forintot a kiadások közé és mivel a bevételi oldalon nem áll semmilyen intézkedés, ez is a hiányt növeli. De az idei deficitet növeli a közszolgálati dolgozóknak szintén az év elején kifizetett 225 milliárd forint. A kormány tavaly találta ki, hogy minden közszolgálati dolgozónak egyszeri 1 millió forintot fizet ki otthonteremtési támogatásként. A támogatást fel lehet használni új lakás vásárlására vagy meglévő hitelek fizetésére. A gesztus nemes, ám fedezet erre a választási pénzszórásra sem volt.

Plusz 176 milliárd forint megy el a gyorsforgalmi úthálózat fenntartására, amivel szintén nem számoltak Orbánék. Az ügyet az első botrányok között tárta fel az új kormány: a pénz nagy része a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt.-nek megy. Az ügyet még Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter robbantotta ki májusban: akkor derült ki, hogy a MKIF-nek járó 176 milliárd forint nem szerepelt a kiadások között. Az Orbán-kormány eredetileg 200 milliárdot szánt a koncessziós pályák fenntartására, ezt tervezte be a költségvetésbe, ám az összeget a MKIF kevesellte. A cég végül ígéretet kapott a kifizetésre Lázár János korábbi közlekedési minisztertől – ám ezt a kiadási tételt nem építették be a költségvetésbe – és az ígérvényre is csak az átadás-átvétel alatt derült fény.