Oroszország;Kína;Vlagyimir Putyin;Kirgizisztán;Hszi Csin-ping;

Továbbra is töretlen Moszkva és a kínai nagy testvér barátsága

A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) alapításának 25. évfordulója alkalmából kétnapos konferenciát tartottak Kína, Oroszország, India és a globális dél számos fejlődő országának vezetői a kirgizisztáni Biskekben.

Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök megerősítették a Peking és Moszkva között fennálló stratégiai együttműködést „a nemzetközi rend növekvő bizonytalansága és kiszámíthatatlansága” ellenére. A Sanghaji Együttműködési Szervezet kétnapos kazahsztáni csúcstalálkozóján kétoldalú tárgyalást folytatott a két eurázsiai vezető. Hszi saját szavai szerint „boldog volt”, hogy újra találkozhat orosz kollégájával, és a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok „szilárdabbak lettek”.

A kedélyes optimizmus persze csak a külvilágnak szól. Az Ukrajnában zajló háború ötödik évében Moszkva továbbra sem tudott stratégiai áttörést elérni, hiszen az orosz hadsereg – a több százezer fős veszteségei dacára – a Donbász elfoglalását (amelyet minimális célként tűzött ki) sem valósította meg. Kína továbbra is következetesen tagadja, hogy segítséget nyújt az orosz hadsereg ukrajnai agressziójához. Ennek ellenére NATO-, USA- és ukrán hírszerzői információk szerint Oroszország nem tudná működtetni a hadigépezetét a kínai kettős felhasználású eszközei – jelesül félvezetők, microcsipek, optikai berendezések, navigációs és telekommunikációs alkatrészek – nélkül.

Az SCO egy eurázsiai kormányközi, gazdasági, nemzetközi biztonsági és védelmi szervezet. A bipoláris világrendet hirdető Kína a nyugati országok alkotta G7-csoport egyfajta ellenpontjaként hozta létre a szervezetet, ahol ma a 10 állandó tag mellett 15 meghívott tanácskozó államot képviselő állam- és kormányfő jelent meg, például India, Pakisztán és Irán kormányfője, vagy Recep Tayyip Erdogan török elnök is. A szervezet a föld lakosságának mintegy 40 százalékát, a globális GDP 25 százalékát előállító országokat tömöríti.

 A globális gazdasági és politikai súlya ellenére belső feszültségek is gyengítik a szervezetet. 

India és Kína között már az 1960-es évek óta határviták zajlanak a Himalája térségében. Oroszország gazdasági függése Kínától pedig egyre inkább felerősödik, ráadásul az orosz Távol-Kelet ritkán lakott térsége hosszú távon szintén Peking vonzáskörébe kerülhet. Putyin a találkozón tárgyalt Maszúd Peszeskján iráni miniszterelnökkel is. A globális közösség két leginkább szankcionált állama szintén szorosan együttműködik az Ukrajnában zajló háború ügyében: Teherán biztosítja az orosz félnek a Shahed típusú kamikazedrónokat, amelyeknek már orosz másolata is készült.

A Trump-adminisztráció 25 millió dollárral segíti az európai konzervatív civil szervezeteket és médiahálózatokat, ebből négymillió jut a médiára. Az első 10 milliót már szétosztották, a program második része szeptember végétől indul. Az európai kormányok nem túl lelkesek.