Augusztus 29-én lemondott a Corvin-láncról és az azzal járó testületi tagságáról Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus.
A kutató a Telexnek azt írta, hosszú mérlegelés után, elvi okokból hozta meg döntését, mert szerinte a Magyar Corvin-lánc Testület tényleges működése jelentősen eltér attól a szereptől, amelyet egy ilyen tekintélyű közösségnek fontos közéleti, tudományos és erkölcsi kérdésekben be kellene töltenie.
Krausz Ferenc részletes indoklását nem akarta nyilvánosságra hozni, a laphoz azonban más forrásból eljutott a lemondólevele. Ebben két olyan ügyet említett, amelyekben szembekerült a testülettel.
Az egyik kifogása az volt, hogy megítélése szerint a Corvin-lánc Testület lényegében egyetlen olyan jelentős közéleti, tudományos vagy erkölcsi kérdésben sem kívánt megszólalni, amelyben tagjainak tudása, tekintélye vagy erkölcsi felelőssége ezt indokolhatta volna. Példaként azt hozta fel, hogy nem kapott támogatást ahhoz a kezdeményezéséhez, amelyben egy ukrajnai gyermekkórház ellen elkövetett emberiség elleni bűntett ügyében közös fellépést szorgalmazott. Később 131 Nobel-díjas aláírásával petíció is készült az ügyben.
A másik konfliktus az általa létrehozott Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány körül alakult ki. Krausz Ferenc azt írta, nem azt várta a testülettől, hogy őt megvédje, és azt sem, hogy az alapítvány mellett foglaljon állást, hanem azt remélte, hogy fontosnak tartja jelezni: a tisztességes kommunikációt és a tényeken alapuló vitát meg kell védeni. Megfogalmazása szerint ez nem történt meg.
Az Élvonal Alapítvány körüli vita hónapokkal korábban kezdődött. Krausz Ferenc a belpolitikai helyzetre hivatkozva nem vállalt újabb jelentős kötelezettségeket addig, amíg nem látott garanciát arra, hogy a magyar kormánnyal korábban kötött támogatási szerződést maradéktalanul és halasztás nélkül teljesítik. A szerződés alapján az alapítvány hosszú távon jelentős állami finanszírozásra számíthatott.
A Tudományos és Technológiai Minisztérium később felbontotta a korábbi megállapodást, és 22 milliárd forint támogatást utaltatott vissza. Krausz Ferenc ezután jelezte, hogy nyitott a párbeszédre, és az alapítvány teljes körű átvilágítását kérte. A Tisza-kormány végül a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről döntött, így az Élvonal Alapítvány július 31-én megszűnt.
Legalább ezermilliárdos keretet adott volna az előző kormány Krausz Ferenc alapítványánakAz Élvonal Alapítvány körüli vita hónapokkal korábban kezdődött. Krausz Ferenc a belpolitikai helyzetre hivatkozva nem vállalt újabb jelentős kötelezettségeket addig, amíg nem látott garanciát arra, hogy a magyar kormánnyal korábban kötött támogatási szerződést maradéktalanul és halasztás nélkül teljesítik. A szerződés alapján az alapítvány hosszú távon jelentős állami finanszírozásra számíthatott.
A Tudományos és Technológiai Minisztérium később felbontotta a korábbi megállapodást, és 22 milliárd forint támogatást utaltatott vissza. Krausz Ferenc ezután jelezte, hogy nyitott a párbeszédre, és az alapítvány teljes körű átvilágítását kérte. A Tisza-kormány végül a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről döntött, így az Élvonal Alapítvány július 31-én megszűnt.
Az államhoz kerül Krausz Ferenc kutatóközpontja, amely 45 milliárd forint támogatást már megkapott