„Ígérem, hogy partnerek leszünk egy olyan ügyben, amely kapcsán - bármilyen furcsa az itt lévő sajtó egy részének - egyetértés van a parlamentben. Mondanám, hogy rossz, hibás döntés született. Persze jó, ha nem teszünk úgy, mintha semmilyen döntés nem született volna” - mondta a fideszes Zsigó Róbert az Országgyűlés kegyelmi ügyet feltáró vizsgálóbizottságának első ülésén. Azzal példálózott, hogy a helyzet nem olyan, mint a kommunizmusban, amikor kirobbant egy nagyvállalati botrány, majd lemondott egy portás. „Ne tegyünk úgy, mintha nem történt volna semmi” – utalt Zsigó arra, hogy korábban Novák Katalin és Varga Judit is lemondott. Szerinte fontos, hogy „ne előzze meg a kocsis a lovat”, azaz ne előfeltételek alapján döntsenek. Szerinte a Fidesz támogatni fogja a bizottság munkáját, ha azt „nem politikai bunkósbotnak használják”.
Schummer Orsolya tiszás bizottsági elnök emlékeztette a képviselőket arra, hogy ez már olyan bizottság lesz, ahol kikényszeríthető lesz a bizottság előtti megjelentés, azaz aki a szabályszerű idézés ellenére nem jön el, az először 100 ezer, utána 1millió forintos büntetést kaphat, végül lehetőség nyílik az elővezetésére is.
Novák Katalin, Balog Zoltán és Varga Judit meghallgatását javasolja a kegyelmi ügy hátterét feltáró parlamenti bizottságA bizottság egyike annak az öt vizsgálóbizottságnak, amelyet a kormány júliusban jelentett be.
Eredetileg szeptember végéig akartak jelentést tenni a kegyelmi ügyről, ám végül a bizottsági elnök, Schummer Orsolya december 31-ig adott a bizottságnak határidőt. Annál is inkább, mivel a kegyelmi botrányt a teljes időrendben akarják végigvizsgálni, azaz 2011-től, amikor a bicskei gyermekotthonban V. János és az őt mentegető K. Endre elkövették a bűncselekményeiket.
A bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a bejelentések ellenére miért nem indult olyan eljárás, ami V. Jánost megakadályozhatta a további bűncselekmények elkövetésében,
hogyan történhetett meg, hogy évekig nem történt semmilyen érdemi lépés, sőt V. János fővárosi és állami elismeréseket kapott. Utána azt kell feltárni, hogy jutott el K. Endre kegyelmi kérvénye a Sándor-palotába, hogyan történhetett, hogy az eredetileg nem támogatott kérvényt végül a köztársasági elnök aláírta. Ehhez vizsgálni kell az igazságügyi tárca és Sándor-palota belső jogi és szakmai előkészítő munkáját, hogy a kegyelmi döntés a rendes hivatali és szakmai mechanizmusok mentén született-e meg. Továbbá azt is, igaz-e, hogy a hivatalos szakmai értékeléseket informális szempontok írták fölül, azaz a kegyelmi ügy mögött érvényesültek-e személyes, politikai, egyházi érdekek.
„A felelősségi lánc részletei nem láthatóak”
– mondta az elnök. Ez ügyben Novák Előd alelnök (Mi Hazánk) előre hozta volna Novák Katalin, Varga Judit és K. Endre meghallgatását, ám a bizottság leszavazta, mondván: időrendben haladnak, és akkor fogják őket beidézni, amikor a történetben rájuk kerül a sor.
