Megduplázná a kormány Paks 2 idei támogatását

A tavalyi 160,8 milliárd forint után az idén már 206,6 milliárd forintot szán a Tisza-kormány a Paks II. atomerőmű kivitelezésére – ez derül ki abból a hivatalos anyagból amit a Költségvetési Tanács (KT) készített a 2026-os költségvetés módosításáról. Az idei pótköltségvetést – a költségvetés módosítását – a kormány napokon belül a parlament elé terjeszti, ám a KT-nek átadott anyagban az szerepel, hogy az idei kiadásokat az eredeti 95 milliárd forinton felül további 111,6 milliárd forinttal meg kell fejelni. Pontosabban ilyenkor nem közvetlenül az állam állja a számlát, hanem feltőkésíti a Paks II. Zrt.-t és az állami cég a Roszatomtól beérkező számlák ütemezésében fizet. 

A KT anyagából annyi derül ki, hogy többlettőkére „ a társaság által év eleje óta jelzett többletforrásigény miatt” van szükség. 

Úgy tűnik a Tisza-kormány a Paks II. Zrt. tőkeigényét akceptálja és azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy az idei kiadásokat emelje 206,6 milliárd forintra. A tőkeemelés valós igényét megkérdeztük a projektért felelős Gazdasági és Energetikai Minisztériumtól, ha kapunk válaszokat, frissítjük a cikket.

A két új, összességében nagyobb teljesítményű reaktor hűtését ugyanúgy a Dunára alapoznák, mint a meglévő négy energiatermelő blokk esetében. Paks 1 négy blokkja összesen 2000 MW áramot termel, a két új VVER-1200 blokk teljesítménye 2400 MW lenne, érhetően nagyobb hűtési igénnyel. Vagyis azonos hűtési hatásfok mellett több mint dupla annyi hűtővizet igényelne a hat reaktor a jelenleginél. 

A szakma egy része Paks 2 hűtési elégtelenségét már szinte az építés megkezdése óta folyamatosan jelezte, mondván, hogy két új, egyenként 1200 Megawatt teljesítményű, VVER-1200 típusú reaktor hűtését függetleníteni kell a Dunától – magyarán hűtőtornyokat kell építeni. Arról nem beszélve, hogy az eredeti tervek szerint átmenetileg Paks 1 és Paks 2 párhuzamosan működött volna, vagyis a Dunának két erőművet kellett volna hűtenie.

Az elmúlt hetek fejleményei nyomán – a Paksi Atomerőmű majdnem teljes leállása nyomán – az Országos Atomenergia Hivatal részéről is elhangzottak olyan vélemények, hogy a Paks 2 egyes engedélyeit ezek után nem lehet érvényesnek tekinteni. A feladat az lesz, hogy át kell tervezni a már épülő reaktorok hűtési rendszerét, vagy a teljes projektet le kell állítani. Magyar Péter miniszterelnök az elmúlt hetekben az energiaválság kapcsán többször elmondta, hogy Paks 2 ügyében a kormány még nem döntött, ellenben a teljes projektet átvilágítja, azt követően hozza meg a beruházás folytatásról a döntést.

Moszkvában kezdődött egy aláírással 

A projekt 2014 januárjában indult, amikor is Moszkvában Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor vigyázó tekintette előtt Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko az orosz állami Roszatom atomenergia konszern elnöke aláírta azt a nemzetközi – államközi - szerződést, ami utat nyitott az orosz konszern paksi erőműépítése előtt. (Közkeletű tévedés, hogy a szerződést Orbán Viktor maga írta alá - ez ugyanis nem igaz.) Az aláírás előtt nem volt sem versenyeztetés, sem más kiválasztási eljárás, azt az Orbán-kormány máig tisztázatlan megfontolásokból az orosz államra bízta, annak ellenére, hogy akkor is voltak más olyan cégek, amelyek képesek lettek volna hasonló teljesítményű, biztonságú reaktorokat leszállítani.

A Roszatom azt vállalta, hogy 10 milliárd euróért (akkori értéken 3000 milliárd forintért) 2024-re az első 2026-ra a második reaktor is kulcsrakészen üzembe helyezi. Ebből nem lett semmi. Évekig csúszott a projekt, mert az orosz szállító képtelen volt a meglévő orosz szabvány szerinti terveit az uniós elvárásokhoz igazítani, így azokat be sem tudta nyújtani engedélyezésre. De nem sikerült megszereznie a magyar kormánynak az uniós engedélyeket sem, bár ennek a késedelemben nem volt gyakorlati jelentősége, hisz az erőmű tervei amúgy sem készültek el.

Jelenleg az 5. reaktor munkagödrének a földmunkái elkészültek és az alaplemez betonozása folyik. Eközben a kivitelezők megkezdték a 6. reaktor földmunkáit is. Ha nem kellene újratervezni a projektet, akkor 2032 táján indulhat a mai tudásunk szerint az első reaktor, ám erre csekély az esély. 

Ha az eddigi számlákat az utolsó fillérig kifizetik, akkor a két munkagödör és a járulékos beruházások – a szimulátorközpont építése, szakemberek képzési költsége, a reaktortartályok legyártása - eddig 834 milliárd forintjába került az adófizetőknek, ami a tervezett költségek alig 25-28 százaléka. Más kérdés, hogy a projekt ára akár a duplájára, 5000-6000 milliárd forintra emelkedhet – ezt is tisztáznia kell a most folyó kormányzati átvilágításnak – vagyis a részszámla inkább még a teljes várható költség 14-15 százalékánál jár.