A legnehezebb helyzetben a vendéglátás van, ahol az alágazati index -14 ponton stagnált, a szálláshely-szolgáltatás mutatója pedig egyetlen hónap alatt 8 ponttal, -8 pontra romlott. Egy év alatt a TKI összesen 4 pontot esett vissza, augusztusi értéke így megegyezik a nemzetgazdaság egészének mutatójával. A turizmus kilátásai ugyan kedvezőbbek, mint az építőiparé (-29 pont) és a kereskedelemé (-13 pont), de kissé elmaradnak az ipar (-8 pont) és a szolgáltatási szektor (-6 pont) értékétől.
A turisztikai szektoron belül kifejezetten éles különbségek rajzolódnak ki.
A vendéglátás indexe a leggyengébb és a jövőbeli várakozások is itt a legborúlátóbbak. A következő három hónapban a szállásadók 41 százaléka az előző év azonos időszakához képest a vendégéjszakák számának növekedését várja, 27 százalékuk stagnálásra, 32 százalékuk pedig visszaesésre számít. A vendéglátásban működők mindössze 11 százaléka vár növekedést a vendégforgalomban, 32 százalékuk stagnálást, míg 57 százalékuk visszaesést prognosztizál. Az egyéb turisztikai szektorban 28 százalék számít ügyfélforgalom-növekedésre, 48 százalék stagnálásra, 24 százalék pedig visszaesésre.
Sok vendéglátósnak ez lesz az utolsó nyara, 400 ezer forintért sem találnak takarítónőtPozitívumnak tekinthető viszont, hogy a TKI kutatás szerint a turizmus foglalkoztatási indexe -2 ponton áll, ami jobb a -4 pontos nemzetgazdasági átlagnál és a főbb ágazatok között is a legkedvezőbb mutató.
A vendéglátás számára minden jel szerint továbbra is kihívásokkal teli időszak jön.
A budapesti vendéglátóhelyek nyári teljesítménye jól példázza az ágazat gondjait. Kőrössy Zoltán, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének alelnöke a Turizmus Online portálnak úgy fogalmazott, hogy a fővárosi egységek “a szokásosnál csendesebb időszakot” élnek át. Ennek hátterében részben az orosz turisták - immár negyedik éve tartó - hiánya áll, lévén, hogy korábban a forgalom 6-7 százalékát ők adták a fővárosban és a gyógyvizes fürdőhelyeken. Ráadásul az átlagnál mindig többet költöttek. Hasonló kiesést okoz az izraeli vendégek elmaradása, miközben a távol-keleti – kínai, koreai, japán és szingapúri – utazók elérése a lassú járatindítások és a magas repülőjegyárak miatt nehézkes.
A helyzetet a forint erősödése is nehezítette, Magyarország rövid idő alatt 10-12 százalékkal drágábbá vált a külföldiek számára,
miközben az infláció lecsengésével az áremelések lehetősége is beszűkült, a költési hajlandóság pedig visszaesett. A vendéglátóhelyek költségcsökkentéssel, profilváltással, új szolgáltatások bevezetésével és alacsonyabb kategóriás kínálat felé nyitással próbálnak alkalmazkodni, de ezek az egyedi lépések iparági szinten nem oldják meg a problémákat a szakember szerint.
Rátelepszik a hőkupola a vendéglátásra is, már csak a panasz árad a Balatonnál