A kormány benyújtotta a 2026-os költségvetés módosítását a parlamentnek, amit „a valóság költségvetésének” neveznek – olvasható a parlamenti javaslatban. A tervezet 125 oldalon keresztül sorolja és indokolja a módosításokat.
A kormány a pótköltségvetéssel az idei várható GDP-arányos hiányt 3,7 százalékról 7,5 százalékra, a nominális deficitcélt pedig 4218 milliárd forintról a kirívóan magas – soha nem látott – 7110 milliárd forintra emeli.
Kármán András pénzügyminiszter egy múlt heti sajtótájékoztatón elmondta, hogy ezzel a kormány gyakorlatilag az egyik legelső ígéretét teljesíti: már tavaly késő ősszel bejelentették, hogy ha a Tisza kerül hatalomra, akkor egy reális alapokon nyugvó pótköltségvetést készítenek. Kármán ezt azért jelentethette ki, mert már akkor is látható volt, hogy a 2025 nyarán elfogadott 2026-os költségvetési törvény már a hatálybalépése előtt megbukott. Ezt gyakorlatilag Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is elismerte novemberben, amikor a hiánycélt a GDP 5 százalékára emelte – igaz, ezeket a módosításokat nem vezették át a büdzsén.
A most benyújtott pótköltségvetéssel a kormánynak az a célja, hogy tiszta lappal indulhasson, és az így kialakított reális alapra építhesse a 2027-es büdzsé tervét, amit várhatóan október folyamán terjesztenek elő – mondta Kármán András.
Százmilliárdok vesznek kárba, most fizetünk az Orbán-kormány törvénytelen döntéseiértA piacok a pótköltségvetésnél is nagyobb izgalommal várják a 2027-es költségvetési terveket, illetve a hozzá tartozó, 2027–2029 közötti hároméves makropályát, mert ez alapján ítélhető meg, hogy tartható-e az a kormányzati vállalás, hogy 2030-ra a magyar kormány teljesíteni fogja az euróbevezetés feltételeit.
Ennek több kemény feltétele is van, az egyik, hogy a csillagászati 7,5 százalékról a GDP 3 százaléka alá kell csökkenteni az államháztartás hiányát, méghozzá fenntartható módon. Ez az idei, várhatóan 92 284 milliárd forintos bruttó hazai termékkel (GDP) számolva mintegy 4000 milliárd forintos hiánycsökkenést takar. Ehhez nem kell feltétlenül megszorítás, de a következő évek költségvetéseit rendkívül spórolósan kell megterveznie a kormánynak, ha tartani akarja a 2031–32-es euróbevezetési terveket. Ellenkező esetben az máris a 2030-as évek közepére csúszna, ami rendkívül rossz üzenet lenne a piacok számára.
Jó hír, hogy a benyújtott szövegben a kormány elkötelezi magát az euróbevezetés mellett, és ha a parlament is elfogadja a javaslatot, akkor ez a vállalás törvényerőre emelkedhet.
Az Orbán-kormány által beterjesztett idei büdzsé irreális számokra épült: 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak 2026-ra, ehelyett idén 2 százalék körüli növekedés várható. Az inflációt 3,6 százalékra tervezték, a Pénzügyminisztérium most 1,6 százalékkal számol – mindkét módosítás csökkenti a büdzsé bevételeit.
A 2026-os költségvetésbe nem tervezett be az Orbán-kormány több száz milliárd forintnyi kiadást, amit már elköltöttek, ezek a tételek is az idei hiányt növelik: a gyorsforgalmi úthálózat fenntartási díját 176 milliárddal, a lakossági rezsitámogatás keretét 79 milliárddal kell megemelni. A 14. havi nyugdíjat már kifizették, de előirányzat nem volt rá, ez az intézkedés utólag 212 milliárd forinttal növeli a hiányt.
Az Európai Unió Bíróságának ítélete szerint összesen 350 milliárd forint jogellenesen beszedett szén-dioxid-kvótaadót és bányajáradékot kell egyes cégeknek visszafizetni – erre sem képeztek az Orbán-kormány idején előirányzatot, így most ez is a deficitet növeli.
Hatalmas hiányok jönnek, 71 517 milliárd forintra emelkedik az államadósságParadox módon a hiányt növeli az uniós pénzek hazahozatala is, ugyanis annak egy részét már pénzek beérkezése előtt, az államnak ki kell fizetnie a kedvezményezettnek – ez az összeg 900-1000 milliárddal növelheti a hiányt.
És ha megjönnek a támogatások, ugyanennyivel mérséklik a következő évek hiányát. És ott vannak az új kormány választási ígéretei is: az iskolakezdési támogatás, a vényköteles gyógyszerek és a tűzifa áfájának csökkentése összesen 63 milliárd forinttal növeli a hiányt – ami az egyik legkisebb tétel a felsoroltak közül.
A hiányt növeli az 500 milliárd forintos Havária Alap, amit a kormány az előre nem látható kiadásokra tervez: aszálytámogatásokra, energetikai és vízpótlási beruházásokra, illetve az elavult víz- és csatornarendszer felújítására. Az idő rövidsége miatt várhatóan a kormány ezt az 500 milliárdot nem tudja majd elkölteni idén, vagyis itt megtakarítás várható, emiatt a hiány akár 100–300 milliárd forinttal is kisebb lehet a most tervezettnél.
A Havária Alap létrehozása kapcsán megjegyzendő, hogy elvileg költségvetési törvényt nem is lehetne úgy megalkotni, hogy abban nincs általános tartalék: Nagy Mártonék be is terveztek egy 192 milliárdos tartalékot, amit már tavaly novemberben zároltak, vagyis úgy indult neki a leköszönt kormány az idei évnek, hogy nem volt az előre nem látható kiadásokra egy fillér tartaléka sem.
