Szabolcs megyéből és térségéből készítik majd azokat a filmeket, riportokat, illetve szervezik meg azokat a programokat, amelyek segítségével szándékaik szerint több figyelmet irányítanak erre a vidékre, s jóval mélyebben mutatják be az emberi sorsokat, mint az a média napi rohanásában általában történik – jelentette be legutóbbi videójában Gulyás Márton a Partizán alapítója.
Ebből kiderült az is: nem véletlenül esett épp Penészlekre a választása. Gulyás édesapja és nagybátyja a Valóság síppal-dobbal, avagy tűzön-vízen át címmel 1968-ban forgatott itt dokumentumfilmet, amely akkoriban nagy port kavart. Az állampárt helyi vezetőinek nem tetszett, hogy kendőzetlenül bemutatták a valóságot, a szegénységet, a méltatlan lakhatási körülményeket, így később, 1977-ben már nem engedték bemutatni a dokumentumfilm tervezett folytatását sem. A partizános bejelentkezésből megtudható az is, nem hirtelen ötlet a stáb ideköltöztetése. Az elmúlt néhány évben már többször is jártak itt, rendezvényeken vettek részt, s maguk is szerveztek programokat a helyieknek, így kialakult már egyfajta kapcsolat.
Megkerestük Bíró Pétert, Penészlek 2024-ben megválasztott független polgármesterét, mondja el, mire számít a közösség, felkészültek-e a nagyobb médiafigyelemre, illetve milyen anyagi-szociális helyzetben van az a szabolcsi kis falu, ami a tervek szerint jó pár évig a Partizán kelet-magyarországi bázisa lesz, hogy aztán később alkotó- és vendégházként vagy önkormányzati bérlakásként szolgáljon. Az épület felújításához egyébként Gulyásék közösségi gyűjtést indítottak: ha valaki 20 000 forinttal beszáll az építkezésbe, azzal téglajegyet vásárol, így nevét felírják majd a penészleki házban a téglák egyikére, s így őrzik meg a nevét az utókornak is.
Gulyás Márton lemondott a Partizán főszerkesztői posztjáról– Nyilván a testülettel egyeztettünk, beszéltünk, úgyhogy tudunk róla, üdvözöljük a kezdeményezést – mondta a polgármester. – A településünk halmozottan hátrányos helyzetű, tehát emiatt nagyon sok család szorul segítségre. Mi próbálkozunk, amennyit tudunk, így az önkormányzat, meg jómagam is. Tizenöt közmunkást foglalkoztatunk jelenleg, de járnak ide Nyírbátorból, meg Nyírgelséről munkásbuszok, vagyis ha valaki szeretne dolgozni, akkor el tud helyezkedni. Igaz, ezek a munkahelyek sokszor három műszakot jelentenek, ami nehéz, de a faluban más munkalehetőség nincs. Tehát innen vagy Nyírbátorba, vagy Debrecenbe, vagy Budapestre, vagy külföldre kell menni. Nyilván a közintézményekben, aki mondjuk óvodapedagógusnak tanul, az el tudna itt helyezkedni, de ezek az állások be vannak töltve jelenleg.
A közel ezer fős településen van nyolcosztályos iskola, ami a mátészalkai tankerület fenntartásában működik, az óvoda pedig önkormányzati. Helyettesítő orvos heti négyszer két órában rendel, az asszisztenst az önkormányzat foglalkoztatja, a gyógyszertár rövidített nyitvatartással, de elérhető. A postát sem zárták be, sőt, miután az államtól megkapták a régi épületet, önerőből fel is újították.
Arra a kérdésre, hogy mivel közel van a román határ, a túloldaláról költöztek-e át ide családok az olcsóbb ingatlanárak miatt, a polgármester nemmel felelt. Romániába sem járnak át innen az emberek dolgozni, leginkább vásárolni ruccannak át Nagykároly vagy Érmihályfalva szupermarketeibe, ott ugyanis nemcsak olcsóbb, de jobb minőségű élelmiszereket is tudnak venni az itthoni kínálatnál.
