Az ICOM Magyarország Agóra munkacsoportjai a Magyar Múzeumi Rendszer Megújításának Stratégiája címmel részletesen írnak többek között az állományvédelem, gyűjteménygyarapítás a szakmai utánpótlás biztosítása mellett a finanszírozás jelenlegi problémáiról és a gazdasági önállóság megteremtésének lehetőségeiről is. A szakemberek szerint az egyik legnagyobb probléma a jelenlegi rendszerben a kiszámíthatatlanság: a működés, többek között a fejlesztések és a szakmai programok sokszor esetleges, időszakosan kapott forrásoktól függnek.
Az ICOM Magyarország már áprilisban, a választásokat követően 19 pontból álló vitaindítójában egy kiszámíthatóbb költségvetést és nagyobb szakmai és gazdasági autonómiát sürgetett – többek között egy nagyobb szakmai autonómiával működő Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) is.
A szakemberek hangsúlyozzák, az egyik legfontosabb probléma az, hogy elenyésző forrás marad az intézményeknél kiállításokra, kutatásra, digitalizálásra, múzeumpedagógiára vagy épp szakmai programokra.
Az általuk vizsgált intézményeknél ugyanis a bérek és a fenntartáshoz szükséges kiadások a teljes költségvetés 85–95 százalékát felemésztik. Épp ezért az intézmények kénytelenek pályázati pénzekhez fordulni, ami aztán egy javarészt tervezhetetlen működéshez vezet. Véleményük szerint az országos múzeumokon kívül leginkább az önkormányzati fenntartásúak vannak nehéz helyzetben: „ezek költségvetése és támogatottsága közvetlenül attól függ, hogy az aktuális képviselő-testület vagy a polgármester mennyire tartja fontosnak az adott intézmény működését. Ez a gyakorlat azért rendkívül problémás és kockázatos, mert így a kulturális intézmények sorsáról és költségvetéséről gyakran nem szakemberek hoznak döntéseket” – fogalmaznak.
A fentebb felvázolt rendszer egyik szemléletes példája az elmúlt évekből a várpalotai Trianon Múzeum.
Az intézményt fenntartó Trianon Múzeum Alapítvány évekig jutott több száz milliós különböző állami támogatásokhoz: legutóbb például az országgyűlési választások előtti napokban 339 millió forintot ítéltek meg az intézmény számára abból a több milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásból, amelyet Hankó Balázs leköszönt kulturális és innovációs miniszter hagyott jóvá. Ezen kívül a HVG értesülései szerint további 150 milliós támogatást kaptak arra, hogy a Bánk bánt olasz nyelven állítsák színpadra.
Olasz nyelven állítja színpadra a Bánk bánt a Bayer Zsoltot is a kuratóriumában tudó alapítványA Miniszterelnökség által nyilvánosságra hozott, az elmúlt öt évben kiosztott állami támogatásokat bemutató interaktív térkép szerint az NKA-tól 2023-tól 2025-ig összesen 153 650 000 forintot kapott az intézmény, többek között a működtetésre és a múzeumot befogadó Zichy-kastély épületének műemlékvédelmére. E szerint a szervezet célja a támogatásokkal az volt, hogy „szervezeti kereteket” biztosítson „a Kárpát-medence kutatására, együttműködésére és integrációjára irányuló hazai és nemzetközi kezdeményezéseknek”. Mindemellett kiemelt feladatának tekintette „a külhoni magyar közösségek érdekvédelmét, felsőoktatását, közoktatását és szakoktatását” is.
Az intézmény hosszú utat járt be, mire százmilliós állami támogatásokhoz jutott annak ellenére, hogy a magánszemélyek által létrehozott, az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumának első elnöke Bayer Zsolt volt és későbbi is tagja maradt (bár a Menedzsment Fórum információi szerint Orbán Viktor egyik legfőbb bizalmasa idén júniusban lemondott tisztségéről). 2012-ben Szabó Pál Csaba történész, a Trianon Múzeum igazgatója még arról beszélt egy, a múzeum oldalán ma is elérhető interjúban, hogy akkor még az intézmény állami támogatás nélkül működött, kizárólag magánszemélyek segítségére támaszkodott. Ugyanakkor az általa megfogalmazott gondolat a múzeum kulturális térben betöltött szerepéről a NER ideológiájával később rezonált: „Azt hiszem, egyértelműen kijelenthető, hogy jelenleg nemzeti kulturális szempontból két olyan fontos múzeuma van az országnak, amely nélkül a magyar politikai szocializáció kiegyensúlyozatlan marad: a Terror Háza és a Trianon Múzeum.” 2015-ben a parlament egyik bizottsági ülésének jegyzőkönyve szerint még mindig a múzeumi működés méltánytalan körülményeiről beszélt. (Akkor úgy fogalmazott, véleménye szerint egy ehhez hasonló intézmény 400–500 millióból képes működni Magyarországon.)
2014-től érkezett el némi fordulat, az alapítvány támogatása külön soron jelent meg a központi költségvetésben: 2015-ben például 44 millió forintot irányoztak elő a Trianon Múzeum támogatására – így már nem csupán pályázati pénzekből származó forrásokkal számolhatott, ami legalább egy kissé kiszámíthatóbb jövőképet feltételezett. A következő mérföldkőnek a 2010-es évek második fele bizonyult, mikor elindult a múzeumnak otthont adó Zichy-kastély rekonstrukciója és megújult a múzeum kiállítása is. A 2023-ban befejeződött munkálatok végül vissza nem térítendő 582 millió forintos GINOP-támogatásból (Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program) elnyerésével jöhettek létre, a projektet uniós és magyar állami forrásból, a Nemzeti Kastélyprogram keretében valósították meg. 2018-ban a Bethlen Gábor Alap még azért biztosított 350 millió forintos támogatást is az alapítvány számára, amelyből megvásárolta a Királyszállás Turisztikai Szolgáltató Kft.-t, a későbbi Nagy-Magyarország Parkot. (Egy 2018-as alapítványi beszámoló is ekkor már a Nagy-Magyarország Parkkal való összefonódásról beszél.)
A Trianon Múzeum esete nemcsak azért érdekes, mert többek között Bayer Zsolt kuratóriumi tagként való működése feltételezte a NER-rel való kedvező kapcsolatot: az intézmények jövőbeni finanszírozása esetében is tanulságos. A Magyar Múzeumi Rendszer Megújításának Stratégiája alapján ugyanis a szakma nem önmagában az állami támogatásokat kifogásolja, hiszen a közintézmények fenntartása közös érdek: az előrelépést viszont többek között az jelentené, ha az intézmények működését nem külön támogatások, esetlegesen elnyert pályázati pénzek biztosítanák, ezen kívül hangsúlyozzák, a fejlesztésekre kapott forrásokról pedig szakmai szempontok alapján szülessen döntés. Véleményük szerint többek között az sem szerencsés helyzet, ha a múzeum saját bevételei (például a jegybevételből, rendezvényekből származó forrás) a fenntartó költségvetésébe kerülnek. A szakemberek szerint a legjobb megoldás az lenne, ha ezeket a saját bevételeket az intézmények teljes egészében visszaforgathatnák saját működésükbe.
