Ismeretlen tárgy robbant fel a dél-németországi augsburgi vasútállomáson szerdán, a balesetben két ember könnyebben megsérült. A robbanást követően a hatóságok egy gyanús tárgyat is találtak, az események következtében a pályaudvart lezárták, a vonatközlekedést felfüggesztették.
A bajor tartományi rendőrségnek az X-en közzétett tájékoztatása szerint egyelőre nem tudni, pontosan mi robbant fel, német lapok viszont arról számoltak be, hogy kézigránát-támadás történt, a lezárt pályaudvaron pedig bombahatástalanító osztag dolgozik.
Az incidens súlyát az adja, hogy a Münchentől 55 km-re fekvő Augsburg a régió kiemelt közlekedési csomópontja.
Az utóbbi időben, szeptember első két napján is rejtélyes szabotázsakciók sora történt a német villamosenergia-hálózatok ellen.
Brandenburg tartományban ismeretlen tettesek házilag készített szerkezettel intéztek támadást több távvezeték ellen. A támadás érintette a Jänschwalde erőművet az országos hálózattal összekötő rendszert, amelyben átmeneti zavart okoztak. A térség áramellátása mindvégig zavartalan maradt. A rendőrség további fel nem robbant gyújtó- és robbanószerkezeteket is talált.
Jan Redmann brandenburgi belügyminiszter egyértelműen szabotázsnak nevezte a történteket.
Ezt megelőzően a nyugat-németországi Bergheim mellett megrongáltak egy alállomást. A bergheimi rendőrség szándékos rongálás miatt indított nyomozást.
A német hatóságok azt valószínűsítik, hogy az energetikai hálózatot célzó szabotázsakciók mögött is külső beavatkozás áll, és fokozott készültségben állnak a kritikus infrastruktúrát fenyegető támadások miatt.
Az egymástól látszólag független szabotázs események egy eleve élesedő német-orosz diplomáciai konfliktus közepette folytatódnak. Szeptember elsején, kedden a berlini kormány hivatalosan is Oroszországot tette felelőssé a Lipcse–Halle repülőtéren egy ukrán teherszállító repülőgép ellen augusztus 4-én elkövetett dróntámadási kísérletért. A Merz-kabinet válaszlépések sorát jelentette be: Németország bezárja a berlini orosz főkonzulátust és az orosz kulturális központot, szigorítja az orosz állampolgárok beutazását, ugyanakkor közös, európai uniós válaszlépéseket sürget az új szintre lépett orosz hibridhadviselés miatt.
A lipcsei repülőtéri incidens valóban fordulatot jelent az orosz hibrid hadviselésben, annak egy újabb, immár veszélyesebb szintjét jelzi.
Oroszország az ukrajnai háború kirobbantása óta folyamatos hibridtámadások sorát intézte Ukrajna uniós szövetségesei ellen. A lipcsei repülőtér elleni meghiúsított dróntámadásban azonban robbanóanyaggal felszerelt eszköz jelent meg egy működő német - egyben európai uniós - repülőtér közvetlen közelében. Robbanóeszköz bevetése a német/európai uniós polgári célpont ellen még az orosz hibridhadviselésben is új, ami új uniós intézkedéseket tesz szükségessé. Az unió ezek után kénytelen lesz katonai védelmet biztosítani a civil infrastruktúrának is.
Moszkva tagadja, hogy bármi köze lenne a lipcsei meghiúsított dróntámadáshoz, maga Vlagyimir Putyin is megszólalt az ügyben. Az orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) biskeki csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatóján, kedden határozottan tagadta a német vádat és azt állította, hogy a német intézkedések ellentétesek a német nép érdekeivel.
Az Európai Unió és a NATO is reagált a történtekre, egyértelműen Moszkvát tették felelőssé a lipcsei repülőtér elleni hibrid dróntámadás miatt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán közösen jelentették be, hogy az Európai Unió és a NATO nemcsak fenntartja a nyomást Oroszországra, hanem fokozni is fogja azt. „És nem állunk meg, amíg Oroszország fel nem hagyja a bombázást és az ártatlan gyermekek, férfiak és nők megölését Ukrajnában” – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az EB elnöke leszögezte, hogy a Lipcsében történtek közvetlenül Oroszországnak tulajdoníthatók, „új eszkalációt jeleznek az Európai Unió területén, ”, egy „új normalitást” sugallnak, amely megköveteli az európaiaktól, hogy „előrelépést tegyenek”, mert ezek az incidensek egyre veszélyesebbé válnak. Vagyis: az EU-nak fel kell készülnie arra, hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljon „Oroszország merészségére”.
Ursula von der Leyen ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az EU támogatni fog „minden olyan tagállamot, amelyet Oroszország célba vesz”. Európa már rendelkezik gyorsreagálású csapatokkal, amelyek képesek kezelni az ilyen típusú támadásokat, emlékeztetett a bizottsági elnök.
Mark Rutte NATO-főtitkár szerint is a lipcsei incidens ügyében az orosz felelősséget egyértelmű bizonyítékok támasztják alá és az Oroszország jelentette veszélyek is egyértelműek. Moszkva egyre merészebbé vált - egyre több drón és rakéta lép be a NATO-országok légterébe a keleti szárny mentén, ami növeli a kockázatot, valamint fokozódnak a közvetlenül európai terület ellen irányuló orosz tevékenységek is, legyen szó akár az Ukrajna számára védelmi felszereléseket gyártó gyárakban gyújtott tüzekről, akár a lipcsei hibrid támadásról, mondta a főtitkár.
Berlin a közel egy hónapos nyomozás után tette hivatalosan felelőssé Oroszországot a lipcsei repülőteret ért dróntámadás miatt.
A Süddeutsche Zeitung német portál szerdán közölte, a német hatóságok azonosították a második lipcsei merénylőt is. A férfi orosz és lett útlevéllel is rendelkezik, ő volt valószínűleg a lipcsei dróntámadás koordinátora. Július végén érkezett Németországba, és két nappal a támadás előtt távozott. A másik, már azonosított merénylő egy orosz útlevéllel rendelkező belarusz férfi, aki már április végén belépett Németországba. A két gyanúsítottat a drónon, egy robbanóanyaggal teli fémdoboz belsejében, valamint a repülőtér közelében lévő antennán talált DNS-nyomok alapján azonosították a németek, a litvániai és finnországi európai adatbázisokban találták meg.
A német hatóságok szerint a lefolytatott rendőrségi nyomozás, a műveleti mintázat és a hírszerzési információk együtt elegendő alapot adnak az orosz felelősség megállapításához.
Ugyanezt támasztotta alá Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében Tarjányi Péter. A magyar biztonságpolitikai szakértő azt írta, nem állítja, hogy minden esemény mögött Oroszország áll. De már túl sok minden történik ahhoz, hogy ne figyeljünk.
Állítása szerint „a hírszerzésben van egy egyszerű szabály: egy esemény lehet véletlen. Kettő is. Amikor azonban egyre több, látszólag különálló pont jelenik meg ugyanazon a térképen, meg kell nézni, kirajzolnak-e valamit”. A németországi eseménysorozatban pedig egyértelmű mintázat rajzolódik ki, ami azt mutatja, hogy valami változik. És nem jó irányba.
A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, hogy
a hibrid háború egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy sokáig nem látszik háborúnak.
