Matolcsy György;közpénz;Magyar Nemzeti Bank;jegybanki alapítványok;

Matolcsy György: Állok minden vizsgálat elé

Közölte, hogy a jegybanki alapítványok pénze közpénz maradt.

Soha nem mondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványaiba került vagyon elveszíthette volna közpénz jellegét – erről beszélt a jegybank korábbi elnöke egy YouTube-videóban.

Matolcsy György szerint tíz éve tulajdonítják neki ezt az állítást, miközben az MNB által az alapítványokba helyezett pénz mindvégig közpénz maradt. Azt mondta, a vitatott mondat nem tőle és nem is a Magyar Nemzeti Banktól származott. Az egyik forrás az MNB alapítványait képviselő jogász volt, aki helytelenül érvelt így. A másik pedig egy törvényjavaslatból származott – ám utóbbiból nem lett törvény. Hozzátette, az elfogadott szabályozás azt rögzítette, hogy a jegybanki alapítványok pénze közpénz marad, ezért azt ellenőrizni kell, az ellenőrzés pedig az Állami Számvevőszék feladata.

A kérdés valójában nem jogi, hanem közgazdasági természetű. A költségvetés pénze döntően adóbevételekből származik, míg a jegybank pénzének jelentős része bankműveletekből keletkezik: az MNB devizát vesz és ad el, kamatot fizet és szed be. Azt mondta, ettől azonban mindkettő közpénz. Példaként a devizahitelek 2014-es forintosítását említette. Elmondása szerint az MNB a kormánnyal és a Bankszövetséggel együtt 9 milliárd eurót bocsátott rendelkezésre, amelyet olcsóbban szerzett meg az akkori átváltási árfolyamnál. Az ebből keletkezett eredményt helyezte a jegybank az alapítványaiba. Arról, hogy ez megtörténjen, az igazgatóság egyhangú, testületi döntést hozott.

A most folyó vizsgálatot helyesnek nevezte, mert közpénzről van szó. Azt mondta, nemcsak a korábbi, hanem a jelenlegi jegybanki vezetést is vizsgálni kell. „A magam részéről állok elébe az összes ilyen vizsgálatnak” – mondta Matolcsy György.

Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a magyar agrárgazdaságok száma, miközben a megmaradó birtokok egyre nagyobbak, a gazdatársadalom pedig öregszik. A KSH Agrárium 2026 összeírása szerint látványosan visszaszorult az állattartás, nőtt a növénytermesztés súlya, a klímaváltozás pedig a vetésszerkezetet is átírja. A kukorica részesedése hat év alatt 41,5-ről 26,7 százalékra csökkent.