Történelmi léptékű katonai lépésre készül Japán és India, amely átrajzolja az indiai-csendes-óceáni térség biztonsági architektúráját. A Japán Légi Önvédelmi Erők (JASDF) hivatalos bejelentése szerint a szigetország szeptemberben első alkalommal telepít harci repülőgépeket indiai földre, hogy részt vegyenek a kétoldalú Veer Guardian 26 elnevezésű közös légi hadgyakorlaton.
A szeptember 9. és 21. között zajló műveletek helyszíne a Radzsasztán államban található Dzsódhpur légitámaszpont és a környező légtér lesz. Japán a fukuokai Tsuiki támaszponton állomásozó 8. légi ezred három Mitsubishi F–2A típusú vadászbombázóját küldi a helyszínre mintegy 110 főnyi műszaki és kiszolgáló személyzettel együtt. A manőverek elsősorban a légi harci harcászatra, közvetlen légiharc-szimulációkra és a két haderő közötti taktikai összehangoltság javítására összpontosítanak.
A hadgyakorlat mérföldkő a Tokió és Újdelhi közötti védelmi partnerség elmélyítésében. A két ország légiereje 2023 januárjában tartotta első közös Veer Guardian gyakorlatát, ám akkor az indiai fél telepített Su–30MKI vadászgépeket, C–17-es szállítóeszközöket és Il–78-as légi utántöltő repülőgépeket a Tokió közelében fekvő Hyakuri és Iruma támaszpontokra. A mostani művelet során a szerepek megcserélődnek.
A feladat logisztikai szempontból is komoly kihívás elé állítja a japán védelmi erőket. A több mint 5600 kilométeres útvonal leküzdése során a három F–2A az okinavai Naha támaszpont, valamint egy thaiföldi megálló közbeiktatásával éri el az indiai célállomást. A hosszú távú átrepülést az Egyesült Államok légierejének utántöltő repülőgépei is támogatják. A teljes bevetési időszak a felkészüléstől a hazatérésig szeptember 1-jétől 30-ig tart.
Védelmi együttműködés több haderőnem között
A védelmi együttműködés felpörgésének közvetlen előzménye a japán védelmi miniszter legutóbbi újdelhi látogatása, amelynek során tárgyalásokat folytatott indiai kollégájával, valamint találkozott Narendra Modi miniszterelnökkel is. A felek megállapodtak a kétoldalú katonai kapcsolatok átfogó kibővítésében, amely magában foglalja a tengeri biztonságot, a közös logisztikai támogatást, a hajóépítési és védelmi technológiai kooperációt, valamint a pilóta nélküli rendszerek és a különleges erők közös kiképzését.
A megállapodások értelmében a jövőben egymás kikötőinek és karbantartási létesítményeinek használatát is megkönnyítik. Előrelépés történt a hajókra telepíthető, integrált kommunikációs antenna, a UNICORN technológiájának átadásában is, ami Japán első hivatalos védelmi felszerelés-transzferje Indiába.
A japán–indiai közeledés kiváltotta Kína elégedetlenségét. Pekingi politikai és katonai elemzők azzal vádolják Tokiót, hogy Újdelhit próbálja ütközőzónává tenni a Kínával szembeni geopolitikai rivalizálásban. Kínai szakértők szerint a japán gépek indiai jelenléte erőfitogtatás, amelynek célja egy Kína-ellenes koalíció megszilárdítása az indiai határok mentén. A pekingi aggodalmakat fokozza, hogy Kína legfőbb regionális szövetségese, Pakisztán feszült viszonyban áll Indiával, és a pakisztáni légierő jelentős részben kínai gyártmányú harci repülőgépekkel van felszerelve.
A Quad katonai hálózata is sűrűsödik
Szakértők szerint a Veer Guardian 26 jelentősége túlmutat egy rutinszerű kétoldalú hadgyakorlat keretein. India a Himalája menti vitatott határvonalon áll szemben a kínai katonai nyomással, míg Japán a Kelet-kínai-tengeren és a Csendes-óceán nyugati medencéjében tapasztal egyre intenzívebb kínai katonai jelenlétet. A két ázsiai nagyhatalom így egyre inkább egymással összefüggőként értékeli saját biztonsági környezetét.
A biztonsági stratégiák összehangolása szorosan kapcsolódik a Quad, a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd együttműködéséhez is, amelynek Japán és India mellett az Egyesült Államok és Ausztrália is tagja. A tömörülés elsődleges célja a szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség fenntartása, valamint a kínai terjeszkedési törekvések ellensúlyozása az Indiai-óceánon és a szélesebb régióban.
A hadgyakorlaton főszerepet kapó Mitsubishi F–2A negyedik generációs, többcélú harci repülőgép. A típust a Mitsubishi Heavy Industries és a Lockheed Martin közösen fejlesztette ki az F–16 Fighting Falcon alapjain. Nagyobb szárnyfelülettel, fejlett aktív elektronikus pásztázású radarrendszerrel és modern tengerészeti csapásmérő képességekkel rendelkezik. Az indiai Su–30MKI vadászgépekkel közösen végrehajtott szimulált légi összecsapások során a pilóták közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek egymás harcászati eljárásairól.
Tokió a nemrégiben kiadott védelmi fehér könyvében példátlan stratégiai kihívásként írta le Peking katonai aktivitását,
és leszögezte, hogy a jövőben aktívan támogatja a két- és többoldalú hadgyakorlatokat a hasonló gondolkodású partnerországokkal. India számára ugyanez a partnerségi hálózat a kínai határ menti nyomás és a pakisztáni katonai kapcsolat miatt értékelődik fel.
A két ország közötti védelmi párbeszéd az elkövetkező időszakban tovább mélyül. A szárazföldi erők Dharma Guardian 2026 nevű közös kiképzése, a tengeri erők JIMEX gyakorlatai, valamint az Indonéziával kiegészült háromoldalú tengerészeti manőverek mind azt jelzik, hogy Tokió és Újdelhi hosszú távú stratégiai elköteleződést vállalt egymás mellett.