A falu kicsit kiöregedő, de vannak azért jócskán fiatalok is – jegyezte meg Bíró Péter. Az iskolába nyolcvanan, az óvodába negyvenen járnak, a létszám nagyjából évről évre állandó, nincs nagy lemorzsolódás, annak ellenére sem, hogy sokan elhordják a gyerekeket Penészlekről óvodába, vagy iskolába a környező településekre, vagy a járási központba, Nyírbátorba.
Az előző fideszes vezetéstől azonban súlyos anyagi terhet örököltek.
– Volt egy államkincstári ellenőrzésünk, amely hiányosságot tárt fel a gyerekek korábbi szünidei étkeztetésével kapcsolatban. Az előző faluvezetés idején lett itt egy idősek otthona, amit egy nonprofit kft. üzemeltet: ennek ma is a hajdani polgármester asszony az ügyvezetője. Hozzájuk került át a házi segítségnyújtás, a szociális étkeztetés, a gyermekétkeztetés, meg a szünidei étkeztetés is, amelyek egyébként kötelezően ellátandó feladatok.
Korábban volt ugyan főzőkonyha a faluban, de azt valamiért bezárták, noha a felújítást 100 százalékban támogatta volna az állam, eszközbeszerzésre és mindenre. A közétkeztetést azóta újra megpályáztattuk, most Nyíracsádról, egy görög-katolikus iskolából hordják át ide az ebédet. Az államkincstári ellenőrzés azonban hiányosságokat talált a korábbi szünidei étkeztetés működtetésben, amit öt évre visszamenőleg vizsgáltak. Kiderült, hogy a nonprofit kft. minden évben 150 gyerekre számolta el az állami normatívát, miközben hiányzott a szülők nyilatkozata, hogy kérik-e nyáron az az ebédet vagy sem.
– Csak összehasonlításképp: az első ősszel, amikor én polgármester lettem, kiküldtük a szülőknek a nyilatkozatot, 90 fő kérte, utána tavasszal már csak 60, s azóta is körülbelül ennyi gyerekre kell főzni a szünidőben, szemben a papíron korábban lejelentett 150-nel – idézte fel.
– A korábbi hiányosságok miatt az Államkincstár öt évre visszamenőleg, kamatokkal együtt 29 millió 700 ezer forint visszafizetésére kötelezte az önkormányzatot, amit két év alatt kell törleszteni. Ahhoz, hogy ezt ki tudjuk fizetni, többször is kértünk az államtól rendkívüli támogatást az elmúlt két évben, de egyszer sem kaptunk. Úgyhogy most ezt nyögjük, emiatt nincs pénz járda- vagy útfelújításra, semmi egyébre – fogalmazott.
Pórul jártak az iparűzési adóval is. Egyetlen nagyobb cég működik Penészleken, amelyik pár éve magasabb összegű iparűzési adóbevételt tervezett és jelentett be a korábbinál, emiatt elvették a falutól a szociális normatív támogatást, mert az egy főre jutó iparűzési adó mértéke így átlépte a törvényben megszabott határt. Csakhogy a cég később nem fizette be a tervezett adót, mert elszámolta magát, de a tévedés miatt már nem lehetett „visszacsinálni” az elvett támogatást – amit nyilván fel lehetett volna használni a rászorulók támogatására.
Visszatérve a Partizánra: Gulyás Mártonnal egyfajta szándéknyilatkozatot kötött az önkormányzat a régi orvosi rendelő felújításáról és hasznosításáról. Ez nemcsak egy rendelő, hanem orvosi szolgálati lakás is volt, így több célra is lehet használni, a polgármester szavai szerint „ez csak a fantáziától függ”.
– Nyilván egy ilyen faluban vannak értékek, a csend, a nyugalom, s hát reméljük, hogy Mártonék jelenléte is valamilyen pozitívumot fog hozni a településre. Ők azt ígérték, hogy Kelet-Magyarország krónikásai lesznek, s mi azt az ígéretet kaptuk, hogy a jó történeteket, a pozitívumokat szeretnék bemutatni. Sokszor szerepel a hírekben a keleti régió, s általában negatív színben, mint például a Szavazat ára című film is volt arról, hogy vette meg a Fidesz errefelé az embereket. Jó lenne most megmutatni a térség másik oldalát, amit lehet szeretni, és remélem, hogy ez így lesz – fogalmazott Bíró Péter.
