Megkezdi munkáját az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság, a mai napon egyelőre várhatóan ügyrendi kérdésekkel lesz elfoglalva a testület. Csőszi Attila, a vizsgálóbizottság tiszás elnöke az alakuló ülés előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a bizottság feladata lesz feltárni, hogyan kezdődött el a jegybanki alapítványok ügye, kik a felelősök, és miként vesztette „majdnem el” közpénzjellegét az MNB alapítványainak vagyona. A bizottság azt is vizsgálja, hogy mely magánszemélyek húztak hasznot az MNB alapítványainak vagyonából, és hol veszett el a közvagyon. Ide vonatkozó, hogy újságírói kérdésre kiderült, Matolcsy Györgynek és fiának jó eséllyel el kell mennie a bizottság elé.
A tiszás politikus biztosra ment, mert már az alakuló ülés előtt elmondta, hogy szerinte 2014-ben köttetett meg az Orbán–Matolcsy-paktum, ami lehetővé tette, hogy az MNB nyereségét jegybanki alapítványokba helyezzék. Ezt követően hangzott el Kósa Lajos fideszes képviselő szájából 2016-ban a hírhedt mondat, miszerint az MNB nyereségének jegybanki alapítványokba kerülésével a tőke elveszítette közpénzjellegét. Ehhez a két időponthoz köti az MNB-alapítványok botrányának kezdetét a tiszás képviselő.
Szerdán kezdi meg a munkáját az MNB-nél történt visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottságEbben az időszakban 260 milliárd forintnyi nyereség került a szervezetekbe, majd a Fidesz-frakció olyan törvénymódosításokat fogadott el, amelyek lehetővé tették, hogy ennek a pénznek a felhasználása átláthatatlanná váljon. Szövevényes cégháló jött létre, amelynek egyetlen célja volt, hogy ne lehessen követni a vagyon útját – mondta Csőszi. Az első érdemi cselekmény az ügy feltárása érdekében az Állami Számvevőszék 2025 márciusában közzétett jelentése volt, miután lejárt Matolcsy György MNB-elnök 12 éves vezetői mandátuma, és megszülettek az első feljelentések – de az ügynek még a mai napig sincs egyetlen gyanúsítottja sem – mondta.
Csőszi Attila elmondta, hogy a bizottság meghallgatásra be fogja idézni az ügy szereplőit, hogy válaszoljanak a kérdésekre. Ma lépett életbe az a törvény, amely jelentősen megerősítette a vizsgálóbizottságok jogait: így a meghallgatásra beidézett magánszemélyek, akik nem jelennek meg a bizottság előtt, előbb pénzbírsággal sújthatók, majd akár rendőrséggel is elővezethetők. A vizsgálóbizottság nem veszi át az igazságszolgáltatás szerepét, vagyis nem fognak nyomozni, és nem ítélkeznek – hangsúlyozta.
A vizsgálat fókuszában nemcsak az MNB alapítványi ügyei, hanem a különböző ingatlanberuházások és székházfelújítások is terítékre kerülnek. Megvizsgálják, hogy az MNB korábbi vezetése felelősen gazdálkodott-e a közvagyonnal ezekben az ügyekben – fogalmazott a képviselő. A vizsgálat végcélja végső soron egyrészt a felelősök, haszonélvezők és a döntéshozók felkutatása, beazonosítása, illetve olyan jogalkotási javaslatok előkészítése, amelyek megakadályozzák, hogy az MNB alapítványi ügyeihez hasonló visszaélések a jövőben megismétlődhessenek.
Gyanúsított még mindig nincs, tanúkat már kihallgattak a Matolcsy-klán körül gyűrűző MNB-botránybanFelálltak a vizsgálóbizottságok, Tuzson Bence alelnökként tárhatja fel az MNB-ügyeket