Petro Porosenko volt ukrán államfő felhívása kapcsán az Euromaidan Press hírportál rámutatott, hogy Oroszország csapásmérő kampánya elleni védekezés már legalább annyira kormányzati kérdés, mint katonai, mivel minden egyes Kijev elleni támadás mintegy 12 millió dollárjába kerül a városnak.
Az ukrán fővárost kedden hatodik egymást követő nap érték légicsapások, amelyekben a Putyin-rezsim immár több mint fele arányban vet be nagy sebességű, csak vadászrepülőkkel leküzdhető sugárhajtású Gerany-4 drónokat. Tarasz Viszockij agrárminiszter pénteken azt nyilatkozta, hogy a legutóbbi orosz támadásokban a kiskereskedelmi láncok élelmiszer-logisztikai létesítményeinek 90 százaléka megsemmisült.
„Bár mi vagyunk az ellenzék, készek vagyunk együttműködni a hatóságokkal minden szükséges törvényhozási döntés elfogadásában, akár egy koalíció és egy nemzeti egységkormány létrehozásával”
– idézte az Euromaidan Press Porosenko hétfői videoüzenetét.
A legsürgetőbb kérdések
Porosenko öt megoldandó kérdést vázolt fel a megnyíló parlamenti ülésszakra.
Első helyre sorolta a főváros működésének fenntartásához szükséges lépéseket. Érvelése szerint ehhez új, egységes szabályokat kell kialakítani a kormány, a hadsereg, a közlekedési szolgáltatók és a vállalkozások számára. – Amikor a főváros órákra leáll, a gazdaság nagy része is leáll, és az így elveszett milliárdok soha nem jutnak el a hadsereghez, tette hozzá.
„Mondjuk ki őszintén, mit csinál Putyin. Ki akarja kapcsolni Kijevet. Hogy az emberek végre azt mondják: lehetetlen itt élni”
– hívta fel a figyelmet Porosenko. A volt elnök szerint a szülők számára egyértelmű tervvel kell megkezdeni az új tanévet, mert a gyermekek befogadására alkalmas óvóhely-kapacitások felső határt szabnak, váltott műszakos vagy vegyes oktatási formákat kényszerítve ki.
A politikus emellett kifogásolta, hogy Kijev a költségvetési szigorítások miatt a korábbinál kevesebb forráshoz jut a központi büdzséből, miközben a védelmi költségei emelkednek. Ezért mintegy 180 millió dollár visszaadását követelte a főváros számára.
Meglátása szerint a vállalkozásoknak háborús kockázatok elleni biztosításra, pénzre van szükségük az orosz csapások utáni gyors helyreállításhoz, új logisztikára és arra a képességre, hogy befektessenek a saját védelmükbe, beleértve a magán légvédelmet is – mondta.
Ötödik elemként a volt elnök rámutatott, hogy Putyin az energetikai létesítményeket jelölte meg az orosz támadások fő célpontjaként a közelgő tél előtt. Ezért - mint hangoztatta - Kijevben kis méretű, mobil energiatermelő berendezéseket és tartalék rendszereket kell telepíteni a kórházak, vízművek és távközlés működésének fenntartására.
Az ukrán elnöki posztot 2014-től 2019-ig betöltő Porosenko az elmúlt években nem először ajánlott hasonló együttműködést, de ezekre Zelenszkij hivatala reagált érdemben. Koalíciós ajánlatait emellett nehezen értelmezhetővé teszi, hogy bár Zelenszkij államfői mandátuma formálisan 2024-ben lejárt, az ukrán jogszabályok nem teszik lehetővé választás rendezését hadiállapot idején.
